Egyre több ország kérdőjelezi meg a nyugati nagyhatalmak vezető szerepét
Nyugat által szankcionált országok, Nyugat által dominált nemzetközi intézményeknek kiszolgáltatott országok, dollárgyűlölők és IMF hiteltől ódzkodó kormányok, ide süssetek! Bővül a BRICS.
Január végére hivatalossá vált, hogy öt új ország csatlakozik a BRICS-blokkhoz. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS-től már létrejötte előtt, a kétezres évek eleje óta várják az Egyesült Államok és szövetségesei által dominált, egypólusú világrend megrendítését. Bár ezt még nem sikerült elérnie, részeredményei már vannak, a csoport neve a világgazdaságot érintő válságok idején pedig rendre elő szokott kerülni. Most az öt új taggal, valamint a több tucatnyi potenciális jelentkezővel újabb lendületet vehet a csoport.
- Irán,
- az Egyesült Arab Emírségek,
- Szaúd-Arábia,
- Egyiptom és
- Etiópia
csatlakozásával a világpolitika és -gazdaság szakértői újból azt találgatják, mekkora esélye lehet az így létrejött BRICS+-nek
- felszabadítani/az amerikai kitettséget lecserélni a Globális Dél országaiban,
- megdönteni a dollár egyeduralmát,
- felvenni a versenyt a nyugat által dominált nemzetközi szervezetekkel,
- és kialakítani egy többpólusú világrendet.
Válságonként felbukkannak
A tagországok közötti együttműködés elősegítésére létrehozott csoport Dél-Afrika 2010-es csatlakozásával érte el mostanáig változatlan formáját. A blokk öt feltörekvő gazdaságot fogott össze, amelyektől már a 2000-es évek elején a nyugati hegemónia megdöntését várták. Maga a csoport lényegében informális, a tagok közötti kapcsolatok erősítésére jött létre. A nyugat fölénye elleni törekvés a 2008-as világgazdasági válság környékén lendületet kapott, majd rövidesen a válság elmúltával a BRICS-ről is egyre kevesebbet lehetett hallani.
Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy a kínaival párhuzamosan a többi feltörekvő ország gazdasága lendületet vesztett, másrészt több tagország között is feszültebb lett a hangulat – gondoljunk csak a máig nem rendezett kínai-indiai vitatott határterületek ügyére.
A világjárvány utáni gazdasági visszaeséssel, átalakulással, majd az orosz-ukrán háború kirobbanásával a nyugati tömb és a Globális Dél országai közötti feszültség újból kézzelfoghatóvá vált. A nyugati érdekekkel szemben álló országok ismét a saját bőrükön tapasztalhatták, mennyire kitettek a világgazdaságot uraló központosított hatalomnak.
