Feloldott Brüsszel 10,2 milliárd eurónyi magyar uniós támogatást, de 21 milliárdot továbbra is zárolnak
A magyar kormány teljesítette az igazságügyi reformmal kapcsolatos összes brüsszeli követelést, de a Bizottság számos más kifogása továbbra is fennáll. Ezzel együtt sajátos hangulata van annak, hogy épp a szuverenitásvédelminek hívott törvény elfogadásának napján indulnak meg az uniós pénzek Magyarországra.
![Feloldott Brüsszel 10,2 milliárd eurónyi magyar uniós támogatást, de 21 milliárdot továbbra is zárolnak](https://assets.4cdn.hu/kraken/7xqae10XP5G62881Q8s.jpeg)
Cikkünk frissül.
Azok után, hogy szerdán kora délután megjelent a Magyar Közlönyben az igazságügyi reformmal kapcsolatos utolsó európai uniós elvárásoknak is eleget tevő törvénymódosítás, nem meglepő módon az Európai Bizottság bejelentette: a jogállamisági problémák miatt befagyasztott támogatások jelentős részét megnyitják Magyarország számára.
„Az Európai Bizottság ma két határozatot fogad el Magyarországgal és az ország jogállamisági helyzetével kapcsolatban. Az egyik a magyarországi igazságügyi reformot érintő horizontális feltételekhez kapcsolódik, a másik pedig a költségvetési feltételrendszerre vonatkozik” – olvasható a testület közleményében. A Bizottság azt írja:
„Alapos vizsgálatot és a magyar kormánnyal folytatott többszöri eszmecserét követően a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megtette azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatalára kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság úgy ítélje meg, hogy az EU Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális felhatalmazó feltétel teljesül az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része nem lenne többé zárolva, és így Magyarország megkezdheti a mintegy 10,2 milliárd EUR összegű visszatérítés igénylését.”
Vagyis az eddig befagyasztott támogatásokból több mint tízmilliárd eurónyi része válik hozzáférhetővé a következő években, a 2021-2027-es költségvetési időszakban. A kohéziós alapokban eddig összesen mintegy 30 milliárd, Magyarországnak szánt forrás volt befagyasztva, ennek csaknem a harmadát szabadította fel most a Bizottság. A brüsszeli testület a közleményében leszögezte:
Összességében a Magyarország számára továbbra is zárolt finanszírozás mintegy 21 milliárd eurót tesz ki.
Annak, hogy ekkora összeg továbbra is zárolva marad, a Bizottság közleménye szerint az alábbi okai vannak:
1. Magyarországi jogállamisági problémák
Még 2022. december 15-én a költségvetési feltételrendszer keretében intézkedéseket fogadtak el „az uniós költségvetésnek a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szembeni védelmére”. Ezek az intézkedések a magyarországi jogállamiság elveire vonatkoznak
- a közbeszerzés,
- az ügyészségi fellépés,
- az összeférhetetlenség,
- a korrupció elleni küzdelem
- és a közérdekű vagyonkezelői alapítványok területén.
A Magyarországgal folytatott rendszeres eszmecserék ellenére a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország nem foglalkozott a jogállamiság elveinek azon megsértéseivel, amelyek miatt a Tanács 2022 decemberében intézkedéseket fogadott el. Ezért a Bizottság nem tudja javasolni a Magyarországgal szembeni intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését. Ez azt jelenti, hogy három kohéziós politikai program, 6,3 milliárd eurós költségvetéssel, továbbra is felfüggesztésre kerül, és Magyarország egyelőre nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz.
Ezek az intézkedések a magyarországi jogállamiság elveire vonatkoznak a közbeszerzés, az ügyészségi fellépés, az összeférhetetlenség, a korrupció elleni küzdelem és a közérdekű vagyonkezelői alapítványok területén. A Magyarországgal folytatott rendszeres eszmecserék ellenére a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország nem foglalkozott a jogállamiság elveinek azon megsértéseivel, amelyek miatt a Tanács 2022 decemberében intézkedéseket fogadott el. Ezért a Bizottság nem tudja javasolni a Magyarországgal szembeni intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését.
Az Európai Bizottság eddig arra várt, hogy Magyarország orvosolja az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait. Ez a folyamat zárult le a szerdán megjelent törvénnyel.
Az eddig befagyasztott uniós források egy részének felszabadítására egy ideje már lehetett számítani, a szerdai fejlemények fényében pedig szinte biztosra lehetett venni (bár a Guardian néhány órája még arról írt, hogy az Európai Parlament nagy képviselő-csoportjainak vezetői levelet írtak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a Magyarországnak szánt uniós források feloldásával kapcsolatos kifogásaikról).
Ezzel együtt sajátos mellékízt ad az ügynek, hogy a forrásokat épp aznap szabadították fel, amikor a magyar parlament elfogadta a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt, és azzal létrehozták a minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A jogszabályról a magyarországi független szerkesztőségek közös álláspontját itt, a TASZ reakcióját itt olvashatja.