A Magyar Nemzet, az Origo és a Ripost bukta a legtöbb sajtópert 2024-ben
Ahogy évek óta mindig, most is kikértük a sajtóval kapcsolatos adatokat a bíróságtól. Az Átlátszó, a Magyar Hang és az RTL az ellene indított összes sajtópert megnyerte.
Ahogy 2018 óta mindig, idén is kikértük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy mely sajtótermékek mennyi sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi pert vesztettek el az elmúlt évben. A bíróságtól kapott adatok szerint 2024-ben sajtóperek tekintetében a Magyar Nemzet lett a negatív csúcstartó 24 elmarasztaló ítélettel, személyiségi jogok miatti pert pedig a Mediaworks bukott legtöbbször, szintén 24 alkalommal. Az Átlátszó, a Magyar Hang és az RTL az ellene indított összes sajtópert megnyerte.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint a kormánypárti médiatermékek ellen összesen 76 sajtó-helyreigazítási perben született ítélet 2024 folyamán. A 76 perből 67-et vesztettek el: 51-et teljesen, 16-ot pedig részlegesen.
„Valótlanul állítottuk, hogy Varga Zoltán a Central Médiacsoport Zrt. egyedüli részvényese. Valótlanul állítottuk, hogy »luxusvillájának tulajdoni lapjából derül ki, hogy szövevényes céghálót épített ki, amelyet trükkös áttételeken keresztül a brit Virgin-szigetek hírhedt offshore-paradicsomában, Tortolán egy postafiók mögé rejtett el.«” – ez olvasható az Origón egy 2024 szeptemberében közzétett helyreigazításban, ami vélhetően egy bírósági ítélet nyomán került ki a kormányközeli portálra.
Ahogy 2018 óta mindig, idén is közérdekű adatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől a különböző (kormánypárti és független) médiatermékek által részben vagy egészben elvesztett sajtó-helyreigazítási perek előző évi adatait. A bíróságtól kapott adatok szerint
2024-ben összesen 67 sajtópert vesztett el a kormánymédia, a rekorder a Magyar Nemzet lett 24 elmarasztaló ítélettel.
A második helyen az Origo végzett 13 elbukott sajtóperrel (ebből 12 teljes és 1 részleges elmarasztalással), a harmadik pedig a Ripost szintén 13-mal (amiből 9 teljes és 4 részlegesen elmarasztaló ítélet).
Ezzel szemben a független sajtótermékek ellen mindössze 26 sajtó-helyreigazítási perben született ítélet tavaly, és abból 19, vagyis az ügyek 73 százaléka a médiumok győzelmével zárult.
Az Átlátszó, a Magyar Hang és az RTL az ellene indított összes sajtópert megnyerte.
Az Átlátszó ellen 5 sajtóperben, a Magyar Hang és az RTL ellen 2-2 esetben született tavaly ítélet: a három médium az összes pert megnyerte. A HVG-t 6 sajtóperből 3 esetben marasztalta el a bíróság részlegesen, a 24.hu-t pedig szintén 6 sajtóperből 2 alkalommal teljesen. A 444 elleni 3 sajtóperből 1 esetben vesztett a lap részlegesen, a Telex pedig 2 sajtóperből szintén 1 részleges elmarasztalást kapott.
A Fővárosi Törvényszék a sajtó-helyreigazítási adatok mellett a képmás- és hangfelvételhez való jog érvényesítése miatt (magyarán az engedély nélkül használt fotók, videók, audiofájlok) indított perekről is küldött egy táblázatot. Ilyen ügyből azonban mindössze 2 volt: egy a HVG és egy a TV2 ellen, ezért ezeket a sajtóperes adatokkal összevonva ábrázoltuk a grafikonon. A HVG egyébként megnyerte a pert, a TV2 viszont elvesztette.
Egy helyreigazítás a Magyar Nemzetben tavaly nyáron
A sajtóperek adatai mellett kikértük a különböző sajtótermékek személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos pereinek adatait is. A Fővárosi Törvényszék által közölt táblázat szerint összesen
33 személyiségi jogi pert vesztett el tavaly a kormánymédia részben vagy egészben.
Az ilyen perek tekintetében 2023-hoz hasonlóan 2024-ben is a megyei és egyéb lapokat összefogó Mediaworks a negatív rekorder. A médiacsoport (ahova a HírTV, a Magyar Nemzet, az Origo és a Ripost is tartozik) ellen összesen 26 ilyen keresetet nyújtottak be, és ebből 24 alkalommal vesztett is: 20 esetben teljesen, 4 alkalommal pedig részlegesen elmarasztalta a bíróság. A HírTv és a TV2 az ellene indult 4-4 személyiségi jogi per mindegyikében vesztett, akárcsak a közmédia az ellene benyújtott 1 kereset esetén.
A független média ellen 2 ilyen ügyben született tavaly ítélet: a 444 nyert, a 24.hu pedig részlegesen vesztett.
Összességében tehát az látszik a Fővárosi Törvényszéktől kapott adatokból, hogy a kormánypárti sajtótermékeket több alkalommal perlik be valótlan állítások, képmáshoz fűződő és személyiségi jogok megsértése miatt, és az ellenük indult perek többségét el is veszítik.
A kormánymédia ellen összesen 76 sajtó helyreigazítási perben született tavaly ítélet, és ebből 67 alkalommal elmarasztalás lett az ügyek vége. Ez azt jelenti, hogy a perek 88 százalékát elvesztették – vagyis ennyiszer mondta ki róluk a bíróság, hogy valótlant állítottak. A 35 személyiségi jog megsértése miatti perből pedig 33 alkalommal született őket elmarasztaló ítélet, vagyis 94 százalékban vesztettek.
A tendencia abszolút nem új keletű. 2018 elején közöltünk először adatokat a különböző (kormánypárti és független) médiatermékek által elvesztett sajtó-helyreigazítási perekről a Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok alapján. Azóta is figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben pedig 54-et. 2022-ben 29 sajtó-helyreigazítási pert bukott a kormánypárti sajtó, 2023-ban pedig 22 alkalommal marasztalták el.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Átlátszó-montázs
