Elutasította a bíróság az ácsi katódgyár környezethasználati engedélye elleni keresetet
Az érdemi kifogásokat nem is vizsgálva döntött úgy a bíróság, hogy a civileknek az engedély kiadása előtt kellett volna észrevételeket benyújtaniuk.
Az Ács község határában épülő, évi 100 ezer tonna katódport előállító veszélyes üzem környezethasználati engedélyét bírósági úton támadta meg egy civil szervezet. A minap lezajlott tárgyalás azonban el sem jutott az érdemi – például a levegő-, víz- és zajszennyezés felmérésével kapcsolatos – kifogásokig. A Győri Törvényszék szerint ugyanis a civilek a 21 napos engedélyezési eljárás során „elmulasztottak” észrevételt tenni, ezért a bíróságon már nem támadhatják meg a kiadott engedélyt. Videóriport.
November 14-én került sor a Győri Törvényszéken a Komárom-Esztergom megyei Ács mellett épülő katódgyár ügyében benyújtott kereset tárgyalására. Az évi 100 ezer tonna katódpor előállítását tervező ácsi üzem egységes környezethasználati engedélyét a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége támadta meg. A civil szervezet az eljárást és a kiadott engedélyt is jogsértőnek tartja: többek közt a levegő- és zajvédelmi hatásterület felmérésének hiányosságait, valamint a felszíni vizek elégtelen védelmét kifogásolták. A bíróság azonban ezeket a kifogásokat nem tárgyalta.
Májusban indította meg a kínai Huayou-csoport magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. az ácsi katódanyag-gyár építését. Az üzemben a hazai akkumulátorgyárak számára állítanak majd elő katódport: az első ütemben felépülő üzemben évi 50 ezer tonnányi mennyiségben, melyet a későbbiekben a duplájára emelnének.
Gőzerővel épül a gyár
A projekttábla szerint 2023 december elején kezdték el a beruházást, melynek befejezése 2025 április végére várható. A kivitelezést a Bauer Magyarország Specális Mélyépítő Kft., a Pallér Csarnok Kft., az STS Engineering & Construction Kft., valamint a Market Építő Zrt. végzi. Az utóbbi cégnév ismerősen csenghet a hírolvasók számára, a Market Zrt. ugyanis már sok közpénzes beruházást nyert el, többségi tulajdonosa (a GARHARTT Invest 2014 Zrt.-n keresztül) pedig Garancsi István, a miniszterelnök jóbarátja.
A beruházáshoz május 3-án adták meg az egységes környezethasználati engedélyt, majd május 21-én az építési hatóság is engedélyezte a kivitelezést. S bár a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége megtámadta az üzem környezethasználati engedélyét, a bírósági pernek – mivel ez kiemelt beruházás – nincs halasztó hatálya az építkezésre, mely hónapok óta nagy erőkkel zajlik.
Az ácsi katódgyár projekttáblája 2024 novemberében (fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)
Nem vizsgálta a bíróság a kifogásokat
Korábban már beszámoltunk arról a lakossági fórumról, melyen az Ács térségében 1,3 milliárd euróból megépülő, katódport gyártó gigaüzem környezeti és egészségügyi ártalmai miatt fogalmazták meg aggodalmaikat a helyiek.
Abban a márciusi cikkünkben megírtuk, hogy az ácsiak kiemelték: bár a cég azt állítja, hogy a katódgyár nem terheli majd szennyező anyagokkal a környezetet, az engedélyezési eljáráshoz készült hatástanulmányban közzétett kibocsátási adatok mást mutatnak. A 33 légszennyező pontforráson keresztül
a mérgező nehézfémekből, a nikkelből és a kobaltból évente összesen körülbelül négy tonna anyag kerül ki a környezetbe
– még a határértékek betartása esetén is.
Az engedélyezési eljárás során 21 napig lehetett írásbeli észrevételt tenni, és a kötelező közmeghallgatást is írásos formában bonyolították le. Ennek során többen nyújtottak be egyéni észrevételt, ám a hatóság ezeket nem vizsgálta érdemben – állítják azok, akik a kiadott engedélyt helyi környezetvédelmi egyesület híján az országos hatáskörű Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége segítségével támadták meg jogi úton.
Az épülő ácsi katódgyár 2024 novemberében (Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)
A civil szervezet bírósági keresetében többek közt az alábbi hatósági mulasztásokat és jogsértéseket kifogásolta:
- a beruházás helyszínéül semmilyen alternatívát nem vizsgáltak, holott ezt jogszabály írja elő,
- csak az első ütemben felépülő, évi 50 ezer tonna kapacitású üzem hatásaival foglalkoztak, holott a teljes beruházás később 100 ezer tonna katódport fog előállítani, s ennek összhatását is vizsgálni kellett volna,
- megsértették a lehető legjobb technológia alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
- nem vizsgálták megfelelően, hogy a légszennyező anyagok a környező mezőgazdasági területekre milyen hatással lesznek, a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket milyen mértékben szennyezhetik,
- nem foglalkoztak a 33 légszennyező pontforrásból kibocsátandó anyagok – köztük a rákkeltő nehézfémek – együttes hatásával,
- nem végezték el a légszennyezésre, valamint a zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó alapállapot-felmérést.
Ezeknek a lényegi kérdéseknek a tárgyalására azonban nem került sor november közepén a Győri Törvényszéken.
A bíróság szerint ugyanis a civil szervezetnek mindezeket a kifogásokat az eljárási szakaszban kellett volna megfogalmaznia, hogy az engedélyező szakhatóságok érdemben foglalkozhassanak vele. A bíróság ugyanakkor arra nem reflektált, hogy a kereset egyik pontjában a civilek épp azt kifogásolták: az eljárás során benyújtott, egyéni észrevételeket ignorálta a hatóság.
Fellebbezést fontolgatnak a civilek
Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke úgy látja, a döntés arra utal, hogy a bíróság szerint a civileknek kellene átvennie a hatóság szerepét és felhívnia a figyelmet a szakmai mulasztásokra.
„Mindössze 21 napunk lett volna arra, hogy észrevételeket tegyünk az eljárás során; de egy több mint száz oldalas dokumentáció vizsgálatához környezetvédelmi szakértőt kell felkérni, ehhez pedig ez az idő meglehetősen kevés. Szerintünk a hatóság feladata, hogy alaposan eljárjon, s ne engedélyezzen egy beruházást, ha a benyújtott kérelem nem megfelelő. Mi csak az engedély kiadása után látjuk, hogy milyen szakmai kifogásokon emelkedtek felül” – mondta el Kun Zoltán lapunknak.
A civil szervezet vezetője úgy gondolja: a kereset elutasítása miatt a Kúriához fordulnak, ha pedig kell, az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyet.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók, videó: Balogh Dénes, Pápai Gergely
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Győri Törvényszék és az épülő ácsi gyár látképe (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó-montázs)
