Az EU még mindig nem ad pénzt a korrupció miatt, gigahitelt vett fel a kormány Kínától
Heti lapszemlénk.
Portfolio: Kiderült: szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam
A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából – szúrta ki a lap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, és 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év. A hitel teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. Ennél még a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett hitel is kevesebb, az ugyanis „csak” 917 millió dollár.
Népszava: Csak az adósságok kamataira 3000 milliárdot fizet idén az Orbán-kormány, és ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a költségvetés forrásigényének nagy részét a kötvénypiacokról finanszírozza, de eseti jelleggel hiteleket is felvesz, általában nemzetközi pénzintézetektől. Jelenleg a mintegy 55 ezer milliárd forint államadósságból 3200 milliárd forintnyi devizahitellel tartozik a magyar állam, ezek túlnyomó többsége euróban van. A tartozások miatt idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra a költségvetés, vagyis a magyar állam többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint), illetve GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.
Hvg.hu: Újabb 3,75 milliárd forint állami támogatást kap a kirúgott magyar munkásait vietnámiakra cserélő dél-koreai akkucég
Salgótarjáni üzeme bővítéséről döntött a dél-koreai BC Gen Hungary Kft., a 21 milliárd forint értékű fejlesztést az állam 3,75 milliárd forinttal támogatja – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A bővítés nyomán az alumínium akkumulátor-csatlakozókat gyártó üzem kapacitása háromszorosára nőhet, amely 400 új munkahelyet jelenthet. A cég januárban azzal került a hírekbe (akkor még Bumchun Precision Hungary Kft. néven), hogy elküldte 60 magyarországi illetőségű dolgozóját, azok munkáját pedig olyan, 2023-ban felvett vietnámiakkal pótolta, akiket éppen az elküldött munkavállalók tanítottak be. A Bumchun korábban 2,65 milliárd forintos állami támogatást kapott 200 munkahely teremtésére.
24.hu: Durva kritikákat szedett össze Magyarországgal kapcsolatban az EU jogállami jelentése
A Magyarországról szóló jelentésben azzal indítanak, hogy a magyar kormány elfogadta az igazságügyi reformot, amelyet az Európai Bizottság kért, és amelyért cserébe feloldottak tízmilliárd eurónyi Magyarországnak járó uniós forrást. Azonban a bírák szólásszabadsága még mindig nyomás alatt van, és folytatódnak a bírák elleni lejáratókampányok, ahogy a média elleni támadások is, illetve számos más jogállamisági probléma is van hazánkban. A jelentés kiemeli, hogy az uniós források befagyasztása és a Helyreállítási Alapból lehívható pénzek visszatartása továbbra is érvényben van, hiszen az ezekkel kapcsolatos korrupciós problémák sem oldódtak meg.
Válasz Online: 1452 milliárd „dugipénzt” találtunk a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körnél – de ez nem minden
Már 1452 milliárd forintnyi vagyont rejtenek azok a magántőkealapok, amelyek a NER csúcsfejeihez, Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz, illetve Tiborcz István és Matolcsy Ádám köreihez tartoznak – szúrta ki a lap a 2023-as évről szóló pénzügyi jelentésekben. Akad azonban egy alapkezelő, a Primefund, amely személyi állományát tekintve a kormányfő és a felcsúti milliárdos lojalitási zónájába sorolható, mégis minden adata titkos – csak annyit tudni biztosan, hogy ezen a talapzaton nyugszik a Fidesz és az állam által „kitömött” Mahir-csoport és részben a Valton biztonsági cég, illetve immár a hungarikumként jegyzett Kürt Információbiztonsági Zrt. is.
Címlapkép: Orbán Viktor és Hszi Csin-ping kínai elnök 2024. július 8-án Pekingben (fotó: Orbán/Facebook)
