Előbb vagy utóbb minden dolog...

Előbb vagy utóbb minden dolog eljut abba a fázisba, hogy már semmilyen meglepetéssel nem tud szolgálni. Ez még a hokira is igaz. Az ember azt hinné, hogy senki nem tud már előállni valami új, egyedi ötlettel, már mindent kitaláltak, megmagyaráztak, leírtak, egyik edző magabiztosabban, mint a másik. Ám vannak azok a ritka napok, egyedi alkalmak, amikor a jég valami olyat mutat, amit nem lehet leírni. Ami meglep. Ami mindent megváltoztat. Nem készülhetsz fel rá, ha erre a sportra teszed fel az életed, hanem bíznod kell abban, hogy felismered, amikor meglátod.(Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék)

Előbb vagy utóbb minden dolog...
Előbb vagy utóbb minden dolog eljut abba a fázisba, hogy már semmilyen meglepetéssel nem tud szolgálni. Ez még a hokira is igaz. Az ember azt hinné, hogy senki nem tud már előállni valami új, egyedi ötlettel, már mindent kitaláltak, megmagyaráztak, leírtak, egyik edző magabiztosabban, mint a másik. Ám vannak azok a ritka napok, egyedi alkalmak, amikor a jég valami olyat mutat, amit nem lehet leírni. Ami meglep. Ami mindent megváltoztat. Nem készülhetsz fel rá, ha erre a sportra teszed fel az életed, hanem bíznod kell abban, hogy felismered, amikor meglátod.
(Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék)