Akár 32 Celsius-fokra is hevíthetné a Dunát a Paksi Atomerőmű egy új javaslat szerint
Ez már lényegében termálfürdő-kategória: a budapesti Lukács Gyógyfürdő gyógymedencéje például 32, külső élménymedencéje 32-33 Celsius-fok meleg.
Nem volt egyetlen természetvédelmi szakértő sem abban a kormányzati tanácsadó-testületben, amelyik azt javasolta, hogy a paksi atomerőmű 32 Celsius-fokra melegíthesse a Dunát. Ökológiai jellegű kutatásokra sem támaszkodott a testület, derült ki a minisztérium válaszából.
Egy tavaly augusztusi rendeletmódosítás lehetővé tette, hogy a paksi atomerőmű az energiaügyi miniszter hozzájárulásával, ellátásbiztonsági okok esetén túlléphesse a Duna élővilágának védelmét szolgáló 30 Celsius-fokos vízhőmérsékleti korlátozást. A minisztérium ez után létrehozta a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületet, amelynek javaslata szerint a Duna hőmérséklete a 32 Celsius-fokot is elérhetné. Ez már lényegében termálfürdő-kategória: a budapesti Lukács Gyógyfürdő gyógymedencéje például 32, külső élménymedencéje 32-33 Celsius-fok meleg.
A Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületet azért hozták létre, hogy megvizsgálja, milyen hatásokkal járhat a hőmérsékleti korlátozás túllépése. A testület idén májusban tett ajánlást a minisztérium részére, ezt azonban csak most, közérdekű adatkérésünk után tette nyilvánossá a minisztérium – aznap, amikor adatkérésünkre is válaszoltak.
Az ajánlás döntő részben azt taglalja, hogyan történjen a hőterhelési korláttól való eltérés engedélyezése: ki kit értesítsen, milyen e-mail-címen és milyen adatokat kelljen megadni. A javasolt eljárásrend lényege, hogy a 30 Celsius-foktól való eltérést a Paksi Atomerőműnek kell kérnie, és a MAVIR-nak kell igazolnia, tényleg fennáll-e az az ellátásbiztonsági ok, ami miatt az atomerőművet – a Duna túlmelegedése ellenére – tovább kell működtetni.
Eddig az erőművet le kellett tekerni, amikor a Duna vize közelítette a 30 fokos hőmérsékletet, ahogyan az két éve készült videónkban is látszik:
A tanácsadó-testület az ajánlásban mindössze három sort szentelt a javasolt új hőmérsékleti korlátnak, és nem bajlódtak azzal sem, hogy tudományos hivatkozásokkal indokolják, miért pont 32 Celsius-fokban határoznák meg az új határt.
Élővilágra gyakorolt hatás: ismeretlen
Közérdekű adatkérésünkben azon adatok, kutatások és dokumentumok felsorolását kértük, amelyeket a testület figyelembe vett a munka során, és amelyekre az ajánlást alapozták. A minisztériumtól megkapott tanulmánylista nem tartalmaz egyetlen, természetvédelem vagy ökológiai tárgyban íródott, tudományos vagy szakmai publikációt sem. A tárgyhoz legközelebb még a – szintén listán szereplő – Paks II. környezeti hatástanulmánya állna, de a 2014-ben készült anyag nem vizsgálta a Duna hőmérsékletének 32°C-ra történő emelését.
A minisztérium felhívta a figyelmünket, hogy a „lista nem teljes körű, tekintve, hogy a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület tagjai által a saját kutatásaik során vizsgált valamennyi kutatási anyag nem áll az Energiaügyi Minisztérium rendelkezésére”.
A tanácsadó-testület tagjai miniszterek, államtitkárok, vezérigazgatók, dékánok és hivatali vezetők; végzettségüket tekintve pedig jogászok, ügyvédek, közgazdászok, fizikusok és különböző mérnökök. Vagyis a testületnek nincsen egyetlen olyan tagja sem, akinek a szakterülete a Duna élővilága és a folyó melegedése lenne.
A Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület tagjai:Lantos Csaba, energetikáért felelős miniszter(közgazdász-szociológus), Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár(közgazdász), Raisz Anikó, környezetügyért felelős államtitkár(jogász), Gondola Csaba, körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár (jogász), Áder János, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnök (jogász), Láng István, Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója (vízépítőmérnök), Aszódi Attila, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja (gépész- és energetikai mérnök), Cimer Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja (vegyészmérnök, mérnök-közgazdász, tűz- és katasztrófavédelmi mérnök), Horváth Ákos, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója (fizikus mérnök), Kiss Csaba (MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese (gépészmérnök-informatikus, nemzetközi pénzügyek MBA, műszaki tudományok PhD), Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója (olajmérnök, külgazdasági mérnök), Kádár Andrea Beatrix, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke (vegyész üzemmérnök, biomérnök), Szarvas Ferenc, a MAVIR vezérigazgatója (közgazdász).
A Duna melegedése egyre nagyobb kihívást jelent a vízi élővilág számára
A Duna a klímaváltozás miatt amúgy is egyre melegebb, ezt tetézi még az atomerőmű melegvíz-kibocsátása is. Az Átlátszó által korábban kikért vízügyi adatok szerint 2022-re bő 3,5 Celsius-fokkal volt magasabb a folyó éves átlaghőmérséklete Pakson a hatvanas évekhez képest.
A melegvíz-kibocsátásnak kimutatható hatása van az ott élő halközösségekre, a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kapcsán nemrég elkészült előkészítő anyag megállapítása szerint. Az érintett szakaszon növekszik az invazív fajok száma és előfordulási gyakorisága, főként a kisvizes, meleg években.
A vízi gerinctelen állatok, pl. a kagylók és csigák esetében is megfigyelhetőek a változások: a melegvíz-kibocsátás egyik legfontosabb közvetett hatása az, hogy az ismert makrogerinctelen élőlényközösségek jelentős hányada már invazív, erőteljesen és agresszívan terjeszkedő idegenhonos elem, állítja a tanulmány.
Az általunk ismert információk szerint azonban 32 Celsius-fokra eddig soha nem melegedett fel a Duna, és nem is vizsgálták az ilyen mértékű melegedés következményeit hazánkban.
A Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület az ajánlás mellékletében javasolt néhány vízvédelmi intézkedést is, például bizonyos paraméterek (oldott oxigén, nitrát, foszfát stb.) monitoringját, a makrogerinctelen állatok körében végzendő mintavételt vagy algaközösségek laboratóriumi vizsgálatát. Ám az nem derül ki, hogy ezeket ki, mikor és kinek a megrendelésére fogja elvégezni, sem az, hogy egyáltalán mennyiben veszik figyelembe a testület javaslatait.
Fülöp Orsolya
