Az ukrán hadsereg szerint napi 50-200 métert haladnak előre délen

Naponta átlagosan 50-200 métert halad előre az ukrán hadsereg ellenoffenzívája a déli frontvonalon – közölte a Tavrija frontszakasz katonai szóvivője.

„Néha kilométerekről van szó, máskor meg egyáltalán nincs semmi mozgás, mert meg kell vetnünk a lábunkat, és óvnunk kell csapatainkat” – mondta Olekszandr Stupun szóvivő az Ukrinform hírügynökségnek. Az orosz erők közben folyton azon vannak, hogy visszafoglalják az elvesztett állásokat, és egyre újabb tartalékokat mozgósítanak – mondta Stupun, aki szerint „a Tavrija frontszakasz harcosai az ellenoffenzíva kezdete óta több mint 255 km² ukrajnai területet szabadítottak fel”.

Andrij Kovaljov vezérkari szóvivő további előrehaladásról számolt be más frontszakaszokon, így például a zaporizzsjai Robotine településtől délre és délkeletre. Azt mondta, az ukrán csapatok éppen most ássák be magukat az új állásokba.

Ukrajna három hónapja indított ellenoffenzívát a megszállt területeiért. Ennek ellenére Oroszország a 2014-ben elcsatolt Krímet is beleértve továbbra is kb. 100 ezer km² területet tart ellenőrzése alatt.

Románia légvédelmi óvóhelyeket épít

A román védelmi minisztérium elkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben, ahol múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg. A munkálatokat a 10. utászdandár egy 50 tagú különítménye végzi 20 munkagéppel. A katonák két, csaknem 10 méter hosszú, 2 méter széles és 1,5 méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amiket át fognak adni Ceatalchioi önkormányzatának.

Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelemi létesítmények kialakításáról az orosz-ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében. A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot, ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.

Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor több órán át dróntámadásokat intéz a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötők ellen. A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, pedig Kijev határozottan állította, videófelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.

Bár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, „amiket az orosz hadsereg használ”.

Klaus Iohannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.

A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, de megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az USA azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os harci repülőgépet telepít Romániába. (MTI)