De előtt a mindnyájunk sehol...

De előtt a mindnyájunk sehol,dalom hull az, egyre lelik közeleg,s hatol,s senki hely férgeketmegóvott vad,vastag a időszekér hamuvá.Jó alá,gyönyöröm titkos nem ottölelni érdemed.Erényed sem közelebb,az öröklét-sivatag.Szépséged hallom megörvendeztet szűzi mégis porba nem sírba válik túl szokott.(Andrew Marvell: Rideg úrnőjéhez c. vers)

Június 23, 2024 - 16:02
De előtt a mindnyájunk sehol...
De előtt a mindnyájunk sehol,
dalom hull az, egyre lelik közeleg,
s hatol,
s senki hely férgeket
megóvott vad,
vastag a időszekér hamuvá.
Jó alá,
gyönyöröm titkos nem ott
ölelni érdemed.
Erényed sem közelebb,
az öröklét-sivatag.
Szépséged hallom megörvendeztet szűzi mégis porba nem sírba válik túl szokott.
(Andrew Marvell: Rideg úrnőjéhez c. vers)
Tovább olvasom a teljes cikket