Bóka EU-ügyi miniszter most egy finn lapnak magyarázgatta, hogy „az országgyűlés egyes tagjainak kétségei és aggodalmai” miatt blokkoljuk a svéd NATO-csatlakozást

Az európai uniós ügyekért felelős miniszterünk, Bóka János a finn Ilta-Sanomatnak adott évindító interjút, amely címébe a lap szerkesztője azt emelte ki: A magyar miniszter új feltételt szab a svéd NATO-tagságnak (nyelvrokonságilag idetárom ezt eredetiben is: Unkarilaisministeriltä uusi ehto Ruotsin Nato-jäsenyydelle). Izgatottan vetettük magunkat a magánhangzó-torlódások tengerébe, hátha kiderül végre valami azon kívül, amit Gulyás Gergely a passzív-agresszív szakításokat és elfojtott párkapcsolati erőszakot idéző stílusban elővezetett szeptemberben:

„Semmilyen tárgyiasult elvárásunk nincs a svédekkel szemben, tiszteletet és megbecsülést várunk el azoktól, akik egy olyan klubba akarnak belépni, aminek mi a tagjaik vagyunk, ők pedig még nem (...) „Annyira azért nem nehéz ennek a megfejtése, és képesnek tartom erre a svéd kormányt (…) Ha őket megkérdezi, ők fogják tudni.”

Nos, semmivel nem kerültünk beljebb, Bóka ugyanis simán csak felmondta a Rogán Antal™ kormányzati kommunikációs mantrát. Íme az interjú vonatkozó részének fordítása:

– A magyar országgyűlés egyes tagjainak kétségei és aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a kölcsönös bizalom Magyarország és Svédország között elég erős-e ahhoz, hogy a ratifikációs folyamatot gyorsan előre lehessen vinni (...) Magyarország célja, hogy javítsa a kapcsolatokat Svédországgal a kölcsönös politikai bizalom erősítése érdekében.

– Mikor ratifikálja Magyarország Svédország NATO-tagságát?

– Ez az országgyűlés és a kormány közötti tárgyalásoktól függ. Minél hamarabb történik meg a bizalomépítés, annál hamarabb kerül sor a ratifikációra. Ez az ügy most az országgyűlés kezében van, és nem tudom megítélni a ratifikációs folyamat menetrendjét. Az országgyűlés független politikai testület Magyarországon, és ők fogják eldönteni, hogy mikor kerül sor a ratifikációra.

Szóval semmi új, legalábbis annak fényében, hogy a kormány- és kormánypárti politikusok az elmúlt hónapokban mivel magyarázták, miért nem szavazott még a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról (hozzánk hasonlóan a törökök blokkolják még ezt a folyamatot). Hiszen a tavaly ősz annak a kormányzati mantrának a jegyében telt, hogy

• a parlament tagjainak független döntése a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása (Novák Katalin fideszes pártkatonából lett államfő, november);
• komoly vita alakult ki a parázs vitáktól 10+ éve mentes Fidesz-frakcióban, amikor Orbán a svéd és finn NATO-csatlakozás megszavazását kérte (Kocsis Máté frakcióvezető, február);
• támogatjuk a svéd NATO-csatlakozás, az csak egy parlamenti technikai kérdés, hogy mikor szavazzuk meg (Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, október);
• „a magyar parlament szuverén, a saját menetrendje szerint halad” (Kocsis Máté frakcióvezető, október).