A lakossági vízellátási fejlesztés lassan halad, a Samsungé viszont gőzerővel zajlik

A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek nincs pénze a hálózatfelújításra, de a Samsung-gyárat kiszolgáló projektre adott a kormány 32 milliárdot. The post A lakossági vízellátási fejlesztés lassan halad, a Samsungé viszont gőzerővel zajlik first appeared on atlatszo.hu.

Október 27, 2023 - 16:57

A lakossági vízellátási fejlesztés lassan halad, a Samsungé viszont gőzerővel zajlik

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.

„A több hétig tartó száraz, aszályos időszakokban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen megemelkedhet. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a megnövekedett fogyasztási igények a vízellátó rendszer fokozott igénybevételét okozzák. A fogyasztási igények további emelkedése, illetve esetlegesen előforduló műszaki meghibásodás esetén a rendszerben kritikus üzemállapot jelentkezhet, amely következtében lokálisan nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki” – a felhívást július elején tette közzé a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.).

Aszályról viszont Pest megyében 2023-ban aligha beszélhetünk, inkább a sok eső okozott idén gondot. Nem úgy tavaly, amikor vízhiány kínozta a Dunamenti régió településeit. Akkor megírtuk, hogy a DMRV Zrt. szolgáltatási területén, Szentendrén 2018 óta 74 százalékkal nőtt a locsolásra fordított víz mennyisége, miközben a víztermelő kapacitás nem éri el a 2018-asat.

A kritikus helyzetben Szente Kálmán (Fidesz-KDNP), Solymár polgármestere arról beszélt egy lakossági fórumon a Telex beszámolója szerint, „hogy a szolgáltató, a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. tájékoztatása szerint a probléma oka nem a víz hiánya, hanem a rendszer kapacitása és a kánikula miatt megnövekedett vízfogyasztás.” A cikkben azt is írták, hogy Szente a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Menczer Tamással is konzultált az ügyben, és azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy „kormányzati szinten van a probléma hosszútávú megoldása”, és lehet, hogy már ősszel elkezdődnek a munkálatok.

A honvédség vízszállító járműve Solymáron 2022. július 22-én. (fotó: MTI/Lakatos Péter)

Még kivitelező és szerződés sincs

2023 nyarán mégis vízhiány miatt aggódott a DMRV Zrt., és csak az időjárásnak köszönhetően nem lett korlátozás. A cégtől közadatigénylésben kértük, mutassák be, mi történt a tavalyi kritikus helyzet óta: hol tart a beígért fejlesztés. A részben állami tulajdonú vállalatnak 1 hónapig tartott a válaszadás.

Végül két linket és egy rövid tájékoztatást küldtek, miszerint a tavaly megígért 16 milliárdos fejlesztési pénzből „a koncepciótervben meghatározott fejlesztések I. üteme a KEHOP 2.1.11-21-2022-00005 azonosítószámú projektben kerül megvalósításra, mely

beruházás költsége 9 691 533 652 Ft. A projekt várható befejezése: 2024. év vége.”

Az említett KEHOP-projekt a „DMRV Zrt kapacitásbővítő fejlesztések” címet viseli, és a Széchenyi 2020 program keretében, európai uniós finanszírozással valósul meg. A beruházásnak „köszönhetően 2024-re a Duna jobb-, és bal partján összesen 20 település vízellátó hálózata részlegesen megújul”. – olvasható a vízszolgáltató honlapján.

Az érintett települések: Fót, Mogyoród, Csömör, Szentendre, Pomáz, Budakalász, Üröm, Solymár, Dömös, Dunakeszi, Gödöllő, Őrbottyán, Csomád, Pilismarót, Szada, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Vác, Solymár.

Valójában azonban még csak a tender kiírásáig jutottak el. A közbeszerzési adatbázis szerint a DMRV Zrt. egyetlen közbeszerzést hirdetett meg, aminek – többszöri hosszabbítás után – október 10-én járt le a jelentkezési ideje. Az ajánlatok összegzése még nem elérhető, és nem hirdettek még nyertest. A közbeszerzés szerint „a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama 24 hónap”, ami nem hosszabbítható meg. Vagyis, ha még idén eredményes lesz is a közbeszerzés, akkor is 2025 végéig húzódhat a beruházás.

Alig haladtak a korábbi projekttel

De még ez a két év is szoros határidő, elég a Mészáros Lőrinc cége által 2021-ben elnyert másik DMRV Zrt.-s beruházásra gondolni. Azt a tendert 2021. júliusában írták ki, az ajánlatok összegzése december 20-án történt. A nettó 15,7 milliárdos beruházásra 36 hónapot adtak a kivitelezőnek, akivel a szerződést 2022. februárjában írták alá. 2023 nyarán tartottak sajtótájékoztatót az építkezésről. Ekkor az hangzott el, hogy „A projekt nagyjából két és fél évet vesz igénybe, a tervek szerint 911 napot. A kivitelezési munkálatok 2023.03.26-án kezdődtek és várhatóan 2024 szeptember végéig tartanak.”

Megkérdeztük a DMRV Zrt.-t, hogy az előző tendernél szereplő két dátum, a szerződés aláírása és a kivitelezés megkezdése között 554 nap van, mi lett a többi szerződéses nappal – ami 910 nap lenne. Arra is kíváncsiak voltunk, ez a 2021-es fejlesztés hány százalékon áll, valamint, ha az a szerződés közel 3 évre szól, akkor a vízszolgáltató szerint mennyire reális a mostani beruházás elvégzése kevesebb mint egy év alatt.

Azt írták válaszul, hogy az előző „projekt Támogatói Szerződés szerinti kivitelezés megvalósításának kezdete 2022.01.26. A fizikai megvalósítás a kivitelezői szerződés hatályba lépése után kezdődhetett el, melynek dátuma 2022.03.26. – sajnálatos módon a sajtótájékoztatóban elírás történt az évszám vonatkozásában –, a projekt tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési időszükséglete 910 nap, ezért a várható befejezés 2024.09.21.”. Hozzétették:

A beruházás jelenlegi készültségi szintje 30%.

A DMRV ZRT. kapacitásbővítő fejlesztések, KEHOP-2.1.11-21-2022-00005 projekt több részből áll a cég közbeszerzési terve szerint. A honlapra feltöltött dokumentum 10-16-os sorszám alatt jelzett fejlesztései közül 6 közbeszerzésnek már meg kellett volna jelennie, de csak egy jelent meg.

A DMRV Zrt. ezzel kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, hogy „A projekt megvalósulása támogatói döntést követően történhet meg, jelenleg kivitelező kiválasztására irányuló feltételes közbeszerzési eljárás van folyamatban.” Valamint, azt, hogy „a 12-15. sorban szereplő

rekonstrukciós munkák uniós forrásból történő megvalósulására nincs lehetőség,

ezért a Gördülő Fejlesztési Tervünkben kerültek szerepeltetésre. A 16. sorban szereplő Duna Jobbparti Regionális Víziközmű Rendszerek fejlesztése és rekonstrukciója c. projekt azokat a rekonstrukciós munkákat tartalmazza, amelyekre jelenleg közbeszerzési eljárás van folyamatban”.

A cég szerint „Az Ön által mellékletként csatolt 2021. évi elvi vízjogi engedélyben szereplő fejlesztések 2020. évi becsült összköltsége 28.000.000.0000,- Ft, melynek megvalósításához külső pályázati forrás igénybevételére van szükség. A KEHOP 2.1.11-21-2022-0005 projektben nem tudtunk szerepeltetni minden szükséges fejlesztést, ugyanakkor az abban szereplő beruházások megvalósítása azonnal érzékelhető hatással lesz a rendszer vízellátására.” Felvetésünkre, miszerint a határidő túlzottan szűk lenne, nem reagáltak.

Ha a Samsungnak kell, akkor minden jobban halad

2022 őszén írtuk meg, hogy napi 27 ezer köbméter ipari és ivóvíz érkezik majd új vezetékeken a gödi különleges gazdasági övezetbe. Ezzel a mennyiséggel egy Kecskemét nagyságú város lakossági és ipari vízigénye is bőven biztosítható lenne. (A gödi Samsung-gyár mellett a többi hazánkba települő akkumulátorgyárnak is óriási a vízigénye.) A 32 milliárdba kerülő beruházást a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi, a Natura 2000-es területeket is érintő vízvezeték-nyomvonal miatt a fokozottan védett növényeket át kell telepíteni. A Samsung-gyár víziközműveire 2020-ban még „csak” 12 milliárd forintot szánt a kormány, az összeget azonban egy év múlva 32 milliárdra emelték.

A lakott területeket elkerülő távvezeték ugyanis nemcsak hosszabb lesz az eredetileg tervezettnél, de sok magántulajdonban álló ingatlan megvételét vagy kisajátítását igényli. Ebből Tuzson Bence egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda mindenképpen profitálni fog – a Samsung-beruházáshoz kapcsolódó telek-eladásokat és kisajátításokat ugyanis ők intézik. Az adatigényléseinkre kapott válaszok szerint a Biczi és Turi a megyei önkormányzattól eddig kétmillió forintot, a gödi önkormányzattól 78 millió forintot kapott.

Vezetékek a Samsung-gyárnak (fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)

Tavaly a lakossági problémák kapcsán felidéztük, az aszályon kívül a lakossági vízszolgáltatás problémáihoz természetesen a víziközmű-rendszer siralmas állapota is hozzájárul. Mindezt jól mutatja az a 2022. márciusi tanulmány is, amely a civilek és szakszervezetek által létrehozott Víz Koalíció megbízásából készült. A tanulmány szerint a magyarországi vízvezetékeken az átlagos hibasűrűség országos viszonylatban 1,16 db/km, tehát kvázi szitává lyukadt az ivóvízrendszer, minden kilométerre jutott egy csőtörés.

„Az átlagos felújítási ciklus hossza 271 év,

az átlagos hálózati veszteség értéke 21,98 %, míg az átlagos értékesítési veszteség (NRW) 24,40 %” a dokumentum szerint.

Hogy milyen felételekkel készül a Samsung-vezeték, azt nem tudni, mert a szerződést hiába kértük, a DMRV Zrt. nem válaszolt a közadatigénylésünkre. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ami eljárást indított az ügyben. De az így is egyételmű, hogy míg az állami vízcégnek nincs a lakossági beruházásokra 28 milliárdja, a kormány a Samsunghoz egyből tud forrást biztosítani. És a lakosság ellátását szolgáló projektekkel ellentétben az akkugyárat kiszolgáló beruházás gőzerővel halad.