Az iskolai gyilkosságok után Vučić hatalma a tét Szerbiában

• Szerbiában előrehozott parlamenti, tartományi és helyhatósági választásokat tartanak december 17-én.
• A választásokat a májusi, 20 halottal járó iskolai lövöldözések utáni feszültség miatt írták ki.
• Szerbia forrong, a gazdák utakat és kőolajfinomítót torlaszolnak el, a postások és a postai alkalmazottak is sztrájkolnak.
• A Szerb Haladó Párt minden eszközt bevet a hatalom megtartása érdekében.
• Egyes szerb ellenzéki pártok és mozgalmak a 2020-as bojkott után igencsak marginalizálódtak, de most több tömbben összefogva próbálnak meg minél jobb eredményt elérni, akár a hatalmat is megszerezni.
• A helyzetet Tőke Jánossal, a Szabad Magyar Szó médiaigazgatójával beszéltük át.

A tavaszi példátlan iskolai erőszak és az erre adott ellenzéki válasz kényszerítette ki a december 17-re előrehozott parlamenti választást Szerbiában. Májusban egy 13 éves diák ölte meg kilenc társát, egy iskolaőrt és egy tanárt egy belgrádi iskolában, két napra rá a fővároshoz közeli Mladenovacon egy 20 éves férfi gyilkolt meg kilenc embert. Addig is köztudott volt, hogy a délszláv háborúk következtében sokan tartanak illegálisan fegyvert odahaza. Az emberek féltek iskolába küldeni a gyerekeiket, nehogy az ők legyenek a következő áldozatok.

A kormánypárti politikát ellenzők Szerbia-szerte hatalmas tüntetéseket tartottak, a kormány és az országot ténylegesen vezető Aleksandar Vučić köztársasági elnök menesztését követelték. A tüntetéssorozathoz ellenzéki politikusok is csatlakoztak, de arra azért vigyáztak, hogy túlzott jelenlétükkel ne ártsanak az ügynek.

A feszültség végül akkora lett, hogy október végén előrehozott választások kiírását jelentette be a kormány. Magyarországon a rendszerváltás óta még egyszer sem éltek ezzel a lehetőséggel, Orbán Viktor szerint ez a biztonságot és a stabilitást jelzi. Szerbiában nem így gondolkodnak, 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban és 2022-ben is tartottak előrehozott parlamenti választást. Aleksandar Vučić taktikai repertoárjának a része ez, többnyire olyankor él ezzel, amikor az országot irányító Szerb Haladó Pártnak áll a zászló. Persze, bele lehet ebbe fáradni, nem véletlen ígérte meg, hogy 2027-ig hallani sem akar újabb előrehozott választásról, ettől függetlenül még lehet olyan helyzet, ami ezt kikényszeríti.

Most nem állnak annyira jól a haladó pártiak, tényleg erős volt a nyomás az előrehozott választások kiírására, de nem csak az iskolai gyilkosságok miatt érződik a feszültség az országban.A postások október vége óta sztrájkolnak, ez megint csak olyan dolog, ami itthon elképzelhetetlen, pedig a magyar társaik helyzete is siralmas. A szerbiai postások harminc százalékos fizetésemelést követelnek, és készek a végsőkig elmenni.Elég jó alkupozícióban vannak, mivel a karácsonyi szezon közeledtével különösen aggasztó, ha a csomagok nem érnek célba, akadozik a pénzbefizetés és -kifizetés, leáll a levelek kézbesítése, így a választási értesítők sorsa is bizonytalan.

És ez nem elég, a gazdák is a jelenleginél jóval nagyobb támogatást követelnek, aminek az újvidéki olajfinomító traktoros blokádjával, utak eltorlaszolásával adnak hangot.

Vučić nélkül levegőt venni se lehet

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség előrehozott választásra, hiszen köztársasági elnökként Vučić Szerbia erős embere, az ország életében betöltött szerepe Orbán Viktoréra hasonlít, nem véletlen érti meg egymást annyira a két autokratikus hajlamú vezető. Nos, Vučić már a 2022-es választás után belengette az előrehozott választásokat, igaz, csak 2024-re, mondván akkor úgyis kell helyhatósági ls tartományi szinten is választani. Már akkor tudatta, hogy a 2017 óta miniszterelnök Ana Brnabićot a haladó párt névleges elnöke, Miloš Vučević védelmi miniszter váltja majd. A kormánypárt tényleges elnöke természetesen maga Vučić, aki pár hónapja lemondott a pártelnöki posztról.

A Szerb Haladó Párt minden eszközt bevet a hatalom megtartására. A párt listái teljesen abszurd és alkotmányellenes módon a köztársasági, tartományi és helyhatósági választáson is az elnök nevét viselik: Vučić - Szerbia nem állhat meg.A kampány a választópolgárok zsebét célozza, megemelték a nyugdíjakat, egyszeri támogatást kapnak a szociális segélyre szorulók, valamint a nyugdíjasok is, az oktatásban és az egészségügyben dolgozók bérét pedig szintén növelték. És mindent természetesen maga Vučić jelent be, akinek köztársasági elnökként papíron pont olyan protokolláris szerepe van, mint idehaza Novák Katalinnak. Csakhogy amikor 2017-ben a miniszterelnöki székből átült a köztársasági elnökibe, akkor - törvényi felhatalmazás nélkül - a hatalmi funkcióit is vitte magával.

Az ellenzéket itt is előszeretettel nyugatbérencezi a hatalom, a sorozást viszont kerülik - nem úgy, mint Slobodan Milošević rezsimje a kilencvenes években -, mert Vučić többször is fogadta azt az Alexander Sorost, akit a magyar kormánypropaganda még az apjánál is nagyobb gonosztevőnek állít be. (Egyébként a mai szerb rendszer a kilencvenes években, a szocialisták és radikálisok koalíciójában gyökerezik, maga Vučić például Milošević időszakának utolsó hírközlési minisztere volt.

Az ellenzéknek amúgy is ott tesznek be, ahol tudnak. Több városban például nem bérelhetnek termet, így a szabad ég alatt kell kampánygyűléseket tartaniuk.

A bojkott nem jött be

Egy ilyen túlhatalmú rezsimmel szemben milyen esélye van a szerbiai ellenzéknek? Ahogy a magyar társaik, úgy ők is kipróbáltak már mindent, még a bojkottot is, ami itthon még várat magára. Nos, a szerbiai tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt nem érdemes megpróbálni. Az előző választástól távol maradtak, aminek az lett a következménye, hogy azok pártok mára belátták, ez rossz döntés volt, a régi politikusaikkal viszont más formációkban lehet találkozni. Hiába mondták azt, hogy ők nem akarnak részt venni Vučić kutyakomédiájában, a választók nem értették meg, miért jó ez az öngyilkos taktika, amivel kiestek minden testületből. A hatalom válaszul 2022-ben a választási küszöböt három százalékra vitte, hogy esélyt adjon szinte mindenkinek bejutni, aki csak elindul.

A régi ellenzéki pártok bojkottjával párhuzamosan erősödtek meg a szerbiai környezetvédő mozgalmak. 2021-ben az angol-ausztrál Rio Tinto bányacég a nyugat-szerbiai Loznicában a lítium lelőhely környékén található földek felvásárlásába fogott. A lítium az elektromosautók akkumulátorához nélkülözhetetlen. A felvásárlás felgyorsítására a kormány egy, a magánbirtok elkobzását állami érdekből lehetővé tevő törvénymódosítást kezdeményezett.Ez verte ki a biztosítékot, egy tüntetésekkel, blokádokkal, összecsapásokkal tarkított kisebbfajta zöld forradalom zajlott le az országban, az akkori vezetők ma az ellenzéki listán is előkelő helyen vannak.

Az egyik legnépszerűbb ellenzéki politikus Marinika Tepić (Szabadság és Igazságosság Párt), aki a megfélemlítésektől és a fenyegetések ellenére folyamatosan felhívja a közvélemény figyelmét a közpénzek ellopására. Miroslav Aleksić (Szerb Népi Mozgalom) a korrupció felszámolásáról beszél, Nebojša Zelenović (Együtt) azt ígéri, ami Milošević bukása után elmaradt: elszámoltatást.

A tizenegy párt és mozgalom alkotta baloldali ellenzék látszólag távol van a Szerb Haladó Párttól, de ha a lehetséges koalíciós partnerekkel és a bizonytalan ellenzékiekkel is számolunk, akkor már elég szoros a verseny. Nézzük csak:

• Aleksandar Vučić – Szerbia nem állhat meg (valójában a Szerb Haladó Párt) - 39,2 százalék.
• Szerbia az erőszak ellen (baloldali ellenzék) - 25,8 százalék.
• Szerbiai Szocialista Párt (Slobodan Milošević egykori pártja, Vučić szövetségesei) - 8,1 százalék.
• Dveri és a Zavetnici közös listája (jobboldali ellenzék) - 5,1 százalék.
• Új Demokrata Párt és a Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért (jobboldali ellenzék) - 4,4 százalék.
• Néppárt (ellenzéki) - 3,2 százalék.

És van még 8 százaléknyi választópolgár, ők a felmérések szerint mindenképpen az ellenzékre szavaznak, csak még nem tudják, hogy melyik formációra.Ha mindent összeadunk, akkor 47-45-re vezet Vučić. Igaz, a jobboldali, nacionalista ellenzék bármikor leválasztható a baloldaliról, különösen, ha Koszovóban tovább erősödik a feszültség.Márpedig ott mindig erős, sőt, a belgrádi hatalom belpolitikai érdekből bármikor erősíteni is tudja. Májusban a térségben állomásozó KFOR-erőknek is be kellett avatkozniuk zavargó szerbek ellen, akkor három magyar békefenntartót meg is lőttek. Szeptemberben 30 fegyveres keveredett tűzharcba a koszovói rendőrséggel, az összecsapásokban egy rendőr, valamint három támadó halt meg.

Távolabb az EU-tól, közelebb az oroszokhoz

A felmérések szerint Szerbiában az EU támogatottsága csupán 38 százalék, ennél jóval többen követnék az orosz, kínai vonalat. Az orosz-ukrán háború kirobbanásáig folyamatosan növekedett az EU-pártiak aránya. (Nem volt olyan rég, 1999-ben a nyugati országok alkotta NATO bombázta Jugoszláviát, amit az országban a hatalomtól az ellenzékig mindenki elítélt. És vallási, valamint történelmi okok miatt egyébként is közel állnak egymáshoz a szerbek és az oroszok.) A háború kitörése után az állami média orosz szemszögből mutatta be a háborút, így az ukránokat fegyverekkel segítő a nyugatiak negatív színben tűntek fel.

Csakis a VMSZ, csakis a Fidesz

Mára a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) maradt az egyetlen számottevő magyar politikai erő a Vajdaságban. A pártelnök Pásztor István október 30-án halt meg, örökét fia, Pásztor Bálint vette át. Folytatni fogja apja politikáját, aki egyfajta kapocs volt Orbán és Vučić között, nem mellesleg a Vajdaságba érkező százmilliárdos fejlesztési pénzekhez a közvetve a VMSZ-n keresztül lehetett hozzájutni.

A vajdasági magyarság ezzel együtt sorvad, papíron már csak 180 ezren vannak, pedig tíz évvel korábban még 253 ezren voltak. (1961-ben pedig 449 ezren, akkor voltak a legtöbben.)A vajdasági magyarok túlnyomó része Fidesz-szavazó, az ellenzéket hajlamosak azzal a Gyurcsány Ferenccel azonosítani, aki 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányolt.Ezzel együtt hazai pályán sokáig inkább az ellenzéket támogatták, de ma már ez sem igaz. A legutóbbi elnökválasztáson több magyar többségű községben Vučić még a szerb településeken elért eredménynél is jobban teljesített. Most nem kérdés, hogy főleg a VMSZ-re fognak szavazni, a folyamatos elvándorlás miatt viszont kérdéses, hogy lesz-e újra hatvanezer szavazójuk, habár a párt nem az előző eredmény megismétlését, hanem annak jelentős túlteljesítését tűzte ki célul.