Egyre több külföldi vendégmunkást hoznak a munkaerő-kölcsönzők Magyarországra

Amikor a vendégmunka térnyeréséről beszélünk, a Work Force szerint fontos kiemelni, hogy továbbra is főként azokban a hiányszakmákban igénylik a külföldi munkaerőt, amelyekben kevés a hazai dolgozó, ugyanakkor számítani kell arra, hogy új területeken és új iparágakban is megjelenik majd a vendégmunka. Elsőként a gyártásban-termelésben kezdték el használni a harmadik országból érkező munkavállalókat, de várakozásaik szerint a jövőben a szakképzett munkakörökben, az idegenforgalomban és a szellemi pozícióknál is felmerülhet ez:

az idei év egyik meghatározó munkaerőpiaci trendje lesz a külföldiek foglalkoztatása, és további bővülés jöhet.

A Trenkwalder mindent elkövet, hogy a külföldi munkaerőre úgy tekintsenek a munkáltatók és a környezetük is, hogy ők is épp úgy a boldogulásukat keresik nálunk, mint ahogy ezt teszik azok a magyarok is, akik Európába vagy a világ más tájaira mennek dolgozni. Éppen ezért tréninggel segítik az ide érkezőket, hogy minél könnyebben tudjanak beilleszkedni, valamint igyekeznek a cégekkel úgy együttműködni, hogy a meglévő dolgozókat minél jobban fel tudják készíteni a külföldi munkavállalók érkezésére, beillesztésére. Ők is számítanak felfutásra, például azért, mert fizikai területen továbbra is nagy a kereslet (az operátorok és szakmunkások iránt), nem csökkent a munkaerőhiány az utóbbi hónapokban sem. Megemlítették, akadt olyan partner cégük, amelyik azt jelezte: az adott területen már a második teljes héten termelési csúcsokat döntöttek a kölcsönzött munkavállalókkal.

A vendégmunka szabályozási feltételein a kormányzat mindig az éppen aktuális gazdasági és munkaerőpiaci helyzetnek megfelelően alakított, elősegítve a Magyarországon működő cégek munkaerőigényének biztosítását. A Prohuman szerint a szabályozás zsilipfunkciót is betölt:

• ha szükség van az adott szakmában külföldi munkásokra, fel lehet húzni a zsilipet,
• ha van elég magyar szakember, le lehet engedni, megállítva a munkaerő bevándorlását.

Úgy vélik, nem lenne meglepő, ha a feltételeket tovább szigorítanák, hogy még nagyobb kontrollt kapjon a vendégmunka, hiszen az ellenőrzött, szabályozott rendszer fenntartása fontos gazdasági érdek, és szerintük ez szolgálja a magyar dolgozók érdekeit is. A szigorítás egyébként azt is jelentené, hogy még nagyobb lesz a munkaerő-kölcsönzők felelőssége ezen a téren – előlegezték meg.

Elkerülhetetlen a külföldi munkaerő bevonása

A Prohuman becslése szerint ma 80–100 ezer ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Figyelembe véve, hogy nagyjából 4,4 millió embernek van bejelentett munkahelye, ez jelentős szám, és bár minimális tartalékok még vannak a hazai munkapiacon – például a diákmunka, a nyugdíjasok visszahívása vagy a megváltozott munkaképességűek hatékonyabb bevonása területén –, összességében rövid távon azt látják, hogy a külföldi munkaerő behozatala a továbbiakban is elkerülhetetlen. A gazdaság esetleges lassulása némileg fékezheti ugyan a folyamatot, de számottevő megtorpanást eddig nem láttak, ráadásul számos új üzem áll jelenleg is átadás előtt, ezekbe több száz, esetenként több ezer dolgozóra lesz majd szükség. A munkaerőhiány olyan jelentős ma, hogy a vendégmunkásokra még recessziós környezetben is szükség lehet.

A három megkérdezett minősített kölcsönbeadó közül egyedül a Work Force HR szolgáltató cégvezetőjétől, Czellecz Zoltántól kaptunk részletes számadatokat a tevékenységükről – jelenleg 70 cégnél dolgozik nagyjából 1800–2000 magyar munkavállalójuk, 25 cégnek pedig mintegy 1200–1300 külföldi dolgozót biztosítanak, és ezen belül 8 cégnél dolgozik körülbelül 400, harmadik országbeli munkás a közbenjárásukkal.

A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József tájékoztatása szerint éves szinten 13 ezer magyar munkavállalót kölcsönöznek, ebből átlagosan 4–4,5 ezer ember áll munkában egy adott időpillanatban. Évente 800 céggel kerülnek üzleti kapcsolatba hosszabb vagy rövidebb ideig. A külföldi munkaerő kölcsönzésének adatait azért nem osztotta meg, mert ezek nem nyilvános üzleti adatok, egyébként pedig az ügyfelek változó igényei diktálnak.

A Prohuman ügyvezető igazgatója, Juhász Csongor annyit osztott meg velünk, hogy Magyarországon több mint 800 ügyfélnek dolgoznak a legkülönbözőbb területeken, az ország szinte minden szegletében. Átlagosan Magyarországon 7000 főt foglalkoztatnak, és a hazai piacon nagyjából 30–40 olyan vállalat van, amelyeknél az unión kívülről érkező munkavállalóik dolgoznak. A pontos adat üzleti titok részét képezi, de ezerfős nagyságrendről beszélhetünk – tette hozzá.

A legnépszerűbb vendégmunkásországok

A Work Force a legtöbb munkavállalót jelenleg Ukrajnából, a Fülöp-szigetekről és Indonéziából kölcsönzi. Nem csak az ő tapasztalatuk, hogy az elmúlt egy évben változott, mely országokból, hány munkavállaló érkezik Magyarországra. Például az orosz–ukrán háború miatt az ukrán toborzás minimálisra esett vissza, és a jogszabályi változások is befolyásolják a trendeket. A Fülöp-szigetek és Indonézia azért került náluk előtérbe, mert ki tudták építeni a szükséges infrastruktúrát, folyamatrendszert és kapcsolati hálót, mellyel hatékonyan tudnak ezekből az országokból toborozni. Az egy partnernek kölcsönzött külföldiek létszáma néhány 10 és néhány 100 fő között mozog náluk.

Korábban a környező országokból (Szerbiából és Ukrajnából) érkezett a Prohumanhoz is a legtöbb vendégmunkás, de ők már az ukrajnai háború előtti időszakban is azt látták, hogy ezekből az országokból kezd elfogyni a hazai munkaerőpiacra bevonható dolgozók száma, részben azért, mert inkább tőlünk nyugatabbra fekvő országokat céloznak meg. Szerintük emiatt is lazított a kormány az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásának feltételein, így a minősített munkaerő-kölcsönző cégek 30–40 napra redukálhatták a hiányszakmákban egyes ázsiai országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának adminisztrációs folyamatát.

Úgy gondolják, a vendégmunkáskérdés a magyar dolgozók munkahelyeinek megtartásáról is szól – ha egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerő-problémáit, könnyen dönthet úgy, hogy áttelepíti a termelést egy másik országba, ahol egyszerűbben talál munkaerőt. De akkor a magyar dolgozóknak is más munka után kell nézniük. Ehelyett jöhetnek dolgozók például a Fülöp-szigetekről és Indonéziából, akik számára – ellentétben például a szomszédos országokkal – Európa egységes megítélés alá esik, nem preferálják Nyugat-Európát, szívesen dolgoznak nálunk. Rajtuk keresztül Vietnámból, Kirgizisztánból és Ukrajnából is érkeznek harmadik országbeli dolgozók. Tapasztalatuk, hogy ahol sok dolgozót kölcsönöznek, és már nincs elérhető magyar munkás, ott több a külföldi dolgozó is, szívesen fogadják a harmadik országból érkezőket, jó tapasztalatokkal – ez 30–40 partnerünknél jellemző.

A Trenkwalder az ukrán munkavállalókon kívül jellemzően ázsiai és közép-ázsiai országokból toboroz, és náluk a legnagyobb igény jelenleg a Fülöp-szigeteki munkavállalókra van. Az országban potenciálisan 7–8 ezer olyan cég van, amely igénybe vesz vagy vehet munkaerő-kölcsönzést, ebből azonban csupán 2–3 tucat tartozik abba a körbe, amely kifejezetten magas létszámigénnyel foglalkoztatna harmadik országbeli dolgozókat. Ők is úgy tapasztalják, hogy az elmúlt években egyre több cég nyitott ebbe az irányba, mivel hatalmas költségekkel sem tudja feltölteni más módon az üresen álló pozícióit.

Merre tovább?

A Work Force folyamatosan bővíti a határon túli toborzást, és vizsgálja, hogy mely országok tudnának további munkaerő-utánpótlást nyújtani az ügyfeleinek. Így például Kirgizisztánból is hoznak a közeljövőben munkaerőt.

A Prohuman szerint elsősorban a Fülöp-szigetekről és Indonéziából érkezhetnek angolul jól beszélő, képzett, hazánkban néhány évet munkával eltölteni kívánó dolgozók. A Fülöp-szigeteki gazdaságpolitika már évtizedek óta aktívan épít a kontrollált „munkaerőexportra”, bejáratott, jól működő rendszert alakítottak ki. Már az anyaországban vizsgálják a dolgozók képzettségét, hátterét, és több szempontnak is meg kell felelniük, hogy megkaphassák a munkavállalási engedélyt Magyarországra. A folyamatszabályozás része, hogy a munkavállalók elhelyezése kizárólag akkreditált, erre jogosult munkaerő-közvetítőkön keresztül történhet, figyelik a kiközvetített munkások jólétét és azt is, hogy ne történjen illegális toborzás. Cégük pedig kölcsönzőként vállalja a további kiválasztást, a megfelelő munkahely biztosítását, adminisztrációs munkát, a szállással, utaztatással járó feladatokat, de segítenek a kulturális beilleszkedésben is, akár tréningekkel támogatva a folyamatot. Hogy merre terjeszkednének még, arra nem reagáltak.

A cél, hogy költséghatékonyan tudjunk munkaerőt biztosítani, és ez behatárolja azt is, hogy merre terjeszkedünk – fogalmazott a Trenkwalder. Hatalmasak ugyanis a járulékos költségek – a repülőjegy sok esetben elérheti fejenként a 800 ezer, egymillió forintot is, a szállás költsége fejenként 3–9 ezer forint közötti éjszakánként, attól függően, hogy Veszprémről, Miskolcról, Győrről vagy Budapestről beszélünk. Ezért erősítik az együttműködést a FÁK államaival, szerintük ezek az országok lehetnek alternatívák. A rövidebb idejű foglalkoztatáshoz a környező vagy közelebbi országokat javasolják, a távol-keleti munkaerőt pedig inkább azoknak, akik egy-, de inkább kétéves foglalkoztatásban gondolkodnak.

The post Egyre több külföldi vendégmunkást hoznak a munkaerő-kölcsönzők Magyarországra first appeared on 24.hu.