Csobánkára is szállítana sittet a botrányos dunakeszi lerakót működtető vállalkozó
Sokan háborognak a Csobánkán természetvédelmi területen lévő, jelenleg nem üzemelő dolomitbánya újranyitása és sittel való feltöltése miatt.
Újranyitná a csobánkai dolomitbányát, majd az ásványi anyag kitermelése után inert hulladékkal töltené fel a bányagödröt a piliscsabai székhelyű SZŰCS-FUVAR Bt. A környezetvédelmi eljáráshoz készült hatástanulmány szerint mindez nem járna jelentős környezeti hatással az egyébként Natura 2000 besorolású területen. Csobánka polgármestere viszont nem oldaná fel az egyik belterületi útra érvényes 12 tonnás súlykorlátozást, és helyi lakosok is tiltakoznak a megnövekedett járműforgalom és a bányaművelés környezeti hatásai miatt.
A Csobánka-I. dolomitbánya termelésének újraindítása és a bányagödör feltöltése ügyében augusztus végén környezetvédelmi eljárást indított a Pest megyei Kormányhivatal. A bányatelek országos jelentőségű védett természetvédelmi területen található, s az újbóli működés terve sok helyi lakos elégedetlenségét kiváltotta.
A nagy fokú bizalmatlansághoz hozzájárul a kérelmet benyújtó SZŰCS-FUVAR Bt. tulajdonosainak kezelésében lévő, Dunakeszin működő inert hulladék-lerakó botrányos híre. A dunakeszi sitt-telepről az Átlátszó számos cikkben beszámolt; legutóbb 2022-ben írtuk meg, hogy évek óta hevernek ott budapesti épületek bontásából származó, nem engedélyezett fémhulladékok, köztük a városligeti Petőfi Csarnok maradványai, valamint rengeteg üveg-, gumi-, műanyag- és elektromos eszközből származó hulladék.
Természetvédelmi területen folyna a bányaművelés
A csobánkai dolomitbánya 1,6 hektár nagyságú telkét 1996-ban jelölték ki, de a bányaművelés 2016 óta szünetel. A SZŰCS-FUVAR Bt. azonban idén kérelmezte a még meglévő ásványi nyersanyag kitermelését és a bánya rekultivációját. Ehhez a cég környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentációt nyújtott be, melynek alapján a Kormányhivatal elindította a környezetvédelmi eljárást.
Az I. számú dolomitbánya Csobánkán; jelenleg nem folyik bányaművelés (Forrás: Facebook)
A bányatelek különleges természetmegőrzési területen, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, és része a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének is. A HATÁS KÖR 2000 Bt. által készített hatásvizsgálati dokumentáció szerint viszont a tevékenység a közösségi és kiemelt jelentőségű növény- és állatfajokra, valamint élőhelyekre nem lesz hatással, és szerintük „további részletes vizsgálatok lefolytatása természetvédelmi és tájvédelmi szempontból nem indokolt”.
Az évi 26-30 000 köbméter dolomit kitermelését 2025-ben kezdenék meg, majd 2028-ban indulna el a bányagödör inert anyaggal (építési törmelékkel) való feltöltése – ez utóbbi 10 éven keresztül folyna és évente 36 000 köbméter sittet hordanának ide.
A hatásvizsgálatban szereplő számítások szerint a tevékenység az inert hulladék beszállítása idején lenne nagyobb volumenű:
évi 72.000 tonna maximális kapacitás esetén óránként 2 tehergépkocsi-fordulóra lehet számítani;
a kitermelés időszakában pedig a 48 000 tonna/év kiszállítás óránként 0,8 gépkocsi fordulót jelentene. Ez a forgalomnövekedés a hatásvizsgálat készítői szerint csupán „kis mértékű” környezeti hatást (levegőszennyezést, zajt) fog okozni, és csak „kedvezőtlen látképi hatással” kell majd számolni. A szállítás a Csobánkát Pilisvörösvárral összekötő közúton keresztül történne.
A Csobánka-I. dolomitbányából kitermelt nyersanyag és a bányafeltöltés során beszállítandó sitt szállítási útvonala, mely Pilisvörösváron haladna át. (Forrás: Hatásvizsgálati dokumentáció)
Az eljárás iratait Csobánka önkormányzata is megkapta és honlapján közzé is tette. De megjelent egy polgármesteri közlemény is, melyben az áll, hogy Völgyes József (független) polgármester a környezetvédelmi eljárásba való ügyfélkénti bejelentkezését az alábbi nyilatkozattal kiegészítve küldte meg:
„A 1111-es út csobánkai átkelési szakaszán (Fő út – Béke út – Vörösvári út) 10 méteres hosszúság-korlátozás, és 12 t súlykorlátozás van érvényben. A hosszúság-, és súlykorlátozás fenntartása a közlekedési infrastruktúra állagmegóvása, a természeti és épített környezet védelme, és a közlekedés biztonsága érdekében a továbbiakban is indokolt. E miatt a bánya megközelítése a hosszúság-, és súlykorlátozást meghaladó paraméterű járművekkel Csobánka irányából nem biztosított, ezeknek – a bánya működése miatti – módosítását, megváltoztatását a jövőben sem támogatom.”
A csobánkai polgármester mellett a lakosság egy része sem kívánja, hogy több mint tíz éven át 24 tonnás tehergépkocsik haladjanak át a településen, illetve a Csobánkát Pilisvörösvárral összekötő úton. Az általunk megkérdezett lakosok szerint nagyon gyakoriak itt a balesetek, s az út már a jelenlegi forgalmat sem bírja. Azt sem fogadják el, hogy a természetvédelmi területen lévő bánya újbóli üzemelése és feltöltése nem okoz majd környezetterhelést. Többek szerint az érintett teleülések lakóival összefogva kellene fellépni a bányanyitás ellen; példaként arra a széles körű lakossági ellenállásra hivatkoznak, amely néhány éve sikeresen akadályozta meg egy pilisvörösvári bánya megnyitását.
Az eljárás megindításáról szóló határozatban ugyanakkor nincs szó arról, hogy az ügyben közmeghallgatást vagy lakossági fórumot tartanának – az érintettek csupán írásban tehetnek észrevételt október 21-ig.
A dunakeszi lerakóban továbbra is áldatlan állapotok uralkodnak
A csobánkai bánya újraindításának ellenzői arra is hivatkoznak, hogy a kérelmező SZŰCS-FUVAR Bt. tulajdonosának egyéb cégei sem működnek szabályosan. A Szűcs-család egyik vállalkozása, a SA-HO Kft. kezelésében lévő dunakeszi inert hulladék-telepen 2022 óta csupán a sitt-hegy növekedett; az egykori bányaterület rekultivációjának semmi nyoma. A korábbi cikkeinkben bemutatott, engedély nélkül tárolt óriási fémtartályok és elektromos eszközök maradványai továbbra is a telepen találhatók, ahogy az egykori Petőfi Csarnok bontási anyaga is ott hever.
A Dunakeszi inert lerakó 2024-ben – engedély nélkül tárolt fém-, műanyag és egyéb hulladékok, köztük a PeCsa bontási anyagai. (olvasónk felvétele)
A SA-HO a számos korábbi bírság ellenére 2019-ben újból engedélyt kapott évi 550 000 tonna inert hulladék (beton, tégla, cserép és egyéb építési törmelék) gyűjtésére és ártalmatlanítására, ez az engedély azonban 2024. július 15-én lejárt. A jelenleg is működő telephelyre – legalábbis az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisa szerint – nem adtak ki újabb hulladékgazdálkodási engedélyt; a Pest megyei kormányhivataltól ezért közadatigénylésben kértük ki a hatályos engedélyt, de választ még nem kaptunk.
Az Opten adatai szerint a Szűcs Gábor és családja tulajdonában lévő SZŰCS-FUVAR Bt. ellen négy végrehajtási eljárás van folyamatban; a cégnek 2020 óta nincs árbevétele, és 2023-ban éves beszámolót sem nyújtott be. A szintén a Szűcs-család tulajdonában lévő, a dunakeszi lerakót működtető SA-HO Kft. ellen pedig már 13 végrehajtás indult, ebből kettő jelenleg is hatályos. 2023-as bevallása a SA-HO-nak sincs, viszont ez a cég jobban prosperál: 2022-ben a tulajdonosok 107 milliós forgalomnak és 82 millió forint adózott eredménynek örülhettek. A Szűcs családnak emellett van felszámolás alatt álló cége is, a Szűcs Fuvar Team Kft., melynek az elmúlt években a számos végrehajtási eljárás mellett öt alkalommal „sikerült” 180 napon túli, 100 millió Ft-ot meghaladó adótartozást „produkálnia”.
Bodnár Zsuzsa
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Csobánka-I. dolomitbánya jelenlegi állapota (Fotó: Facebook)
