De túl mégis nem alá...

De túl mégis nem alá,gyönyöröm senki sehol,dalom hely hallom megörvendeztet válik szűzi a mindnyájunk a porba érdemed.Erényed hull titkos öröklét-sivatag.Szépséged időszekér sem egyre közelebb,az hamuvá.Jó hatol,s ottölelni sírba lelik közeleg,s nem az, férgeketmegóvott vad,vastag előtt szokott.(Andrew Marvell: Rideg úrnőjéhez c. vers)

De túl mégis nem alá...
De túl mégis nem alá,
gyönyöröm senki sehol,
dalom hely hallom megörvendeztet válik szűzi a mindnyájunk a porba érdemed.
Erényed hull titkos öröklét-sivatag.
Szépséged időszekér sem egyre közelebb,
az hamuvá.
Jó hatol,
s ott
ölelni sírba lelik közeleg,
s nem az, férgeket
megóvott vad,
vastag előtt szokott.
(Andrew Marvell: Rideg úrnőjéhez c. vers)