Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották a besztercebányai országgyűlésen. (404 éve)
A besztercebányai országgyűlésen miután kimondták a Habsburg - ház trónfosztását, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy az isztambuli Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták [...]
A besztercebányai országgyűlésen miután kimondták a Habsburg - ház trónfosztását, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy az isztambuli Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont Erdély megkapott a Habsburgoktól hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között.
