A Pénzügyminisztérium legfrissebb adataiból még nem látszik, hogyan is változik idén a költségvetés
Az viszont igen, hogy az áfabevételek stagnálnak, és van, amire szeptember végéig többet költött az állam, mint egész évre tervezte.
Október 3-án jelentette be a Pénzügyminisztérium, hogy nem tartható tovább az idei költségvetés, a GDP-arányos államháztartási deficit 3,9 százalék helyett 5,2 százalék lesz, ami nagyjából 900 milliárddal nagyobb mínuszt jelent. Meglepetés nem volt ebben, hiszen már augusztus végére az éves cél 97 százalékán volt a hiány.
A tárca pénteken közzétett, a szeptemberi és első kilenc havi költségvetési folyamatokról szóló részletes adatsora viszont még az eredeti törvényi előirányzatokat közli. Így most nem derült ki, hogy a PM tervezi-e egyes bevételi, illetve kiadási tételek módosítását is (a főbb számokat tudjuk, az új deficitcél 4166,818 milliárd forint, az államadósság kamatkiadásai 3320 milliárdot szánnak és 3902 milliárd forint a kormányzati szektor erre az évre tervezett hitelfelvétele).
A törvényben most szereplő adatok alapján az látszik, hogy szeptember végéig a költségvetési bevételek az időarányos 75 százalék helyett csak a törvényi előirányzat 71 százalékára teljesültek (tavaly 72,7 százalékra), a múlt évit 4149,953 milliárddal haladták meg, ami 19,15 százalékos növekedés. A törvényben szereplő bevételi cél 37,48 százalékkal volt magasabb a 2022-es teljesülésnél, látható tehát, hogy a tervezett növekedésnek csak a fele jött össze.
Bezzeg a kiadások! Kilenc hónap alatt a tavalyinál 4723,206 milliárddal költött az állam, ami 19,39 százalékos növekedés, miközben az egész évre 15,16 százalékos kiadásnövekedés szerepelt a kormány terveiben.
A költségvetés legsúlyosabb tételeiben nincs érdemi újdonság az augusztusi adatsorhoz képest, amikor 5+1 pontban szedtük össze, mely tényezők rogyasztották meg a büdzsét. A legnagyobb baj továbbra is az, hogy a fogyasztási típusú adókból – amelyek az összes adóbevétel 52 százalékát teszik ki, szemben az EU-átlag 32 százalékkal – továbbra is sokkal kevesebb folyik be a tervezettnél. Szeptember végéig időarányosan 75 százaléknak kellett volna teljesülnie, és bár ez tavaly sem jött össze, az akkori 72,8 százalékhoz képest most sokkolóan alacsony a 65 százalékos szeptember végi adat.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adók legnagyobb tétele, az áfa továbbra is pocsékul alakul, de szeptemberben legalább összegszerűen picit meghaladta a tavalyit, szemben a július-augusztusival. Az 1,9 százalékos növekedés persze egy ilyen inflációs környezetben reálértéken így is komoly visszaesést jelent, de még mindig jobb érték, mint az első kilenc hónapé: az év egészében ugyanis mindössze 0,38 százalékkal volt több bevétele áfából az államnak, mint tavaly.
A kamatkiadások összege 1856,8 milliárd forint volt, ebből a nettó kamategyenleg mínusz 1536,6 milliárd forint. Ez továbbra is jelentősen, több mint négyszázmilliárddal meghaladja a tavalyit, az olló azonban lassan zárul, ahogy az állampapír-hozamok lassan mérséklődnek a tavalyi ősztől idén tavaszig tartó extrém magas szintekről.
Az állam továbbra sem tud spórolni magán, ahogy ezt külön cikkben megírtuk: a pénzügyminisztériumban mindig beterveznek egy takarékos évet, amit aztán ezermilliárdokkal megcáfolt a valóság – ennek ellenére a következő évben megcsinálják ugyanezt.
Idén szeptember végéig az éves előirányzat több mint 90 százaléka már elment a költségvetési szervek működési kiadásaira, nem sarlatánság azt prognosztizálni, hogy október végére az éves cél fölött lesz ez a tétel. Tavaly szeptember végéig a végül egész éves kamatkiadások 60 százaléka ment el erre a célra, idén az előirányzat 74,3 százalékánál vagyunk.
Néhány további kiadás már most átlépte a 2023-ra eredetileg tervezett összeget – azt nem tudjuk, a törvényileg egyszer módosított előirányzataik változnak-e ismét –, így a lakástámogatások már szeptember végére meghaladták 1,3 százalékkal az egész évre tervezett összeget. Ha továbbra is olyan tempóban növekszik ez a tétel, mint az eddigi kilenc hónapban, akkor év végére 30 százalékot is meghaladó lehet a tervezett kiadások túllépése.
Összegszerűen nem nagy tétel, de figyelemreméltó, hogy az elkülönített állami alapok támogatására idén szintén kevesebbet akart költeni a kormány, mint tavaly: 171,2 milliárd után csak 142,8 milliárdot, de ennek a célnak már átlépték a 90 százalékát az eddig elköltött 129,15 milliárddal.
