A közösségi média egyre nagyobb fenyegetés a demokráciára
Van, ahol arra panaszkodnak, hogy túl szigorú a közösségi médiumok szabályai, és van, ahol épp ennek ellenkezőjére. De mi az igazság? The post A közösségi média egyre nagyobb fenyegetés a demokráciára first appeared on 24.hu.
Az idei amerikai elnökválasztás során elképesztő mértéket öltött az online dezinformáció, melynek nyomán republikánus és demokrata szavazók körében is olyan elméletek terjedtek, amelyek bizonyíthatóan nem igazak. Ezt orvosolandó a Facebook, az Instagram, a Google és a YouTube is bejelentette, hogy a kampányfinisben blokkolják a politikai hirdetéseket. Nem ez az első eset, hogy a népszerű platformok tulajdonosai hasonlóképp járnak el: a 2020-as kampány vége felé is így tett a Google és a Meta.
A választási kampányt megelőző hónapokban ugyanis komolyabb probléma nélkül terjedhettek a választási rendszer hitelességét megkérdőjelező tartalmak a platformokon. Sacha Haworth, a Tech Oversight Project felügyeleti csoport ügyvezető igazgatója a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy bár a tilalom ez esetben hosszabb volt,
a legutóbbi elnökválasztás óta drámai visszaesést tapasztaltak a közösségi média cégek felkészültségében, az irányelvek betartatásában.
Ennek következményeként nem túlzás azt állítani, hogy a tech platformok a hamis narratívák melegágyaivá váltak. Ebben pedig nagy szerepe lehet annak, hogy a techológiai szektorban tapasztalható 2023-as leépítések részeként rengeteg helyen épp az etikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó csapatokat számolták fel, vagy nyirbálták meg, így még ha szigorúbbak is a szabályok, a betartatás egyre nehezebb. A másik probléma, hogy a szabályozások igencsak ellentmondásosak.
Remek példa erre, hogy a 2021. januári capitoliumi ostrom után a Meta betiltotta azokat a politikai hirdetéseket, amelyek arról szóltak, hogy elcsalták a 2020-as választásokat. 2023 novemberében, szűk egy évvel az idei választások előtt azonban visszavonták ezt a döntés, és engedték, hogy a politikai hirdetések megkérdőjelezzék a 2020-as amerikai elnökválasztás eredményét. Mindezt azzal a kitétellel lépték meg, hogy a „közelgő vagy folyamatban lévő választások legitimitását megkérdőjelező” tartalmak továbbra is tiltottak.
Nehéz a betartatás
A politikai hirdetések szüneteltetése választások előtt nem újkeletű a közösségi platformoknál, azok betartatása azonban már sokkal nehezebb. A TikTok hivatalosan 2019 óta tilt mindenféle politikai hirdetést a platformján, a Global Witness azonban friss adatgyűjtése során azt, találta, hogy a kínai közösségi app a félrevezető politikai hirdetések 50 százalékát átengedte a platformján, ezzel pedig a legrosszabbul teljesítő közösségi platform lett a vizsgálat szerint.
A Facebook ennél sokkal jobban tette a dolgát az októberben közzétett felmérés szerint, és csupán minden nyolcadik hirdetés csúszott át a szűrőn. Nem sokkal később pedig további szigorításokat rendelt el a Meta. A novemberi választások előtt kiadott tájékoztatása szerint az alábbi hirdetéseket korlátozzák:
- amelyek elriasztják az embereket attól, hogy szavazzanak egy választáson – ide tartoznak azok a hirdetések, amelyek a szavazást haszontalannak/értelmetlennek mutatják be, és/vagy azt tanácsolják az embereknek, hogy ne szavazzanak;
- olyan hirdetések, amelyek megkérdőjelezik a közelgő vagy folyamatban lévő választások legitimitását;
- a hivatalos eredményhirdetés előtt megjelenő, választási győzelemről szóló hirdetések.
Ez papíron ugyan jól hangzik, a választási rendszerrel kapcsolatos dezinformáció terjesztése azonban csak egy szelete volt Donald Trump választási kampányának. Emellett a bevándorlók elleni hergelésnek, a demokratákkal kapcsolatos álhírek terjesztésnek is jelentős szerep jutott, amit nem tudtak eredményesen szűrni az oldalak. A Forbes szerint még a választás előtti utolsó napokban is voltak olyan hirdetések a Meta platformjain, amelyek arról szóltak, hogy Kamala Harris az utolsó pillanatokban kiszállhat a versenyből, vagy hogy a demokraták elhalasztanák a választást – amelyek alapvetően képesek befolyásolni a választók döntését.
Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate közösségimédia-felügyeleti csoport vezérigazgatója szerint mára a politikai szereplőknek olyan platformok állnak rendelkezésére – politikai influenszerek, nagy elérésű profilok, akár mémoldalak is –, amelyek fizetett elérés nélkül, organikusan is képesek eljuttatni a választókhoz az üzeneteket. Ezek kiszűrése pedig még komplikáltabb, mint a politikai hirdetéseké.
A szakértő szerint ennek alapja, hogy a platformok algoritmusait alapvetően úgy alakították ki, hogy a legmegosztóbb témák terjedjenek a leginkább, legyen szó félretájékoztatásról vagy gyűlöletkeltésről. Ezt megerősíti a New York-i Egyetem 2021-es tanulmánya is, amely szerint bár a baloldaltól sem idegen a dezinformáció, a jobboldali forrásokból származó félretájékoztatás sokkal nagyobb elérések kiváltására képes.
Mindenki másképp csinálja
A Microsoft augusztusi jelentése szerint az elmúlt hónapokban az orosz, a kínai és az iráni titkosszolgálatok is megpróbálhattak hatást gyakorolni az amerikai választásokra. Habár egy pakisztáni férfit le is tartóztattak, miután a titkosszolgálatok szerint iráni utasítására Donald Trump elleni merényletet tervezett, a fenyegetések többsége online zajlott. A legtöbb nagy közösségi platform azt állította, komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák az összehangolt befolyásolási kísérleteket.
Márpedig Elon Musk a kampány során többször is bizonyíthatóan félrevezető állításokat tett a menekülthelyzet, illetve a választások legitimitása kapcsán. A milliárdos ráadásul minden nap egymillió dollárt adott egy-egy regisztrált szavazónak, ami sokak szerint ellentétes a választások tisztaságáról szóló szabályokkal, Kamala Harris elnökjelöltről pedig mesterséges intelligencia által manipulált videót tett közzé az oldalán. A Center for Countering Digital Hate közösségimédia-felügyeleti csoport jelentése szerint ezek a tartalmak több mint 2 milliárd megtekintést generáltak idén az X-en.
A nyíltan Donald Trump mellett álló, kabinetjében pedig politikai pozícióhoz is jutó milliárdos, miután 2022-ben átvette a Twitter felett az irányítást, alaposan átalakította a platformot. Megszüntette a lényegi moderálást, melynek hatására megnőtt a trollok, valamint a botok száma, a káros, sértő vagy félrevezető tartalmakat pedig ahelyett, hogy eltüntetnék, már csak szimplán megjelölik. A platformon látványosan megugrott az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd is, a republikánusok választási győzelme után pedig több, a nők testi önrendelkezését sértő kifejezés is felkapott lett.
2023 augusztusában Elon Musk ugyanis közölte, hogy feloldja a politikai hirdetések tilalmát, mondván, elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága mellett. A világ leggazdagabb embere ekkor jelezte, hogy a döntés értelmében megnöveli a biztonsági csapat létszámát, valamint online központot is biztosít a hirdetések adatainak áttekintésére, azonban a félrevezető tartalmak száma egyáltalán nem csökkent. A Digital News Report szerint az online hírfogyasztók minden országban azt mondták, hogy a TikTok mellett az X-en a legnehezebb megbízható információkat találni.
A főleg a fiatalok körében népszerű TikTokon sem sokkal jobb a helyzet. Bár a kínai közösségi oldal bejelentette, hogy a politikai hirdetések tiltásán túl „tovább szigorította a káros félretájékoztatásra, a gyűlöletbeszédre és a félrevezető mesterséges intelligencia által generált tartalomra vonatkozó irányelveit” is, a szűrőrendszer, úgy tűnik, nem működőképes. A Global Witness felmérése szerint nyolc politikai hirdetésből csak négyet utasított el a platform, azokat is csupán a jelöltek név szerinti említése miatt, miközben a dezinformációt tartalmazó hirdetések simán átcsúsztak a szűrőjén. Ez, bár furcsán hangzik, jobb eredmény, mint a 2022-es félidős választásoknál, amikor is a kínai közösségi oldal a hirdetések 90 százalékát átengedte.
Túl sok, vagy túl kevés – nézőpont kérdése
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta az amerikai választási kampány hajrájában, hogy „jelen formájában a közösségi média komolyabb fenyegetést jelent a demokráciára, mint amennyire segíti a demokratikus közbeszédet.” Éppen ezért egyre több országban próbálkoznak valamilyen szabályozást kidolgozni a közösségi oldalak kordában tartására. Az Európai Unió például a Digital Service Act (DSA) – a szabályozásról itt írtunk részletesen – révén arra kényszerítené a platformokat, hogy szorítsák vissza a félretájékoztatást, a gyűlöletbeszédet és a kifogásolható tartalmakat.
Nem sokkal azután, hogy március 7-én hivatalosan is életbe lépett az EU-s állampolgárok védelmét szolgáló Digital Service Act (DSA), az Európai Bizottság jelezte a Meta számára, hogy vizsgálatot indít a platformjai ellen. Meglátásuk szerint ugyanis a Meta nem rendelkezett kellő biztosítékkal a dezinformáció terjesztésének megállítására, ami akár a 2024-es európai parlamenti változtatásokat is befolyásolhatta volna. Nem a Meta az egyetlen techcég, amelyet vizsgál az EB: Elon Musk platformja, az X is a súlyos bírsággal nézhet szembe.
Habár sokaknak meglepő lehet, a Global Witness elemzése szerint jelenleg a YouTube járhat el a legszigorúbban a dezinformáció ellen, ugyanis az amerikai kampány során végzett tesztjük szerint egyetlen hirdetést sem tett közzé extra hitelesítési lépések nélkül, és alapvetően elutasította a politikai hirdetéseket. A platform közlése szerint a céljuk, hogy ne csak választások, és főleg nem csak az amerikai elnökválasztás idején lépjenek fel a dezinformáció ellen, hanem globálisan, minden egyes nap. Ennek azonban úgy tűnik, komoly ára van, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformáció miatt az orosz médiumok ellen eszközölt tiltás ugyanis szürreális bírságot vonhat maga után.
A Google még 2020-ban kezdte el korlátozni 17 orosz médiacsatorna YouTube-os tartalmát az azokon terjesztett dezinformáció miatt. A háború kitörése aztán tovább éleződött a helyzet, a Roszkomnadzor orosz médiaszabályozó hatóság pedig több mint 301 millió dolláros pénzbírságot szabott ki a Google-ra, amiért nem korlátozta érdemben az orosz felhasználók hozzáférést az ukrajnai háborúról szóló, tiltottnak minősített tartalmakhoz. A Google helyi leányvállalata ezt követően, még 2022-ben csődbe ment.
A bírság pedig úgy tűnik, azóta folyamatosan növekedett, a BBC szerint egy orosz bíróság pedig kimondta, hogy a Google-nek már 20 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 dollárt kellene fizetnie. A baj épp csak az, hogy ez nagyobb, mint a komplett világgazdaság, így nem lehet arra számítani, hogy az amerikai cég mostanában kiegyenlítené a számlát. A bírságok tehát egyelőre úgy tűnik, sehol nem vezettek megoldásra.
The post A közösségi média egyre nagyobb fenyegetés a demokráciára first appeared on 24.hu.
