Csák Jánosék gyerekeik születésekor semmilyen családtámogatást sem kaptak, de valahogy mégis boldogultak
A családügyi miniszterek panelbeszélgetésén az is kiderült, hogy Tunéziában a PhD-hallgatók 80 százaléka nő.
Családügyi miniszterek panelbeszélgetésével folytatódott a Budapesti Demográfiai Csúcs, ahol csütörtökön Orbán Viktor, Giorgia Meloni és Novák Katalin is felszólalt.
A beszélgetést Csák János kulturális és innovációs miniszter kezdte. Elmondta, hogy azért jött létre egy új - kultúrával és családpolitikával is foglalkozó - minisztérium, mert hiszik, hogy a kultúrát a családokon keresztül kell átadni a következő generációknak. A modern világban versenyképesnek is kell lenni, ezért került a felsőoktatás és a tudomány is a tárcához.
Csák szerint a középosztály alapját a robusztus gazdaság képezi, ezért fontos a szakképzés és a felnőttképzés is. A családpolitikában pedig három elem kulcsfontosságú. Az első, hogy otthont kell biztosítani a fiatal generációnak. Mivel manapság csökken a középosztály vagyona, a fiatal párokat segíti a magyar kormány, hogy meg tudják alapozni családi életüket.
A második a munka és a család egyensúlya. Csák szerint céljuk, hogy a kompromisszum ne járjon pénzügyi veszteséggel, a fiataloknak se karrierjüket, se családjukat ne kelljen feláldozniuk.
A harmadik elem pedig a pénzügyi stabilitás. Mivel az egy főre jutó jövedelem csökken a gyerekvállalással, a magyar kormány adókedvezményekkel ellensúlyozza ezt.
A négygyerekes Csák ezután megjegyezte, hogy ők semmilyen támogatást sem kaptak gyerekeik születésekor, valahogy azért mégis boldogultak. Zárásként pedig elmondta ugyanazt, mint Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón: a magyar termékenységi arányszám 10 évvel ezelőtt 1,2 volt, ma viszont 1,59.
Csák után sorban felszólaltak a külföldi miniszterek is. Kazahsztánról megtudtuk, hogy 3,3-as termékenységi arányszámmal rendelkezik, népessége pedig 10 év alatt 3 millió fővel nőtt. Ráadásul az apák is mehetnek gyesre.
A török miniszter kijelentette, hogy családonként minimum 3 gyerekre van szükség, mert a jövő kockázatos, szerb kollégája pedig arról beszélt, hogy ingyenessé tették a lombikbébi programot, melynek a jelentkezési korhatárát is kitolták. A bahreini miniszter elmondta, hogy 1,6 milliárd dollárt költenek családtámogatásra 2023-24-ben.
A tunéziai miniszter asszony meglepően feminista és aránytalanul hosszú beszéddel érkezett. Elmondta, hogy Tunéziában egyetlen apa sem tilthatja meg, hogy a lánya iskolába járjon. Ennek köszönhetően a diákok 60 százaléka lány, a PhD-hallgatóknál pedig 80 százalék ez az arány.
Katar képviselője a fogyatékossággal élő szülők nehezebb helyzetét emelte ki, az Egyesült Arab Emírségekből érkező miniszter pedig arról beszélt, hogy a fiatalokkal kell sokat foglalkozni.
A panelbeszélgetés kakukktojása a szlovén Janez Cigler Krajl volt, aki egyedüli ex-miniszterként arról beszélt, hogy habár országában a 16-17 éves fiatalok azt mondják, legfontosabb számukra, hogy családjuk legyen, később mégsem valósul meg ez a tervük. Zárásként kiemelte, hogy nagyon sok dopamin szabadul fel a családi életben.
Az utolsó felszólaló egy ecuadori államtitkár volt, aki fehér emberként rögtön azzal indított, hogy náluk a lakosság 97 százaléka mesztic, tehát fehér és indián keverék. Elmondta még, hogy Ecuadorban komoly probléma a gyerekek krónikus alultápláltsága, mely a kognitív képességek kifejlődését is akadályozza. Mivel a probléma minden negyedik gyereket érint, az elnök úgy döntött, az ország GDP-jének 1 százalékát ennek a megoldására fordítják.
A panelbeszélgetés végül túlcsúszott a meghirdetett másfél órás időtartamon, így Hornung Ágnes moderátor, családokért felelős államtitkár egy percet hagyott csak Csáknak a zárógondolatokra.
„Ezért szeretek hölgyekkel dolgozni, mert egyenesek" - zárta le a panelt a miniszter.
