A háttérben továbbra is keresi Weber pártjának a kegyeit a Fidesz

A bajor keresztényszocialistákhoz, azaz a CSU-hoz kötődő budapesti Hanns Seidel Alapítvány az elmúlt évben többször adott népszerű estélyeket a magyar fővárosban. A „Bayern Abend” avagy bajor est nevű rendezvényükön egy elegáns budai étteremben perecet, búzasört és kötetlen eszmecserét kínálnak a meghívottaknak. Ezeken az estéken pedig rendszeresek a Fideszhez köthető agytrösztök, úgymint a Nézőpont Intézet, a Századvéd, vagy éppen az MCC képviselői.

Ez csupán azért érdekes, mert a nagyobbik magyar kormánypárt 2021 márciusában kilépett az Európai Néppártból – az uniós alapértékek állítólagos megsértése miatti vitában, miközben a bajor CSU továbbra is a Néppárt tagja. Sőt, nem csak hogy tagja, hanem a párt adja az elnököt is, azt a Manfred Webert, aki ellen teljes pályás letámadást intézett éppen a kormánypropaganda.

Markus Söder, a CSU vezetője 2021-ben világosan fogalmazott, amikor a Fideszről elmondta, hogy mostantól a két párt külön utakon jár. Söder szerint a Fidesz jobboldali nacionalista irányvonalával és Orbán illiberális demokrácia-gondolatával „végleg elbúcsúzott a Néppárttól és annak kereszténydemokratikus értékrendjétől és alapjaitól”. Természetesen „állami szinten továbbra is partnernek tekintik Magyarországot”, a Fideszt viszont többé nem.

Három és fél évvel később még mindig ez a CSU hivatalos álláspontja. Lapunk kérdésére Martin Huber, a CSU főtitkára kifejti: „A CSU vezetése és a Fidesz között már nincs intézményesített kapcsolat” A kérdés azonban az: akkor milyen kapcsolat van a két párt között?

Németország vezető napilapja, a Süddeutsche Zeitung és az Átlátszó közös kutatása arra jutott, hogy a CSU-s politikusok és a Fidesz képviselői, illetve a Fidesz-közeli intézmények között továbbra is aktívak a kapcsolatok. Hiába tehát a magyar lejáratókampány a CSU vezető politikusa ellen, a Fidesznek továbbra is értékesek a bajor testvérpárt politikusai. 

A The Republic nevű német szervezet idén október 14-én „A transzatlanti partnerség egy új korszakban” című konferenciára hívta meg az arra érdemeseket Berlin egyik elegáns szállodájába, a Marriott Hotelbe. Az intézetet 2021-ben alapította Armin Petschner-Multari, aki korábban a CSU parlamenti frakciójának digitális kommunikációjáért felelt.

Honlapja szerint a The Republic azt a célt tűzte ki maga elé, hogy „megállítja a politikai balra sodródást Németországban”. Az októberi Transzatlanti Konferencián az ügynökségnek három társszervezője volt, mind Magyarországról: az Orbán Balázs vezette Mathias Corvinus Kollegium (MCC), az MCC alatt működő Német-Magyar Intézet és a szintén Fidesz szellemi háttérbázisát alkotó Danube Institut.

Az esemény honlapja szerint a konferencia Európa és az Egyesült Államok konzervatív döntéshozóit kívánta „összekapcsolni”. Orbán Balázsnak itt lehetősége volt egy színpadon felszólalni a CSU két parlamenti képviselőjével, Thomas Silberhornnal és Mechthilde Wittmannal. Silberhorn és Wittmann megkeresésünkre azzal indokolta részvételét, hogy egyrészt fontos fenntartani a párbeszédet, másrészt pedig ki kell használni ezeket az alkalmakat a kritikák megfogalmazására.

„Fontosnak tartom a párbeszédet a magyarországi kormánypártokkal” – mondja Wittmann a megkeresésünkre reagálva.

„Különösen fontos, hogy a migráció és az emberi jogok tekintetében világosan és közvetlenül tőlünk hallják a CSU álláspontját.”

A másik német felszólaló, Thomas Silberhorn, a CDU/CSU pártcsalád transzatlanti kapcsolatokért felelős frakciójának szóvivője azt mondta, hogy „ésszerű és szükséges” például Ukrajna ügyében „beszélgetést folytatni Magyarországgal”, nem pedig „tovább mélyíteni a nyilvánvaló megosztottságot az EU-n belül”.

Ő személyesen elutasítja Magyarország Oroszországgal szembeni „megkérdőjelezhető békéltető álláspontját”. A pódiumon elmondása szerint azt is egyértelművé tette, hogy kiáll „az egyértelmű nyugat iránti elkötelezettség mellett.” Hozzátette, hogy „az ilyen események is azt mutatják, hogy ezek maradtak az egyetlen lehetőségek a párbeszédre, miután a párt- és kormánykapcsolatok teljesen megszakadtak a két ország között.”

Pedig nem is olyan régen a CSU kapcsolata a Fidesszel még kiváló volt. Orbán a CSU modelljét követte pártja építése során a kilencvenes években. Erre az időre nyúlik vissza különösen jó kapcsolata a CSU tiszteletbeli elnökével, Edmund Stoiberrel, akinek 2019-ben Budapesten személyesen adományozta a Magyarország Nagy Érdemkeresztjét. A CSU többször meghívta Orbánt Bajorországba zárt ülésekre, és pártkonferenciákon is vendég volt. Horst Seehofer későbbi bajor miniszterelnök szintén vörös szőnyegen fogadta Orbánt, amikor Münchenbe látogatott.

A magyar miniszterelnök 2015 és 2018 között is a CSU szövetségese volt, az Angela Merkel (CDU) kancellár liberális menekültpolitikája elleni harcban. A CSU egyes köreiben Orbán még akkor is megmaradt a kommunizmus elleni egykori szabadságharcosként, amikor kihirdette az illiberális demokráciát Magyarországon. A fordulat csupán 2019-ben következett be, amikor Manfred Weber, a CSU alelnöke az EU-választási kampányban kijelentette, hogy nem kíván Fidesz-szavazatokkal az Európai Bizottság elnöke lenni. A CSU és a Fidesz viszonyának kihűléséhez az is hozzájárult, hogy az új pártvezető, Söder, soha nem szimpatizált a magyar miniszterelnökkel.

A néppárti kilépés óta a Bajorország és Magyarország közötti kormányzati kapcsolatok gyakorlatilag a nullára redukálódtak.

Forrásaink szerint a párbeszéd csupán hivatalnoki, beosztotti  szinten zajlik, pedig a kommunikáció a magyar félnek is fontos lenne a tengernyi bajor beruházás miatt. A kormányzati kapcsolatokon kívül körökben azonban más kép rajzolódik ki. A CSU egyik prominens képviselője, Kerstin Schreyer volt bajor államminiszter idén kétszer utazott Magyarországra. Schreyer májusban a CSU parlamenti csoportjával érkezett Budapestre, hogy a magyarországi bajor cégek képviselőivel találkozzon.

Útja során találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is, akivel közös sajtótájékoztatót is tartottak. A Fidesz-közeli média be is számolt a találkozóról, és a Bajorország és Magyarország közötti jó kapcsolat bizonyítékának tekintette azt. A Német-Magyar Intézet hírlevélben idézte Schreyer és Szijjártó közös nyilatkozatát: „Magyarország és Bajorország kapcsolata a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen és barátságon alapul”.

Nem sokkal később, júliusban Schreyer a Hanns Seidel Alapítvány (HSS) meghívására ismét Budapestre érkezett, párttársával, Tobias Winklerrel együtt. Egyebek mellett részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a migrációról szóló konferencián, ahol felszólalt Bakondi György, Orbán Viktor biztonsági tanácsadója is.

Lapunk kérdésére Schreyer és Winkler is kiemelte, hogy ők nem a Fidesz, hanem a magyar kormány képviselőivel találkoztak. Schreyer szerint még „nehéz politikai időkben sem lehet lemondani a vitáról és a párbeszédről”. Főleg, hogy

Magyarország „Bajorország kilencedik legnagyobb kereskedelmi partnere, közel 18 milliárd eurós éves kereskedelmi forgalmával”.

Szerinte továbbra is beszélni kell Magyarországgal, és előtérbe kell helyezni, ami összeköt, anélkül, hogy szőnyeg alá söpörnék azt, ami elválaszt. Winkler hozzátette: „Európai és CSU-tagként rendkívül csalódott vagyok a Fidesz megváltozott iránya miatt.” A német parlament külügyi bizottságának tagjaként azonban továbbra is „nagyon fontosnak tartja a jó kapcsolatokat Magyarországgal”.

A CSU felsőbb köreiben azonben megoszlanak a Fidesszel való kapcsolatokról a vélemények. A párt egyik szárnya, különösen az európai parlamenti frakciójuk arra figyelmeztet, hogy a Fidesz a CSU politikusokat felhasználva adja el azt a normalitást, ami nem létezik már. Szerintük a CSU-nak nem kellene kétséget hagynia afelől, hogy a Fidesz már nem az ő oldalukon áll. Ezt különösen alátámasztják a magyar miniszterelnök éles támadásai Manfred Weber ellen. Más hangok azonban a párbeszéd fontosságát és az emberi tényezőt hangsúlyozzák:

szerintük kontraproduktív lenne a sok év alatt kialakított emberi kapcsolatokat hátrahagyni, a nehezen felépített hidakat felégetni.

A budapesti bajor esteket szervező Hanns Seidel Alapítvány szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az alapítvány több országban is jelen van, és ott egyetemekkel, alapítványokkal, de állami intézményekkel vagy minisztériumokkal is kapcsolatban áll. A HSS-nél úgy gondolják, hogy a Fidesz Néppártból való kilépése náluk is  következményekkel járt.

Példaként hozták fel erre a kelet-európai Néppárti tagpártok ifjúsági szervezeteinek hagyományos programját, amelyet a HSS minden nyáron a németországi Passauban szervezett meg: erre 2022 óta nem hívják meg a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast. Ami pedig a „bajor estét” illeti: elmondták, hogy a független civil szervezetek képviselőit is meghívták.

Azonban nem a HSS az egyetlen politikai alapítvány Németországban, amely továbbra is fenntartja a szorosabb kapcsolatot a Fidesszel. A CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) a múlt héten mutatta be Budapesten az új „Német-Magyar Barométert” , melyet a Mráz Ágoston Sámuel vezette Nézőpont Intézettel együttműködve készítettek. A „Barométer” egy éves közvélemény-kutatás a két ország kapcsolatának pillanatnyi állapotáról. Az idei tanulmány pedig a „különös barátok” elnevezést kapta.

Természetesen szerettük volna megszólaltatni a magyar felet is arról, hogy mit gondolnak a CSU-val való kapcsolattartásról, különösen annak fényében, amit a bajor a párt alelnökéről, Manfred Weberről gondolnak, de megkereséseinkre sem a Fidesz, sem a hozzájuk köthető intézmények nem válaszoltak.

Úgy tűnik tehát, hogy van még néhány politikus a CSU-ban, akinek nem kényes kérdés a Fidesszel való kapcsolat. Ennek azonban vannak hangos ellenzői is a párt vezetésében, kezdve az alelnök Manfred Weberrel. Szerinte a Fidesszel való egyértelmű szakítás politikailag rendkívül aktuális – azért is, mert a Néppártban újabb magyar partnerre talált a Tisza párt személyében.

Néppárti körökben azt mondják a Tiszáról, hogy visszahozták Magyarországgal kapcsolatban a reményt.

Információink szerint a pártvezetés kívánsága az, hogy a tagpártok mélyítsék el a kapcsolatot Magyar Péter pártjával, és ez vonatkozik a CSU-ra is. Ennek ellenére a KAS-hoz hasonlóan a HSS is állítólag eddig óvatos volt a Tiszával kapcsolatban: a pártnak az alapítványokhoz közel állók szerint sem kialakult struktúrája, sem világos programja nincs. Meg akarják várni, hogyan alakulnak a magyar belpolitikai események a következő hónapokban, mielőtt esetleg szorosabbra fűznék a kapcsolatokat.

Az azonban kijelenthető, hogy annak ellenére, hogy Orbán Viktor és a Fidesz által vezetett kormánymédia mindent megtesz, hogy Manfred Webert és a CSU-t Magyarország főellenségének állítsa be, a háttérben ők is erősen érdekeltek abban, hogy a bajor testvérpárttal legalább egyes emberek szintjén megőrizzék az évek alatt kiépített kapcsolatokat.

Dóka Milán – Roman Deininger

A cikk a Süddeutsche Zeitungban itt olvasható. Címlapkép: A KAS és a Nézőpont közös eseménye 2024 novemberében (fotó: Nézőpont/Facebook)

Source