A hamis választási ajánlásokkal összefüggő bűncselekmények alig több mint negyede zárult vádemeléssel
A rendőrség tájékoztatása szerint a büntetőeljárások negyedét függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, és minden hatodik nyomozást megszüntettek. The post A hamis választási ajánlásokkal összefüggő bűncselekmények alig több mint negyede zárult vádemeléssel first appeared on atlatszo.hu.
Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le.
A tavaly áprilisi országgyűlési választást előtti hónapokban számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival. Tavaly februárban zajlott le az ajánlásgyűjtés a 106 egyéni választókerületben. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Az esetek egy része a rendőrséghez is eljutott, több tucat bejelentést kaptak. Utánajártunk, hogy állnak ezek az ügyek jelenleg.
Tavaly márciusi cikkünkben több érintett is beszámolt az Átlátszónak is arról, hogy tudtukon kívül került fel a nevük és adataik az ajánlásgyűjtő ívre.
Tavaly nyáron a rendőrségtől, valamint a 106 helyi választási irodától is kértünk tájékoztatást, hogy megtudjuk, hány esetben fordultak a rendőrséghez, és mely pártok ajánlásaival kapcsolatban merült fel probléma. A választási irodák összesen 44 esetről számoltak be, azaz ennyi ügyben tettek feljelentést, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok. Leggyakrabban a Normális Élet Pártjával volt probléma, őket a Megoldás Mozgalom jelöltjei követték. A beérkező válaszokat infografikákon ábrázoltuk cikkünkben.
2022 végén pedig megkérdeztük a rendőrséget, hogy állnak a hamis választási ajánlások miatt indult büntetőeljárások. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mindössze 7 vádemelésre került sor.
Az eljárások ötöde még folyamatban van
Idén október elején újra megkerestük a rendőrséget, hogy a választási ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekről érdeklődjünk. Az Országos Rendőr-főkapitányság friss, október eleji adatai alapján a büntetőeljárások egy részét közel két évvel a választási ajánlásgyűjtés után sem zárták le.
Az ORFK Átlátszónak küldött válaszában kiemelte:
„a nyomozó hatóságok 73 ügyet minősítettek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. §-ba ütköző választás rendje elleni bűncselekménynek, melyből 19 ügy jelenleg is folyamatban van, 13 esetben elutasították a feljelentést, 3 nyomozást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 15 esetben az eljárást megszüntették, 1 ügyet áthelyeztek az ügyészségre hatáskör hiánya miatt, 22 ügyet pedig vádemelési javaslattal küldtek meg az ügyészség részére.”
A Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználása bűncselekménynek 57 ügyet minősített a rendőrség. Ebből 8 jelenleg is folyamatban van, 21 nyomozást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 13 esetben megszüntették az eljárást.
15 ügyet vádemelési javaslattal küldtek meg az ügyészség részére.
Legkevésbé sikeresek a Btk. 219. § szerinti személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárások voltak: mindössze 5 ilyen ügy került a rendőrséghez, ebből négyet megszüntettek, egy feljelentést pedig elutasított a hatóság.
Az adatok alapján elmondható, hogy az ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos ügyek 27,41 százaléka végződött vádemelési javaslattal.
Az esetek 23,7 százalékában a rendőrség megszüntette az eljárást- ez többek között akkor történik, ha például a nyomozóhatóság arra jut, hogy nem történt bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg annak elkövetése. A feljelentések 17,8 százaléka zárult az eljárás felfüggesztésével ismeretlen tettes miatt. Az esetek tizedében a rendőrség a feljelentés elutasítása mellett döntött. Erre például akkor kerülhet sor, ha hiányzik a bűncselekmény gyanúja vagy éppen a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták.
Az ügyek ötöde még folyamatban van, azaz nem zárták le a nyomozást.
Leghatékonyabban a választás rendje elleni bűncselekmények esetében nyomozott a rendőrség, ebben az esetben minden harmadik feljelentés vádemeléssel végződött. Ugyanez az arány a hamis magánokirat felhasználásánál 26 százalék. A rendőrség tájékoztatása szerint személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt indított feljelentések esetében nem történt vádemelési javaslat.
Szavazólap az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a mezőkövesdi Szent László gimnáziumban kialakított szavazókörben 2022. április 3-án. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7. számú választókerületében tíz egyéni jelölt indult. Fotó: MTI/Vajda János
Korábban több volt a visszaélés
A visszaéléseknek többféle módja is előfordul: egyes esetekben az aláírások meghamisításával, a személyes adatok engedély nélküli felhasználását követően találták meg az ajánlók között magukat olyanok, akik biztosan nem írtak alá az adott jelöltnek (vagy épp senkinek nem adtak le ajánlást saját bevallásuk szerint). Előfordul olyan is, hogy elhunytak adatai szerepelnek az íveken.
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni – valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek több mint egymilliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. A választási törvény 2011-es módosítása óta mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, egy választópolgár pedig több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk.
Hamis ajánlásokkal a korábbi országgyűlési választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal. A választás után két hónappal megírtuk, hogy 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, a helyi választási irodák pedig 280 esetről számoltak be megkeresésünkre az ajánlások hamisításával összefüggésben.
A 111 eljárás közül fél évvel a választások után hatot megszüntettek, tizenkilencet felfüggesztettek, kilencet átminősítettek, tizenegyet pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor az ORFK akkori tájékoztatása szerint.
Szopkó Zita
Címlapkép: Az ellenzéki összefogás ajánlásgyűjtése az országgyűlési választás előtt, februárban. Forrás: Facebook/ Márki-Zay Péter.
The post A hamis választási ajánlásokkal összefüggő bűncselekmények alig több mint negyede zárult vádemeléssel first appeared on atlatszo.hu.
