Egyetlen civil tag sem szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentését
Szerintük ugyanis az állami delegáltak által készített szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával.
A Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) történetében ilyen még nem fordult elő, eddig ugyanis minden évben elég támogató szavazatot kapott az állami szervezetek delegáltjai által jóváhagyott jelentéstervezet. Idén azonban az összes civil tag tartózkodott vagy nemmel szavazott a szavazás során, mivel úgy ítélték meg, hogy a szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával. Ez azt jelenti, hogy a KEMCS-nek nincs elfogadott éves jelentése a 2024. évre vonatkozóan. Lesz viszont egy, a civilek által készített árnyékjelentés, amelynek tartalmáról külön cikkben számolunk majd be.
Az Integritás Hatóság mellett 2022-ben egy olyan Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is létrejött, amelyben 21 fő dolgozik együtt: tíz kijelölt állami szervet képviselő tag, tíz nem kormányzati szereplőt képviselő civil tag, valamint az Integritás Hatóság elnöke, aki egyben a Munkacsoport elnöke is. A KEMCS elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el. Az Átlátszó mellett többek között a K-Monitor és a Transparency International (TI) Magyarország is delegált tagokat a Munkacsoportba. A civil tagok díjazás nélkül, szabadidejükben végzik a munkát.
A Munkacsoport legfőbb feladata, hogy minden évben március 15-ig összeállítson egy éves jelentést, amelyben az aktuálisan meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálják, illetve javaslatokat dolgoznak ki a korrupciós kockázatok és korrupt gyakorlatok kivizsgálásával, szankcionálásával és megelőzésével kapcsolatban. Az elkészült és elfogadott jelentést a Munkacsoport elküldi a Kormánynak, amely a honlapján közzéteszi azt.
Eddig minden évben elég támogató szavazatot kapott az aktuális jelentés, idén azonban nem így történt.
A civil tagok által kiadott sajtóközleményből kiderült, hogy a KEMCS civil és állami tagjai év elején két párhuzamos jelentéstervezetet készítettek, a két dokumentum között azonban komoly tartalmi és hangsúlybéli különbségek voltak.
A jelentés elfogadásáról szóló szavazást ezért a felek márciusban elnapolták, bízva abban, hogy április 30-ig a civil és az állami oldal konszenzusra jut. A KEMCS civil tagjai azt javasolták, hogy a kormányzati delegáltak a civilek jelentéstervezetéből kiindulva állítsák össze a megvitatásra szánt konszenzusos szövegváltozatot. A közös szerkesztési munkára azonban végül nem került sor.
Az állami szervezetek képviselői ugyanis öt hét elteltével, április 17-én a civil tagok közreműködése nélkül készítették el az általuk egységesnek szánt, leíró jellegű jelentéstervezetet. Ebbe ugyan több, a civilek által megfogalmazott gondolatot átemeltek, a szöveg alapvetően továbbra sem vetett számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával.
A javasolt jelentés például az elmúlt évek korrupciós botrányai közül egyetlen esetet sem nevezett meg,
és még a korrupció magyarországi jelenlétére utaló megállapításokat is kerülni igyekezett. A KEMCS civil tagjai ezt elfogadhatatlannak tartották, a kialakult helyzetben pedig a KEMCS Koordinációs Almunkacsoportjának civil társelnöke le is mondott pozíciójáról.
A civilek az április 30-án megtartott KEMCS-ülésen emiatt nem tudták támogatni az állami jelentéstervezetet, az állami oldal pedig a szintén szavazásra bocsátott civil változatot nem szavazta meg. Szerintük ugyanis a civil jelentéstervezet elfogadhatatlan, mivel politikai állásfoglalásokat tartalmaz.
Így viszont a KEMCS-nek nem lett a 2024. évre vonatkozó, törvényben előírt jelentése.
Ugyanakkor a nem kormányzati szereplőket képviselő KEMCS tagok – élve a 2022. évi XXVII. törvény 53. §-ban biztosított lehetőséggel – úgy döntöttek, hogy az általuk készített, február 28-án lezárt eredeti dokumentum egészét változatlan tartalommal, árnyékjelentésként nyilvánosságra hozzák.
Ennek tartalmával külön cikkben foglalkozunk majd.
A K-Monitor, a TI és az Átlátszó korábban is nemmel szavazott
Ahogy arról az előző években beszámoltunk, a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó eddig minden alkalommal nemmel szavazott az éves jelentésekre.
A három szervezet szerint ugyanis, ahogy a mostani, úgy a korábbi jelentések sem adtak valós képet a magyarországi korrupciós problémákról, és nem tartalmaztak elegendő ambiciózus vállalást sem. Emellett hiányoztak belőlük a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézés, illetve a konkrét esetek és a kiemelt korrupciós kockázatok (így többek között a pártfinanszírozás vagy épp a kampányköltések) bemutatása is.
Katus Eszter
A nyitókép illusztráció. Fotó: pixabay.com (A cikk szerzője a Korrupcióellenes Munkacsoport tagja az Átlátszó delegáltjaként)
