A Mérnöki Kamara kritizálja a hazai akkugyárak engedélyeztetési eljárását

Nem alakult ki egységes és jó gyakorlat a hazai akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása során, állítja a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata, amely részletes iránymutatást is készített ennek megoldására. A gödi Samsung-gyár esetében a szakmai szervezet teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tartana szükségesnek, amely részletesen felmérné a gyár valós környezeti hatásait.   

Februárban két közleményt is megjelentetett a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Környezetvédelmi Tagozata a magyarországi akkumulátorgyárak ügyében. Az egyik a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmaz meg kritikát, egy másik, február 25-én megjelent közlemény pedig iránymutatást tartalmaz. Az utóbbi az akkugyárak engedélyezéséhez készülő dokumentumok kötelező szakmai minimumkövetelményeit foglalja össze.

A szakmai szervezet a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban megállapítja: „A több ütemben bővített, végső formájában

mintegy 120 hektár kiterjedésű gyár tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek.

A gyártási tevékenység alapján, bár a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szükségessé tette volna a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, az egyes ütemek megvalósítása előtt csak előzetes vizsgálatok készültek” – írják.

A Környezetvédelmi Tagozat szerint a tájékoztatás hiánya és a lakossági panaszok figyelmen kívül hagyása „aláássa a hatóságokba vetett bizalmat”. A valós környezeti hatások megismerésére, a hiányzó információk pótlására és a felmerült lakossági panaszok kezelésére a szakmai szervezet teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését tartaná szükségesnek a gödi gyár ügyében.

Teljes a káosz az akkugyárak engedélyeztetési eljárásai terén

Már januárban megírtuk, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyeztetése nem egységes szempontok szerint zajlik. Az eddig megépült üzemekre az illetékes megyei hatóságok szerint az a kormányrendelet vonatkozik, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatára bízza, kell-e környezetvédelmi engedélyt előírni. Erre ugyanis csak „jelentős környezeti hatású” akkumulátorgyár esetén van szükség. A Pest megyei, a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság pedig egyaránt „nem jelentős” hatásúnak ítélte a gödi, iváncsai, komáromi gigaberuházást, s az építésüket nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez.

Orbán Viktor a gödi Samsung-gyárban 2017. május 29-én (forrás: Orbán/Facebook-videó)

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonban teljesen másként jár el. A Debrecenbe tervezett kínai CATL akkumulátorgyárához sokkal részletesebb környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült. A dokumentum pedig ugyanarra a kormányrendeletre hivatkozva állítja, hogy az akkumulátorgyár építése a magyar jogszabályok szerint egységes környezethasználati engedélyezéshez és környezeti hatásvizsgálat lefolytatásához kötött.

Nem titkosíthatók az alkalmazott technológiára, a felhasznált anyagokra vonatkozó adatok

Az MMK Környezetvédelmi Tagozatnak Elnöksége erre az engedélyezési káoszra is reagálva készített iránymutatót a hatóságok, illetve a szakértői anyagokat készítő cégek számára. Mint írják, szervezetük „az iránymutatásban megadott tartalmi elvárások teljesítését tartja olyan követendő és kötelező szakmai minimumkövetelménynek, amely szükséges a megfelelő színvonalú környezetvédelmi szakértői dokumentációk elkészítéséhez.” 

A iránymutatásban írtak szerint az engedélyezési dokumentációt készítő környezetvédelmi szakértőnek „részletes és alapos információkkal kell rendelkeznie a technológiáról, a felhasznált alapanyagokról, a keletkező hulladékokról és a felhasználni tervezett villamos– és gázenergia mértékéről, a vízfelhasználásról és a szennyvíz kibocsátásról.”

Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu

Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.

Megállapítják azt is, hogy az eddig elkészült előzetes vizsgálati dokumentációk az elektródák előállítását fizikai folyamatként írják le, holott a tevékenység során kémiai reakció történik, ezért kötelező a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. Az útmutató részletesen elemzi az akkugyártás folyamatát és felsorolja a kormányrendelet azon pontjait, melyek alapján mind a környezeti hatásvizsgálatot, mind az egységes környezethasználati engedélyezést elő kell(ene) írnia a hatóságoknak.

Felhívják arra is a figyelmet, hogy a gyárakban alkalmazott technológia részletes ismertetése kötelező,

a felhasznált anyagok, az energia- és vízfelhasználásra vonatkozó adatok pedig „semmilyen formában nem lehetnek titkos minősítésűek.”

Külön kitérnek a munkavédelmi előírások betartatásának kötelező voltára. „Nem fordulhat elő, hogy a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő anyagok nem megfelelő kezelése és a munkavállalók nem kellően biztonságos munkakörnyezete miatt bírságot kelljen kiszabnia.”

A környezetvédelmi eljárások készítésének követelményei akkumulátorgyárak esetén az alkalmazott technológiára és a felhasznált anyagokra vonatkozóan (Szakmai iránymutató)

A víz- és energiafelhasználáshoz szükséges vizsgálatokról, a levegő- és a zajvédelemről valamint a hulladékkezelésről szintén fontos megállapításokat tesznek.

A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia a környezeti hatásokat nem vizsgálja

Az MMK Környezetvédelmi Tagozata azzal is indokolja az akkumulátorgyárak kapcsán készült szakmai útmutató szükségességét, hogy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030-hoz nem készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), ami a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokhoz szempontokat adna.

Ennek a Stratégiai Környezeti Vizsgálatnak a meglétére Keresztes László Lóránt, a parlamenti Fenntartható Fejlődés Bizottság LMP-s elnöke is rákérdezett az Energiaügyi Minisztériumnál  – írta meg a merce.hu.

A Lantos Csaba energiaügyi miniszter megbízásából válaszoló Koncz Zsófia államtitkár azonban csak azt a választ adta a bizottság elnökének, hogy az Energiaügyi Minisztérium nem adatkezelő ebben a kérdésben; arra azonban, hogy kin kell számonkérni a vizsgálatot, nem adott feleletet. Az államtitkár válaszában arra is kitért, hogy február 27-én már lezajlott a Parlamentben egy vitanap az akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól, ahol a kormány ismertette az álláspontját. 

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója érkezik a Samsung SDI akkumulátorgyárának nyitóünnepségére Gödön 2017. május 29-én. (fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

The post A Mérnöki Kamara kritizálja a hazai akkugyárak engedélyeztetési eljárását first appeared on atlatszo.hu.