A napfényben élő emberek (...)...

A napfényben élő emberek (...) fejüket lecsüggesztve futnak körben, mindig csak körben, gondjaik, aggodalmaik pányváján. Kevesen látják, milyen szép a napfény.(Christiane Ritter: Asszony az Arktiszon)

A napfényben élő emberek (...)...
A napfényben élő emberek (...) fejüket lecsüggesztve futnak körben, mindig csak körben, gondjaik, aggodalmaik pányváján. Kevesen látják, milyen szép a napfény.
(Christiane Ritter: Asszony az Arktiszon)