Elhunyt Kupa Mihály

A volt pénzügyminiszter 83 éves korában halt meg. The post Elhunyt Kupa Mihály first appeared on 24.hu.

Elhunyt Kupa Mihály

Nyolcvanhárom éves korában, családja körében elhunyt Kupa Mihály közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter – tudatta a család az MTI-vel.

Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án.

1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. A 24.hu-nak adott utolsó nagyinterjújában Lampé Ágnesnek ezt mesélte erről az időszakról:

Nálam ’56-os röpiratokat és újságokat találtak, de elvitték a Kossuth-címeres kitűzőmet is. Az egyik osztálytársunk nyomott fel minket a rendőrségen, a népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádoltak meg és ítéltek el. Előzetesben a Tolnai Lajos utcában ültem egyedül egy zárkában, ahol összesen egy ágy és egy kübli volt. A zsíros leveles tészta viszont jó volt. Az őrség és a kihallgatók mind ÁVO-sok voltak, rendőrnek öltözve. Amikor aztán több hónapos magánzárka után átmentünk a Markó utcába, az maga volt a paradicsom. Tizenheten voltunk egy cellában, többen egy szalmazsákon, de végre remek emberekkel lehetett beszélgetni. Volt ott NÉKOSZ-os elnök, POFOSZ-os elnök, forradalmi bizottságok tagjai, Ráday utcai cigány felkelő. Életre szóló leckéket tanultam tőlük.

1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt. Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát.

1975-ben doktorált. 1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott. 1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.

Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint az Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.

A miniszterség alig több mint két évig, 1993 elejéig tartott. A pénzügyminiszterek fogyóeszközök. De még ennyi idő alatt is sok mindent megcsináltunk, a Kupa-program nyolcvan százalékát elvégeztük

– értékelt az interjúban. A leváltása okairól így fogalmazott: „Nem bírtuk stabilizálni a költségvetési helyzetünket, főleg a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól érkezett állandó sürgetés a makrogazdasági számok miatt. A másik ok talán meglepő lehet: rajtam kívül a kormány tagjai és mindenki más azt hitte, rendbe jött a költségvetés, és újra lehet költekezni. A harmadik ok pedig Antall József betegsége volt. Sokszor kérdezték, nem akarok-e az utódja lenni, miközben ez fel sem merült bennem. Még MDF-tag sem voltam, belépni nem akartam, politikai támogatottságom sem volt.”

Bár nem lett párttag, annek ellenére 1991-ben az időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után pedig az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott. 1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.

Bár hivatalosan többé nem kapott állami tisztségeket, a politikától nem került távol.

Valójában sosem hagytam el a politikát. Egészen 2008-ig minden pénzügyminiszternek tanácsadója voltam. Még a fideszes Járai Zsigmondnak is. De 1995-ben hívott Suchman Tamás, a Horn-kormány privatizációs minisztere is, hogy segítsek be a BÁV-nál, mert szerinte szét akarják lopni. Betett az igazgatóságba, és nem lopták szét. Fél év múlva Bokros bukása után Medgyessy Péternek is segítettem. Együtt alakítottuk ki a magánnyugdíjpénztári rendszert. Aztán felajánlotta, hogy legyek a Kereskedelmi és Hitelbank alelnöke, mondtam, ahhoz részvényesnek kéne lennem. És hogy mi volt az indok? Nehogy ellopják

– mesélte erről az időszakról.

2001-ben visszatért a politikába: 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt. Bár 2002-ben nem voltak messze a parlamentbe jutástól (majdnem 4 százalékot értek el), nem volt egy sikeres projekt, amiről utóbb így vallott: „Valószínűleg rosszul időzítettem, és kevés volt az idő is. Egyes területeken erősek voltunk, de nem volt elég pénzünk, hogy mindenhol jelen legyünk. A mienk tényleg középen álló, amolyan semleges párt lett volna. Rengeteg sértett ember volt a pártban: zöldek, keresztények, MDF-esek, sorolhatnám. A kettéosztott világ pedig tényleg nagyon rossz volt, mindent tönkretett.”

A 2020-as interjúban elemezte az akkori politikai helyzetet is.

Itt van Budapest és az ellenzéki vezetésű nagyvárosok, az egész helyzet alapvetően megváltozott, hisz önkormányzatilag összehangolják a munkájukat. (…) Orbán nemrég azon sajnálkozott, hogy összesen két jobboldali főváros volt talpon: Madrid és Budapest, nos, Európában most már az utóbbi is elesett. Igaz, Orbán igazán nem az a meghátrálós fajta. Eleinte csak méregették egymást. Amikor meghívta Karácsonyt egyedül a kormányülésre, az ő lövöldözős alabárdosai mind ott voltak, ahogy a »prédikátora«, Gulyás Gergely is. Orbán pedig csak nyájaskodott. Színház az egész, miközben folyik az ideg- és hidegháború is. Ha viszont felhergeli a budapestieket, megnézheti magát. Ez most nagyon érdekes játék. A másik oldalon ott vannak a városok, az ország legnagyobb jövedelemtermelői, aminek jelentős részét a kormány elcentralizálja, vagyonuk nagy részét az iskolák és a kórházak elvételével államosította. Ebben a helyzetben Karácsonynak és az ellenzéki városvezetőknek igazi politikai tehetségre lesz szüksége

– fogalmazott 2020 januárjában.

Könyvek, elismerések

1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt. 1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott. 2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett. (MTI)

Kapcsolódó
Kupa Mihály: Ha Orbán felhergeli a budapestieket, megnézheti magát
Az Antall-kormány pénzügyminisztere beszél arról is, hogy a politikai vezetés miért nem akar eurót, és hogy miért haragszik rá a mai napig a miniszterelnök. Interjú.

The post Elhunyt Kupa Mihály first appeared on 24.hu.