Csekonics lovasprogram: milliárdokat szórtak el, egyelőre eredmények nélkül

Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány. A Magyar Lovassport Szövetségnek pár hónapja maradt arra, hogy bizonyítsa, nem csak álom a díjugratók számára az olimpiai kvalifikáció, de egyelőre kevés a biztató jel.

Magyar díjugrató 1992-ben indult utoljára olimpián, és ahogy a dolgok állnak, lehet, hogy mostanában nem is fog újra. Pedig a kormány 3 milliárd forintot adott a Magyar Lovassport Szövetségnek az úgynevezett Csekonics Programra, amelynek elsődleges célja az olimpiai kvalifikációs versenyeken való sikeres szereplés lett volna.

De sikerült? – tehetnénk fel a kérdést Kovács Zoltáni ártatlansággal, ha az általunk összegyűjtött információk alapján nem az a kép rajzolódna ki, hogy egyelőre nem, és a jövő sem biztató. De kezdjük az elején.

Meggyőzték a kormányt

„A magyar lovassport az elmúlt évek kormányzati beruházásainak köszönhetően világszínvonalú infrastruktúrával rendelkezik. (…) A magyar edzők, a magyar képzési és versenyrendszer minőségét a fenti eredmények igazolják. A jelenlegi lóállományunk azonban sajnos csak korosztályos viadalok szintjéig versenyképes.”

Így indul a Magyar Lovassport Szövetség mindössze négy oldalas összefoglalója, amely egy három éves sportágfejlesztési program alapjául szolgál. A Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF) vagy más néven Csekonics Program hivatalosan 2021. január elsején indult és 2023. december 31-én ér véget. Minderre 3 milliárd forintot kapott a Szövetség a kormánytól az EMMI-n keresztül.

A Magyar Lovassport Szövetség elnöksége 2022 májusában. Fotó: Facebook/Somogyvári Anett

A program célja a leírás szerint az, hogy enyhítsék a „lóerőhiányt”, és hogy a „versenyzők és a felkészítésükért felelős szakemberek több éves szakmai programot hajtsanak végre.”

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke szerint

„embert próbáló feladat mindent egyszerre ebből az összegből megoldani”,

ezért úgy döntöttek, hogy a legnagyobb részt a díjugratásra szánják, mert itt látják a legnagyobb esélyt arra, hogy csapatban minősüljenek a 2024-es párizsi olimpiára.

Hozzátette, a 3 milliárd számukra nagyon nagy összeg, „de aki tisztában van a lovassportban forgó árakkal, az pontosan tudja, hogy ennyi pénzért egy vagy két jó kvalitású olimpiai lovat lehetne vásárolni.” Így aztán látszólag meg sem próbálták.

Elvesztette közpénz jellegét

Hogy pontosan mire mennyit tervezett költeni a Szövetség, az a dokumentumból nem derül ki. Annyit sikerült első körben megtudnunk egy közérdekű adatigényléseknek köszönhetően, hogy a programra szánt milliárdokat a Szövetség átutalta a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-nek. A kft. külön gazdasági társaságként működik, de a cég 100%-ban a Magyar Lovassport Szövetség tulajdona.

Lázár Vilmos szerint ez lett volna a záloga az átláthatóságnak. Egy, a riderline.hu-nak adott interjúban ugyanis többek között mondta, „a Magyar Lovassport Szövetségnek 2010-től az volt az álláspontja, hogy szeretne távol maradni mindenféle gazdasági tevékenységtől. (…) Emellett úgy gondoltuk, jobb, ha ez a program külön látszik egy külön gazdasági egységben. Jobban elkülönül és jobban ellenőrizhető, átlátható. Ugyanúgy nyilvános és transzparens a működése, valamint a Magyar Lovassport Szövetséghez hasonlóan a tagoknak az iratbetekintési lehetősége is biztosított.”

Csakhogy az átláthatóságnak nyoma sincs.

Amikor ugyanis megpróbáltuk kikérni a Csekonics Programmal kapcsolatos adatokat (először e-mailben, majd a kimittud.hu-n) a Lovassport Nonprofit Kft.-től, azt a választ kaptuk, hogy az átadott 2,8 milliárd „célnak megfelelő felhasználásáért a Társaság a Magyar Lovassport Szövetség felé felelős”, és hogy „a Társaság részére átadott összeg felhasználása tekintetében a Társaság nem kötelezhető a kért adatok kiadására, figyelemmel arra, hogy az átadott összeg – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.”

Az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése úgy szól, hogy „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” Vagyis a Szövetség tulajdonában álló gazdasági társaság pénze nem számít annak – legalábbis a cég érvelése szerint. Lapunk jogászai ezzel nem értenek egyet, ezért pert indítunk az állami támogatásból megvalósuló program szerződéseiért.

De nem csak az Átlátszó járt így. Korábban öt lovas egyesület (a Cseszterlint Lovasklub Egyesület, a Pellet Hungary LSE, a B&H Lovasklub, a Taszári VLSC valamint a Diósgyőri VTK) is megpróbált hozzájutni a dokumentumokhoz – sikertelenül. Egyikük meg is osztotta az elutasító határozatot a Facebookon. Eszerint a Lovassport Nonprofit Kft. az egyesületnek az iratbetekintést sem engedélyezte. Információnk szerint két klub jelenleg is perben áll a társasággal emiatt.

A Lovassport Nonprofit Kft. válasza: nem közpénz. Forrás: Facebook

Lapunk többször is megkereste a Szövetséget is, de vagy azt a választ kaptuk, hogy a Csekonics Program anyagi részéért a kft. felelős, vagy egyáltalán nem reagáltak a megkeresésünkre. Vagyis jelenleg nincs senki, aki elárulná a nyilvánosságnak, hogy pontosan mikor, mire és mennyit költött a kft. az államilag, azaz közpénzből megtámogatott program során.

Meghívásos pályázattal döntöttek

Bár sokan szeretnék tudni – főként a lovas sportélet szereplői: versenyzők, klubok és tenyésztők –, hogy mi lett a több milliárd forint sorsra, ezt csak egy-egy nyilatkozatból lehet apránként összerakosgatni.

Az így összegyűjtött információk alapján az olimpiára való kijutás az elsődleges cél a díjugratóknál. Ehhez egy németországi istállótól bérelnek 5 lovat. Emellett, a hosszú távú célok eléréséhez további 10 fiatal lovat vásároltak részben későbbi versenyzési, részben tenyésztési céllal.

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség és a Nemzeti Vágta elnöke beszél a 15. Nemzeti Vágta futamainak ünnepélyes sorsolásán a Nemzeti Lovarda dísztermében 2022. szeptember 15-én. MTI/Balogh Zoltán

Az istállót egy meghívásos pályázat során választották ki, a győztes a német Paul Schockemöhle Istálló lett. Lázár Vilmos ezzel kapcsolatban elmondta: a választásuk azért esett Paul Schockemöhle istállójára, mert ők már sok „kevésbé lovas nemzetet” is kijuttattak az olimpiára, illetve „más vállalkozás a mi feltételeinkkel, a rendelkezésre álló összegből nem tudta volna megoldani a feladatot.”

Azt viszont nem tudni, hogy kiket kértek még fel ajánlattételre, és hogy ők milyen ajánlatokat adtak. 

Elvileg három cég kapott meghívást, és ketten adtak be ajánlatot.

De arról is csak kevés hivatalos információ áll rendelkezésre, hogy pontosan mely lovak versenyzési jogát kapta meg a kft., és melyek a vásárolt lovak.

1,7 milliárd ment el lovakra

Egy, a Szövetséget kérdésekkel bombázó honlap, a dijugratas.eu szerkesztői szerint a bérelt lovak a Chinoubet PS, a Quickchin WH Z és a Cornnan nevű mén (kettő herélt), valamint a Chacco’s Girlstar és az Eldoranda nevű kanca. A holnap gyűjtése szerint közülük csak Quickchin WH Z versenyzett 160 centiméteren (ez az olimpiai szint), és neki van a legtöbb eredménye is. Ami azonban még mindig kevés az igazán jó lovakhoz képest.

CSI**** Big Tour 145cm magas versenyszámában Szuhai Péter és Quickchin WH Z a 8. szerezték meg. Gratulálunk! #showjumping #nlsfprogram #nlsfhorse… | By Lovasaink útja az olimpiára | Facebook

1.6K views, 30 likes, 3 loves, 3 comments, 7 shares, Facebook Watch Videos from Lovasaink útja az olimpiára: CSI**** Big Tour 145cm magas versenyszámában Szuhai Péter és Quickchin WH Z a 8. szerezték…

Szuhai Péter és a Quickchin WH Z

A megvásárolt lovak nevét is kinyomozta a lovas honlap. Ezek szerint a kft. tulajdonába került a 8-9 éves For Quick PS, a Corbluecenta PS, a Casalltola PS, a Carbon Girl Z, a Casallandia PS és a Final Message PS nevű kanca, valamint a szintén 8-9 éves Quandro Blue PS, a Chupa Chups PS és Cornetto Du Lys PS mén, illetve a Conlougano PS nevű herélt. Koruk ellenére nemzetközi versenytapasztalata akkor még csupán egy lónak volt a felsoroltakból.

Ami pedig az árakat illeti: lapunk hozzájutott a Lovassport Kft. és a Paul Schockemöhle Istálló között kötött szerződés egy részéhez. Eszerint a Lovassport Kft. 2 millió eurót fizetett a tíz lóért, a további öt ló versenyeztetési jogáért pedig 2,5 millió eurót.

Vagyis 10 lóra és 5 ló sportjogára több mint 1,7 milliárd forintot költöttek el.

A szerződés alapján emellett 1 fő lovas állandó elhelyezését és bérezését is állnia kell az istállónak, valamint a lovak és lovasok felkészítését, szállítását stb. is intéznie kell. A szerződés összértéke 5,5 millió euró.

Részlet a szerződésből.

Jármy Miklós, a Magyar Lovassport Szövetség elnökségi- és az NLSF bizottság tagja szerint a fő szempont a lovak kiválasztásánál a „kiváló vágta, ugróképesség, együttműködési képesség és alkalmasság” volt, illetve, hogy „felérjen a nemzetközi szintre korosztályában, és kiváló származással rendelkezzen”.

Hozzátette, olyan lovakat kerestek, amelyekben benne van a potenciál, és hamar fel tudnak kerülni a korosztályos nemzetközi kategóriákba. „Valóban a nemzetközi szinthez megkésve kezdtek, de ezen is lehet vitatkozni, edzésmódszer és észszerű költséggazdálkodás kérdése is” – magyarázta Jármy.

Magyar helyett német zsebbe ment a pénz

Szakmabeliekkel beszélgetve több probléma is felmerült fel ezzel kapcsolatban. Egyrészt úgy látják, hogy ilyen felkészültségű lovakat ennyiért magyar tenyésztőktől is lehetett volna vásárolni vagy bérelni.

Ha pedig nem áll rendelkezésre elegendő összeg kiemelkedő lovakra, akkor inkább azokat a lovakat kellett volna valamilyen úton itthon tartani, amelyek már bizonyítottak.

ifj. Kövy András & Faquitol-S | CSI**, Lier, Belgium | Szeretettel gratulálunk ifj. Kövy Andrásnak, aki a Tovább olvasom a teljes cikket