Fiatal vagy és magyar? Gyere focizni az NB I.-be, aztán 21 évesen menj, amerre látsz!

• Több NB I.-es csapat sem tud lemondani a fiatalok szerepléséért járó pluszpénzről, így kénytelenek például tizenéves kapussal felállni, miközben válogatottak ülnek a kispadon.
• A legjobb esetben 325 millió forintot is kaphat egy csapat a fiatalok szereplése után, több is bekalkulálja ezt a költségvetésébe.
  
• Az MLSZ 2015 óta próbál működő tervvel előállni a fiatalok beépítésére, de a kivitelezés még mindig nem az érintettek érdekeit szolgálja.
  
• A percszámok nőttek, de a minőségi játékosok száma nem. Sallai Roland, Schäfer András, Gazdag Dániel vagy Kata Mihály nagy valószínűséggel a fiatalszabály nélkül is pont ezt a pályát futná be.
  
• A 2015-től az NB I.-be bedobott fiatalok zöme már alacsonyabb osztályban focizik.

A magyar futballszurkolók klubszimpátiától függetlenül gyakran kérdezik egymástól: „De hol vannak a magyar fiatalok?” Az NB I. játékosainak több mint 40 százaléka eleve külföldi, a magyar fiatalok (ami alatt 21 évnél fiatalabb játékosokat ért a futballszaknyelv) ritkán meghatározó játékosaik élvonalbeli csapatuknak. Ha egy fiatal futballista képes beverekedni magát a csapatba, a stadionban olyan lelkes csodálattal nézik őt a szurkolók, ahogy csak az egzotikus makiféléket szokás az állatkertben, miközben próbálják magukkal elhitetni, hogy éppen az új Szoboszlai Dominikhez van szerencséjük.

A 2010-es évek elejére kevés lett a minőségi utánpótláskorú játékos, és ha volt is, kevés játékidő jutott neki. Emiatt vezette be a szövetség 2015-ben az utánpótláskorú játékosok szerepeltetése utáni díjazás rendszerét, amit a köznyelv úgy ismer: fiatalszabály (egyébként helytelenül, mert ez csak ajánlás az MLSZ részéről). A fiatalszabály a klubok pénzügyi megsegítésére szolgál, de azok a gyakorlatban sokat kockáztatnak azzal, hogy fiatalokat játszatnak.

Nem értik, miért a gyengébb fiatalok vannak a pályán

December 16-án az egyik leggazdagabb magyar klub, a Fehérvár (annak ellenére az, hogy idén nyártól nem szponzorálja a Mol) a Paksot fogadta az őszi szezon záró mérkőzésén. A hazaiak nyertek 3-0-ra, Bognár György, a paksiak vezetőedzője feldúltan nyilatkozott. „Az egyik csapatnak be kell raknia a fiatalt, mert szüksége van a pénzre, a központi támogatásra, a másiknak nem. Hol itt a versenyegyenlőség?”

A Paks egyedülálló az élvonalbeli magyar csapatok között. A kis költségvetés ellenére nagyot mennek, vezetik a tabellát a Fradi előtt. Ami kuriózummá teszi őket, az a játékospolitikájuk. A Paksban kizárólag magyar játékosok játszanak. Ettől viszont nem válik a csapat rögtön a magyar futball megmentőjévé, a meccseken pályára lépő játékosok átlagéletkora közelít a harminchoz. A meghatározók közül ketten 34 évesek, hárman 33, egy-egy 32 és 31, illetve kettő-kettő 30 és 28, emellett csereként meccsről meccsre fontos szerep jut a 37 éves Böde Dánielnek.

A csapat tehát nincs elárasztva 21 év alatti tehetségekkel, akik játszanak, azok majdnem kizárólag csereként, és ha kezdenek, az a fiatalszabály adta pénzügyi támogatás miatt van. Bognár György ezért állította a kezdőbe a Fehérvár ellen a 19 éves Simon Barnabást, állandó kapusa, a magyar válogatott kerettag, az ősszel végig bombaformában védő Szappanos Pétert helyett. A fiatal kapus két gólt kapott, majd a félidőben lecserélték. Mi más is szolgálhatná egy fiatal fejlődését, ha nem az, hogy lekapják a szünetben?

De ez nem minden, Újpesten hasonló a helyzet.

Nebojša Vignjević, az Újpest vezetőedzője hosszú ideje dolgozik a magyar bajnokságban. Az Újpest, ami az egyetlen nem NER-es csapat a ligában, október óta nem nyert bajnoki meccset.

Vignjević az NSO interjújában beszélt arról, hogy idősebb játékosai dühöngenek, mert a támogatás elnyerése miatt náluk gyengébb fiatalok kapnak helyet. Vegyük a 20 éves Molnár Zsombort, aki november óta védi kezdőként az Újpest kapuját, miközben a padon ott ül a tavalyi szezonban állandóan kezdő, 26 éves, nemrég még szerb válogatott Đorđe Nikolić, illetve a 29 éves Banai Dávid, aki 2003 óta Újpesten van.

„Az öltözőben kiálltam a játékosok elé és elmondtam, ezt a szabályt nekünk is követnünk kell, nincs más választásunk – mondta Vignjević. – Eleinte úgy tűnt, elfogadják, de az idő előrehaladtával, különösen, hogy az eredmények sem jöttek, néhányan egyre kevésbé voltak megértők. Egyszerűen megváltozott az öltöző atmoszférája.”

Az Újpest nincs könnyű helyzetben, akadémiájáról normál esetben senki nem tudna a felnőttek kezdőjében kerülni. Jelenleg amúgy két újpesti akadémia működik, az Újpest FC-é és az Újpesti Torna Egyleté, miután az Újpest FC belga tulajdonosa, Roderick Duchatelet összeveszett a Torna Egylettel. Az utóbbi években a két legnagyobb akadémiáról kikerült ígéret Katona Mátyás és Csongvai Áron volt, ők azóta a második legnagyobb költségvetésű Fehérvárt erősítik.

Így válnak a magyar bajnokik jótékonysági gálaestté, ahol felkészületlen fiatalok percbérben kalapoznak össze pénzt a munkaadójuknak.

2015 – fiatalok a süllyesztőben

A fiatalszabályt 2015-ben vezette be az MLSZ, több más meghatározó intézkedéssel együtt. Míg az élvonalbeli bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentették, a díjszabásban jutalmat ajánlottak a 21 év alatti játékosok szerepeltetéséért. Ha egy klub legalább két fiatalt pályára küld egy meccsen, jutalmat kap, így szólt a szabály. Továbbá támogatták azt is, ha a csapatok minél kevesebb külföldi focistát alkalmaztak.

A szabállyal akadtak problémák. Egyrészt a fiatal magyar játékosok piaci értéke és fizetése irreálisan magassá vált.

A játékosok sem tudtak profitálni a kapott lehetőségekből, sokak kezét elengedte a klubjuk, mihelyt betöltötték a 21. életévüket. Nem gyűjtöttek 21 éves korukra szinte semmi tapasztalatot, klubjuk magához láncolta őket, kölcsönbe sem mehettek el alacsonyabb osztályba, ahol rendszeresen játszhattak volna. A 2015/16-os bajnokságban bemutatkozott fiatalok közül sokan így jártak, egyikük sem játszik az NB I. közelében sem:

• Szabó Balázs, DVTK (született 1998-ban, távozott 2019-ben, Balkányba)
• Ternován Patrik, DVTK (született 1997-ben, távozott 2018-ban, Balmazújvárosba)
• Hujber Tamás, MTK (született 1995-ben, távozott 2016-ban Kaposvárra, illetve neki jutott egy mindössze féléves diósdi kölcsönidőszak is)
• Sejben Viktor, Videoton (született 1996-ban, távozott 2017-ben, Csákvárra)
• Kovács Dániel, Honvéd (született 1996-ban, távozott 2017-ben, Dorogra)
• Márton András, Honvéd (született 1996-ban, távozott 2017-ben, Tiszaújvárosba)

2019 – még fiatalabbak beépítését ösztönözték

Az MLSZ 2018-ban átgondolta a tervezetet, majd 2019-ben bemutatta az újdonságokat, amik 2022-ig tartottak ki akkori formájukban. A kluboknak járó prémiumokat megemelték, a fiatalszabálynál pedig meghatározták, hogy 2970 fiatalpercnek kell összejönnie ahhoz, hogy egy klub megkapja az 50 milliós jutalmat (2970 perc egy teljes idény hossza). A 19 vagy annál fiatalabb játékosok percei duplán számítottak, így akár a szezon közepén meg lehetett szerezni a pénzjutalmat. Az MLSZ ezzel minél fiatalabb játékosoknak akart minél több játékpercet szerezni, hogy hamar beépülhessenek a felnőttcsapatba. Bevezették a kooperációs szerződés fogalmát is, ami azt jelentette, hogy a fiatalok NB I.-es klubjuk mellett NB II.-es és NB III.-es csapatban is játszhattak hétvégenként.

A 2970 perc tehát elérhető minél több 19 évessel vagy annál is fiatalabb futballistával. A fiatalok bedobása viszont nem eredményezett olyan hatékonyságot, amilyet az MLSZ elképzelt. A paksi helyzetre visszatérve, a jelenlegi, 2023/24-es szezonban hat különböző fiatallal érték el a célt, akik rövidebb szerepeket kaptak a mérkőzéseken. A rendszer nem szolgálja magától értetődően a 21 év alatti (azaz nemzetközileg piacképes) alapemberként funkcionáló játékosok kitermelését.

Nem véletlen, hogy a tavalyi, 2022/23-as bajnokságban mindössze négy olyan 21 évnél fiatalabb játékos volt, aki legalább a szezon felét (1485 percet) végigjátszotta:

• Kállai Kevin (Mezőkövesd), 2394 perc
• Iyinbor Patrick (Vasas), 2302 perc
  
• Katona Bálint (Kecskemét), 1713 perc
• Kocsis Dominik (Honvéd), 1620 perc

Kocsis és Iyinbor csapatai, a Honvéd és a Vasas kiestek az élvonalból, bár Iyinbor maradt az NB I.-ben, most a Kecskemétben játszik. Katona Bálint az FTC-ben mindössze öt meccsen lépett pályára ősszel. Kállai Kevin hozza a tavalyi számait, eddig 1338 percet töltött pályán. A felsorolásból kimaradt Marius Corbu 1491 perccel, akinek van magyar állampolgársága is, de a román korosztályos válogatott tagja.

2022 – mindegy, csak játsszon

Az MLSZ 2022-ben változtatott a követelményeken, ezek a legfrissebbek. Pontrendszer tette még könnyebben nyomon követhetővé a szisztémát. Egy fiatal magyar játékperc 10 pontot jelent egy csapatnak (nem fiatal magyar játékperc 1 pontot), amelyik pedig eléri a 29 700 pontot, jogosult lesz a maximális, 325 millió forintos támogatási csomagra.

Barczi Róbert, a szövetség 2020 májusában kinevezett sportigazgatója szerint 20-22 meccs az optimális a fiatal magyarok számára. Tavaly a magyar utánpótlásképzésből kikerülő játékosok közül mindössze ketten kapták meg az optimális lehetőséget (minimum 1800 percet) az élvonalbeli szinten, Kállai és Iyinbor.

Ez a törekvés is azt a célt szolgálja elvileg, hogy a fiatal magyar játékosokat ne tegyék ki 21 éves korukat követően a csapatukból. Az viszont nem világos, mi garantálja, hogy ez nem fog megtörténni.

Az MLSZ jelenleg felértékelt játékosokkal árasztja el a piacot. A fiatal különleges értékké vált, mert pénzt hoz. Ez a probléma nemcsak a fiatal játékosoknál jelentkezik. A magyar futballisták felsőbb korcsoportjaira is járnak bizonyos támogatások, ezzel a piac túl van árazva, nem is éri meg hazai játékosokat megvenni. A leggazdagabb magyar klub, a Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor 2022-es évértékelőjében arról beszélt, nem tudnak versenybe szállni a magyar árakkal, pénzügyileg jobban megéri külföldieket igazolni.

Sallai mint kivétel

Csányi Sándor MLSZ-elnök az utóbbi években rendre felkérdezi a csapatokat arról, miért nem lát több fiatalt a meccseken. December elején Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója az Utánpótlássport.hu-nak adott interjúban bírálta a rendszert. „Azt kell megérteni, hogy nekünk nincs akkora játékostömegünk, amelyből reálisan kinevelhető ennyi NB I.-es szintű futballista. Ez nem az akadémiai rendszer hibája, nem az a helyzet, hogy ne dolgoznának jól, hanem tényleg képtelenség, hogy minden csapatba jusson évente két 20 éves játékos, aki bevethető.”

Az MLSZ-nek bevált válasza van a fiatalszabályt érő „támadások” kivédekezésére, méghozzá Sallai Roland, a Felcsút egykori, a Freiburg és a magyar válogatott jelenlegi játékosa. Az MLSZ és a magyar utánpótlás arcává vált Sallai Roland a fiatalszabály megjelenésével egy időben tűnt fel 2015-ben, 18 éves tehetségként, és vált a felcsúti csapat meghatározó játékosává.

Sallai Rolandot nevelőegyüttese, a felcsúti Puskás Akadémia is szívesen teszi kirakatba. Orbán Viktor, aki az akadémia alapítója, 2018-ban beszédet mondott a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont átadóünnepségén, amiben Sallai Rolandot és egy másik, válogatottságig jutó felcsúti nevelést, Kleinheisler Lászlót említve azt mondta: „Az első tíz évünket lezártuk, és mi megvagyunk.”

Sallai pozitív példa, aki inspirációt jelenthet bármelyik fiatal futballista számára, viszont naiv feltételezés azt gondolni, hogy a fiatalszabály nélkül nem futotta volna be ugyanezt a pályát. Elmondható ez a szintén válogatottságig jutott Schäfer Andrásról, Gazdag Dánielről és Kata Mihályról is.

A szegényebbek jobban rászorulnak

Felmerül a kérdés, lehet-e eredményként feltüntetni, hogy egyre több a fiatal az NB I.-ben és az NB II.-ben, miközben a klubok csak egy szabályrendszernek akarnak megfelelni. Ez sokszor olyan szakmaiatlan döntéseket szül, mint a paksi és újpesti példában láttuk. Az NB I.-es felhozatal arra sem elég, hogy az U21-es válogatottnak biztos alapot adjon. Legutóbb Skócia ellen mindössze négy NB I.-es játékos szerepelt a kezdőcsapatban.

Az öt legtöbb időt pályán töltő magyar 21 év alatti toplistája a jelenlegi szezonban így fest (a dobogón két nagyválogatott kerettaggal, Horváth Krisztoferrel és Kata Mihállyal):

1. Kállai Kevin (Mezőkövesd) 1338 perc
2. Horváth Krisztofer (Kecskemét) 1289 perc
3. Kata Mihály (MTK) 1274 perc
4. Kovács Mátyás (MTK) 1042 perc
5. Kovács Marcell (Kisvárda) 810 perc
   

Az olyan csapatok, mint a keltetőnek kikiáltott Kecskemét vagy Zalaegerszeg, elsősorban nem saját nevelésű játékosoknak, hanem a Ferencvárosból, MTK-tól, Felcsútról érkező kölcsönjátékosoknak adnak bizalmat.

Ebben a rendszerben nehéz objektív véleményt formálni egy csapat játékospolitikájáról, az NB I. a játékpercekkel való zsonglőrködésről szól.

A magyar bajnokság üdvöskéje jelenleg a Ferencváros csatára, Lisztes Krisztián (21 év alattiként ő játszotta a 6. legtöbb percet idén), a korábbi Fradi-, Stuttgart-, Werder Bremen-közönségkedvenc, Lisztes Krisztián fia. Lisztes nagy tehetség, az idei szezonban 6 gólnál jár, a párharcokat tekintve az egyik legerősebb játékos a ligában. Ő papíron már nem is a Ferencváros játékosa, 2023 nyarán leigazolta a német élvonalbeli Frankfurt, amelyhez 2024 nyarán csatlakozik. Ígéretes játékos még a Felcsút támadója, Gruber Zsombor, aki a svájci Basel akadémiáját is megjárta.

A bajnokság a felénél tart. A 2002-ben és utána születettek játékpercei így állnak csapatokra bontva. Nincs ebben semmi csoda, nagy általánosságban elmondható, minél tehetősebb egy klub, annál kevésbé van rászorulva a még hullámzó teljesítményt nyújtó fiatalok játszatására.

Az MLSZ szeretné, hogy ezek a számok a fiatalok érdekeit szolgálják, de a valóság teljesen máshogy néz ki. Ezek a játékosok olyan lehetőségekhez jutnak, amit közülük csak kevesen tudnak megragadni. Sokszor a tehetségük sincs meg ehhez a szinthez, többeket igazi elvárások nélküli küldik pályára. Mentálisan ezt megterhelő lehet átélni, talán rosszabb, mintha csak időhúzó cserék lennének.