“Elfelejtettek” veszélyességi övezeteket kijelölni a gödi Samsung-gyár körül

Szeptemberben újabb katasztrófavédelmi eljárás indult a gödi akkumulátorgyár ügyében. Ez már a tizenharmadik ilyen eljárás, amit a Samsung komplexumának hat éve tartó bővülése során le kell folytatni. S bár a katasztrófavédelmi törvény szerint kötelező lett volna kijelölni az üzem körüli veszélyességi övezeteket, ez 2018 óta nem történt meg. Holott a lakóházaktól pár száz méterre két gyáregységet is felhúztak, s a bővítés még mindig zajlik.  

Augusztus közepén a Samsung SDI Magyarország Zrt. kérelmére újabb katasztrófavédelmi eljárás indult a gödi gyár ügyében. A cég ugyanis még több veszélyes anyagot szeretne tárolni a raktáraiban, amihez újabb engedélyre van szükség. Az eljáráshoz készült biztonsági jelentés szerint 2355 tonnára emelnék – azaz több mint ezer tonnával megnövelnék – a katódgyártáshoz szükséges, egyidejűleg tárolható veszélyes alapanyag mennyiségét, valamint kisebb mértékben más anyagokét is.

Az újabb katasztrófavédelmi eljárás kapcsán kötelezően előírt „közmeghallgatás” hirdetménye csupán a megyei honlapon jelent meg, kérdéseket pedig csak írásban és telefonon lehetett beküldeni. A felolvasott kérdéseket és az arra adott válaszokat online közvetítették.

A felvételen elhangzik egy olyan kérdés, hogy miért nincsenek feltüntetve Göd területrendezési tervében a Samsung-gyár veszélyességi övezetei. A katasztrófavédelem képviselője erre azt feleli, hogy az iparbiztonsági hatóság 2018. november 15-én kijelölte a veszélyességi övezeteket a Samsung-üzem környezetében, s az erről szóló határozatát megküldte a gödi önkormányzatnak – melyet akkor még Markó József fideszes polgármester vezetett.

Nincsenek kijelölt övezetek, pedig kötelező

A gödi területrendezési tervben azonban 2018 óta nincsenek feltüntetve ezek az övezetek a gyár körül. Holott a katasztrófavédelmi törvény kimondja:

„A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentős változtatását, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a településrendezési tervben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet, a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabály határozza meg.”

Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.(Katasztrófavédelmi törvény)  

Ennek a fontos, törvény által elírt lakosságvédelmi eszköznek a végrehajtása nemcsak az önkormányzat felelőssége. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet szerint ugyanis az iparbiztonsági hatóságnak nemcsak ellenőriznie kell a végrehajtást, hanem azt is vizsgálni kell, hogy kellő mértékben vették-e figyelembe a településrendezési tervezés során a károsító hatásokat.

Amennyiben pedig ez nem történt meg, akkor „a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét”. Ám úgy tűnik, hogy az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló

iparbiztonsági hatóság az elmúlt hat évben nem foglalkozott azzal, hogy legyenek kijelölt veszélyességi övezetek.

Annak ellenére sem, hogy a gyárkomplexum folyamatos bővítése miatt eddig 13 katasztrófavédelmi eljárást folytattak le (ezek biztonsági jelentéseit itt gyűjtöttük össze), és az övezetek határait az újabb engedélyek kiadásakor felül kellett volna vizsgálni.

A biztonsági jelentésekben az azokat készítő Generisk Kft. javaslatokat tett a kijelölendő veszélyességi zónákra. A Göd-ÉRT Egyesület – melyet a közelmúltban vizsgálat alá vont a Szuverenitásvédelmi Hivatal – a javaslatokhoz készült ábrákat egy posztban be is mutatta.

Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy a javasolt veszélyességi zónák furcsán változtak a bővítések során. A 2020-ban engedélyezett második gödi akkumulátorgyár veszélyességi övezetének határa például a 2020 februári biztonsági jelentés szerint még elérte Alsógöd lakóházait – később viszont kisebb veszélyességi zónát javasoltak, mely nem éri el az alsógödi lakóövezetet.

Az önkormányzatok és a hatóság egymásra mutogatnak

Egy általunk megkérdezett katasztrófavédelmi szakértő szerint az iparbiztonsági hatóságnak a maga szoftverével kell kiszámítania a kockázati értékeket, jelen esetben a sérülés egyéni kockázatát, amihez igazodik a veszélyességi övezet határa.

„A Biztonsági jelentést készítő cég – mely az üzemeltető megbízásából végez számításokat, és nem feltétlenül érdeke a helyzet súlyosságára rámutatni – javaslatai szolgálhatnak támpontként, de az az irányadó, amit majd a hatóság kiszámol. Azaz ha a hatóság számítása szélesebb övezeti határokat hoz, akkor simán felül kell bírálnia, pontosabban el kell vetnie az üzemeltetői javaslatot, mert a hatóság értékei az irányadók” – mondta el a szakértő.

Az Átlátszó ennek nyomán közadatigénylést nyújtott be a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz és a gödi önkormányzathoz, kérve az iparbiztonsági hatóság által kijelölt veszélyességi övezetekről szóló határozatokat.

A gödi jegyző azonban nem küldött ilyen dokumentumokat. Válaszában azt írta, hogy Göd településrendezési eszközei azért nem tartalmaznak övezeti kijelölést, mert a gyár a gödi különleges gazdasági övezetbe tartozik, s ezért az ügyben a Pest megyei önkormányzat az illetékes. Csakhogy az üzem 2018 óta működik Gödön, a különleges gazdasági övezetet pedig 2020 áprilisában hozta létre a kormány – tehát

2020-ig a gödi önkormányzatnak kellett volna intézkednie.

Pest vármegye településszerkezeti tervében pedig szintén nincsenek kijelölve a veszélyességi övezetek, s a megye képviselői a legutóbbi közmeghallgatáson nem reagáltak az erre vonatkozó kérdésre. A megyéhez mindenesetre szintén nyújtottunk be adatigénylést az ügyben, amire még nem érkezett válasz. A katasztrófavédelmi hatóság pedig egyelőre szintén nem válaszolt az adatigénylésünkre.

Így a legkönnyebb nekik

Mindez persze rendkívül kényelmes az érintett önkormányzatoknak és a hatóságnak is. A katasztrófavédelmi törvény ugyanis kimondja azt is: „biztosítani kell, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson”. Ám mivel veszélyességi övezeteket nem jelöltek ki, a Samsung-gyár körüli fejlesztések ügyében a lakosságot egyszer sem kellett megkérdezni.

De szintén jól járt a Samsung SDI, a törvény szerint ugyanis „a településrendezési terv módosításának költségeit az üzemeltető viseli”. Mivel azonban veszélyességi övezet nem került kijelölésre, nem kellett módosítani a településrendezési tervet, tehát nem keletkezett semmilyen költsége a Samsungnak.

Ami azonban igazán ijesztő, hogy

a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket a veszélyességi övezetekhez kellett volna igazítani.

S bár 2020-ban az első gyárhoz készült egy Külső védelmi terv – mely összefoglalja, mi a teendő súlyos baleset esetén –, ezt az elmúlt években nem módosították, pedig azóta egy második akkugyárat is felépítettek Gödön, amit azóta is bővítenek.

Távol Európától, közel a veszélyes üzemhez

De nemcsak a veszélyességi övezetek kijelölésének elmaradása, hanem a gödi akkugyár lakóövezetekhez való közelsége is növeli a súlyos balesetek kockázatát. Mindez ellentétes az Európai Parlament és Tanács 2012/18/EU Irányelvével, melynek „A területfelhasználás tervezése” című 13. cikke szerint már az új üzemek telepítésekor figyelembe kell venni „a súlyos balesetek megelőzésére és az emberi egészséget és a környezetet érintő következményeinek korlátozására vonatkozó célkitűzéseket.”

Ennek érdekében az Irányelv kimondja:

„A tagállamok biztosítják, hogy (…) figyelembe veszik azt az igényt, hogy megfelelő távolságot tartsanak az Irányelv hatálya alá tartozó üzemek és a lakóterületek, a középületek, közterületek, s  – amennyire lehetséges – a fő közlekedési útvonalak, játszóterek, valamint a természetvédelmi szempontból különösen érzékeny és értékes területek között.”

A gödi akkugyár létesítésekor azonban nem vették figyelembe ezeket a szempontokat – a veszélyes üzem közvetlen közelében lakóházak, játszótér, nagy forgalmú autóút, pár száz méterre pedig egészségügyi intézmény és fogyatékos emberek otthona is található.

A gödi Samsung-gyár, előtérben családi házak (fotó: Olvasónk)

Titkolják az újabb katasztrófavédelmi bírságokat

Többször megírtuk, hogy a Samsung SDI a gödi üzem működtetése során nem tartja be a hatósági előírásokat. Így a katasztrófavédelmi feltételeknek sem felelt meg az üzem működése, s emiatt

2023-ig 35 alkalommal szabtak ki tűzvédelmi és iparbiztonsági bírságot a gyárra.

A jelenlegi működés megfelelőségét azonban titkolja a katasztrófavédelmi hatóság. Az elmúlt másfél év bírságos határozatait kérő adatigénylésünkre ugyanis a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság előbb meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd a 30 nap letelte után sem küldte meg a kért dokumentumokat.

Az adatigénylés megtagadása ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsághoz (NAIH) fordultunk. Jelenleg folyik a vizsgálat, hogy jogszerűen tagadta-e meg a katasztrófavédelmi hatóság az újabb büntető-határozatok kiadását.

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A gödi Samsung-gyár (fotó: Olvasónk)

Source