Álomnak tűnik az 500 forintos benzin, a 700 forintos viszont nagyon is valószínű
Tartósan húzós lehet a tankolás költsége Magyarországon. The post Álomnak tűnik az 500 forintos benzin, a 700 forintos viszont nagyon is valószínű first appeared on 24.hu.
Lehet-e ismét 700 forint egy liter benzin a kutakon, mint ahogy előfordult ez nyáron a piaci ár esetében? A Holtankoljak ügyvezető igazgatója szerint lehet. Bujdos Eszter hozzátette, hektikusan alakul a kőolaj ára, az OPEC (a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) december óta csökkentett kapacitásra állt be, és úgy tudni, ezt tervezik 2023 végéig. Emiatt megint olyan helyzet állhat elő szerinte, hogy kevesebb lehet a kitermelt kőolaj mennyisége, mint amennyire szükség lenne. És úgy tűnik, a kitermelés szűkítésével akarják elérni, hogy az árak ne menjenek le nagyon. A háború, az azzal együtt járó bizonytalanság pedig jó indok lehet arra, hogy miért ne stabilizálják a jelenleginél alacsonyabb szinten a kőolaj árát. Éves visszatekintésben határozott korrekció látszik az olajárnál – visszament az egy évvel ezelőtti szintre, öt évre visszatekintve azonban többnyire a jelenleginél alacsonyabb volt az olajár.
Nem indokolt a legújabb benzináremelés
Január 4-étől 10 forinttal emelkedett a benzin és 4 forinttal a gázoolaj nagykereskedelmi ára, január 6-ától pedig újabb 6 forinttal nőtt a benzin beszerzési ára, és mint a Holtankoljak.net írta, ez a változás várhatóan a kiskereskedelmi árakat is érinteni fogja. Az alábbi átlagárakra számítanak:
- 95-ös benzin 658 forint
- gázolaj 720 forint.
Bujdos szerint
Sem a forintárfolyam, sem az éppen csökkenő kőolajár nem indokolt ekkora emelést. Hogy a Mol mi alapján árazott, azt csak ők tudják. És az sem kizárt, hogy korrigálnak majd hétfőn – tette hozzá.
A szakember szerint az áremelés hátterében az lehet, hogy a százhalombattai finomító feltehetőleg még mindig nem megy teljes gőzzel, illetve hogy a Molnak érdeke, hogy az importot a mostani árazásával támogassa. Az import kell ahhoz, hogy egyszerre lehessen biztosítani az ellátást, feltölteni a stratégiai készleteket és a kutak készleteit is. A kutaknál, úgy tudja, már nincs gond, főleg az árstop utáni brutális keresletcsökkenés miatt.
Régiós csúcson a magyar üzemanyagár
Arra számít, hogy legkésőbb tavaszra valóban eljöhet a 700 forintos benzinár. De a gázolajnál is hiány, ellátási gondok jöhetnek február 5-étől, amikortól export- és importtilalom van az Oroszországból származó kőolajból készített finomított termékekre. A Mol korábban azt közölte, 75 százalékban csak orosz nyersolajat tudnak használni a finomításnál. Aztán ott van a szlovákiai finomítójuk, ahonnan jelentős mennyiségű benzin érkezett eddig Magyarországra, de február 5-től már nem jöhet. Kérdés, mi lesz a Mol szlovéniai és romániai kútjainak ellátásával, ha az orosz nyersolajból származó, saját finomítású üzemanyagát nem viheti ki hozzájuk. Illetve hogy mennyiben tudják kiváltani az export-import finomított termékeknél az orosz nyersolajat az Adria-kőolajvezetéken. Az összes európai országnak vannak hasonló problémái, és a megoldáson is dolgoznak. Bujdos arra számít, hogy komolyan átalakulnak az ellátási irányok, és idő lesz, amíg az orosz olajat kiváltják, amennyiben exportálni akarja a Mol a finomított termékeket. És ha már finomítói vannak, bolond lenne mástól megvenni – jegyezte meg.
Ne nagyon dédelgessünk olyan álmokat a közeljövőre nézve, hogy literenként 500 forint körül tankolhatunk. Vagy ha igen, akkor ehhez menjünk ki Horvátországba, ahol még ársapka van.
Mint az ábrán is látható, a Holtankoljak.net adatai szerint jelenleg a régióban Magyarországon a legmagasabb az üzemanyagok ára.
A Mol az árral kapcsolatos kérdéseinkre nem reagált. Azt írták ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan készültek a szankciókra és az új piaci kihívásokra, így nem számítanak fennakadásra. Az olajcég szerint az átállás, a nem orosz eredetű kőolaj nagyobb mennyiségű, Adria-vezetéken keresztüli felhozatala és feldolgozása ütemterv szerint halad.
Mint írták, az ellátási helyzet folyamatosan javul: a Dunai Finomító teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot. Ez lehetővé tette az átmeneti intézkedések óvatos kivezetését, de továbbra is szem előtt kell tartani az országos ellátásbiztonsági szempontokat. Folyamatosan elemzik a piaci helyzetet, vizsgálják telepi készleteiket, és hetente finomhangolják ellátási stratégiájukat – tették hozzá.
Megváltoztatta a magyar piacot az árstop
A Concorde vezető részvényelemzője, Gaál Gellért év végi blogposztjában azt írta, az ársapka rövidtávon ugyan kedvező volt egyes rétegek számára, de középtávon visszaüt: az elkövetkező időben nemcsak a hatósági áras időszaknál lesznek magasabbak az árak, hanem régiós összevetésben is. Így is lett. Azt is kifejtette, hogy a magyar üzemanyag-kiskereskedelmi piac már nem ugyanaz, mint az ársapka bevezetése előtt volt. A túlélő „fehér kutak” pénzügyileg meggyengültek, és nehéz környezet elé néznek a következő években – a nagyobb társaságokhoz tartozó kutak elszívó ereje, a magas rezsiszámla és a várható keresletcsökkenés miatt –, ami tovább csökkentheti a számukat. Mindebből pedig a verseny csökkenése és magasabb árkörnyezet következik szerinte.
Az árak alapvetően a Mol nagykereskedelmi árától függenek, de a szakértő szerint a Mol nem növelheti egy bizonyos szinten túl a nagykereskedelmi árat, hiszen a piacon ott vannak a környékbeli finomítók is, amikkel szemben versenyképesnek kell maradnia a magyar olajcégnek az üzemanyagár és szállítási költség terén is. Úgy gondolja, hogy a Mol ma versenyképes árakat tud adni, viszont véleménye szerint a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ár közötti marzs valószínűleg a kelleténél jobban kitágult, mivel a benzinkutak feltehetőleg szeretnék valahogy visszanyerni az árstop alatt keletkezett veszteségeiket. Az árak emelkedésében feltehetőleg szerepet játszik az is, hogy még nem érték el a kutak és a biztonsági tartalék az ársapka előtti biztonságos készletezési szintet. Ez az a szint, ami mellett a korábbi évek legnagyobb forgalmának megfelelő ellátás is biztosított lehet, ami jellemzően a nyári időszakra esik. A még tartó készletfeltöltés pedig keresletfelhajtó hatással jár.
A szankciók hatásával is számolni kell
Hogy mi várható a jövőre nézve? Gaál Gellért szerint az olajkereslet szempontjából visszaesést jelenthet, hogy Európában és az Egyesült Államokban fékeződés várható a gazdaságban, ami lefelé mozdítja az árakat. Viszont a kínai Covid-lazítás növelheti a keresletet, valamint az ott 2022-ben felgyűlt pluszkereslet megjelenésére is lehet számítani, ami felfelé nyomhatja az árakat. Az uniós szigorítások is bekavarnak: 2022. december 5-étől tilos orosz nyersolajat hajóval az EU-ba hozni (a vezetékes behozatal nem tiltott), illetve blokkolják, hogy az oroszok az EU-n kívül globálisan 60 dollár feletti áron adhassanak el nyersolajat. A szankció hatásaiból egyelőre annyi látható a szakértő szerint, hogy 300-500 ezer hordóval kevesebbet exportált Oroszország nyersolajból. A Mol olcsó oroszországi kőolajbeszerzései miatt realizált árbeli versenyelőnyét mindez nem érintette. Viszont az fájhat neki, hogy decembertől 8-ától már a kőolajbeszerzésen keletkezett nyereségük 95 százalékát be kell fizetniük extraprofitadóként (a korábbi 40, illetve 25 százalék helyett).
2023. február 5-étől pedig az orosz kőolajból előállított finomított termékekre lesz EU-n belüli export, illetve importtilalom. Ez Magyarországnak azt jelenti, hogy a saját ellátásunkat biztosíthatjuk orosz kőolaj feldolgozásából, de nem exportálhatjuk és importálhatjuk ezeket a termékeket. Van olyan nézet, hogy mivel emiatt kiesik például a Mol szlovákiai finomítójából származó hazai import, ez hiányt okozhat Magyarországon. Gaál Gellért szerint ez sem kizárható, de mivel máshonnan hozhatunk be finomított terméket, így pótolható a kieső mennyiség, és volt is idő erre felkészülni. Magyarország egyébként a hazai szükséglet mintegy 15 százalékát importálja. Másrészt a Mol szlovákiai finomítója számára is adott a lehetőség, hogy amennyit exportálnia kell (termelése mintegy 60 százalékát), az ahhoz szükséges kőolajat ne orosz forrásból szerezze be. A megnövekvő szállítási költségek miatt azonban e szankció miatt is várható árfelhajtó hatás. Megemlítette, Európa gázolajfelhasználása mintegy 10 százalékát importálta Oroszországból, és jelenleg magasabb a kereslet, mint az előállított mennyiség, emiatt máshonnan (a Közel-Keletről, illetve az USA-ból) kell behozni a dízelt, ami szintén a szállítási költségeknél okozhat növekedést.
Tartósan lehetnek magasak az árak
Az idei nyárra a tavalyinál magasabb olajkeresletre számít Gaál Gellért, az átmeneti hiányt sem zárná ki, összességében pedig emelkedő árakat valószínűsít. Hogy meddig lehet régiós szinten magasabb a magyar üzemanyagár, azt szerinte nehéz ma megmondani. Úgy véli, egy-két évig fennmaradhat, hogy a kutak igyekeznek prémium marzsra szert tenni az árstop alatti veszteségeik pótlására.
Hogy inkább a készletfeltöltések, vagy a prémium marzs miatt magasabbak-e az árak jelenleg Magyarországon, mint a környező országokban, az később derülhet ki. Úgy véli, ha a készletfeltöltés lezárul, így annak átmeneti árfelhajtó hatása megszűnik, és még mindig magasak maradnak a magyar üzemanyagárak régiós szinten, akkor valószínűleg jelentősebb a prémium marzs szerepe.
The post Álomnak tűnik az 500 forintos benzin, a 700 forintos viszont nagyon is valószínű first appeared on 24.hu.
