A Templomosok Lovagrend felszámolásának kezdete, a péntek 13-tól való félelem (lehetséges) eredete. (717 éve)

IV. Fülöp király hatalmát féltette a befolyásos és hatalmas vagyonra szert tevő Templomos Lovagrendtől, ezért A francia hadsereg megrohanta a templomosok kastélyait és várait és a Lovagrend teljes vezetését elfogták. Fülöpnek sikerült elérnie, hogy a pápa a Vienne-i zsinaton (1311-1312) feloszlassa atemplomosok rendjét. A rend utolsó középkori nagymesterét, Jacques de Molay-t Párizsba csalta, börtönbe záratta, majd 1314-ben elevenen elégettette. A templomosokat megkínozták, és hamis tanúvallomások tételére kényszerítették őket egymás ellen. Aki nem írta alá a vallomásokat azt máglyára küldték, legtöbben így haltak meg. Vagyonuk java része a francia király és a többi lovagrend, főként a Johanniták kezébe került. Fülöp király nevéhez fűződik a zsidó vallás kiüldözése is Franciaországból. A templomos lovagrend 1118 körül alakult a Szentföldön alakult. Ellentétben a keresztes lovagokkal, a templomos lovagok egyházi személyek, szerzetesek voltak, akik a lovagi erényre és a szentföldre érkezők védelmére esküdtek fel. A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, aki Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom egy szárnyát adományozta nekik, ezután nevezték őket a Templom lovagjainak, templomos lovagoknak. Vagyonuk nemcsak jelentős adományokból, hanem banki-pénzügyi tranzakcióikból is származott. Sokan úgy gondolják, hogy az európai kultúrkörben emiatt szerencsétlen nap péntek 13-a, bár hiedelemnek az eredete az Utolsó Vacsorához is kötődhet.