Ekkora visszaesést rég láttunk: az első félévben 10 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom
Mind a hat hónapban jócskán elmaradt a boltok forgalma a tavalyitól. Júniusban is a benzinkutak, valamint a bútor- és műszaki boltok voltak a legnagyobb bajban.
Idén júniusban 8,3 százalékkal, az első félév egészében 10,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma Magyarországon – közölte pénteken a KSH. Júniusban folyó áron 1560 milliárd forintot költöttünk a boltokban, benzinkutakon, webshopokban stb., ami 9,2 százalékkal volt magasabb a tavaly júniusinál – mindezt egy tartósan 20 százalék körüli, illetve fölötti inflációs környezetben.
Mint látható, a júniusi visszaesés már viszonylag csekély is volt az előző hónapokhoz képest, hiszen február óta a havi csökkenés mindig meghaladta a 10 százalékot. Nem csoda, hogy elemzői kommentárjában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azt emelte ki: „Folytatódott a lakossági fogyasztás visszaesésének lassulása. A csökkenés mértéke még így is erőteljesen hozzájárul az infláció mérséklődéséhez, az egyre kedvezőbb adatok azonban mérsékelhetik a várható költségvetési kiigazítás szigorát.”
A látványos romlás továbbra is elsősorban a benzinkutak forgalmának zuhanásából adódik. Idén júniusban 24,2 százalékkal maradt el az értékesítésük a tavalyi, még hatósági áras üzemanyagos időszakétól, aminél csak két rosszabb hónap volt. Az élelmiszerboltok forgalma viszont már csak 4,8 százalékkal esett vissza, ami január óta a legjobb adat, igaz, az élelmiszer-infláció még csaknem 30 százalékos volt még júniusban is. A nem élelmiszerek kiskereskedelme január óta szintén a legjobb hónapot zárta a 4,3 százalékos mínusszal.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1560 milliárd forintot ért el júniusban. Látható, hogy a január-februárt leszámítva minden hónapban csekély, 5-10 százalékos volt a forgalom folyó áras növekedése, miközben az infláció 20-25 százalék között alakult.
Az első félévben 22 százalékkal csökkent a benzinkutak forgalma, 8 százalékkal a nem élelmiszereké és 7,5 százalékkal az élelmiszer-értékesítés volumene, így jött ki az összességében 10,3 százalékos visszaesés. Tavaly ugyanekkora, 10,3 százalékos növekedést produkált a kiskereskedelem az első félévben, míg a még Coviddal sújtott 2021-ben a 2 százalékkal haladta meg a boltok forgalma a már Coviddal sújtott 2020 első félévének a forgalmát – a mostaninál jóval alacsonyabb inflációk mellett.
Még néhány júniusi részadat a KSH jelentéséből:
- Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,2 százalékkal mérséklődött.
- Nem-élelmiszer kiskereskedelem: a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben lényegében nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,9, a használtcikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 12 százalékkal kisebb lett.
- A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,5 százalékkal csökkent.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9 százalékkal mérséklődtek.