Harc a Kongresszusért: éles csaták várhatók a szenátusi és képviselőházi választásokon is
Jövő évtől republikánus többségű szenátusa és a demokraták által irányított képviselőháza lesz az Egyesült Államoknak. The post Harc a Kongresszusért: éles csaták várhatók a szenátusi és képviselőházi választásokon is first appeared on 24.hu.
Az Egyesült Államok törvényhozásának két házát, a szenátust és a képviselőházat együttesen nevezzük kongresszusnak. A szenátusnak 100 tagja van, minden államot két szenátor képvisel, egy senior és egy junior – az előbbi az, aki már hosszabb ideje van hivatalban.
Egy állam két szenátora lehet két különböző politikai alakulat tagja, ám ez igen ritka: jelenleg mindössze öt olyan állam (Maine, Montana, Ohio, Nyugat-Virginia, Wisconsin) van, ahol az egyik szenátor az egyik, a másik pedig egy másik párt tagja, netán független. A szenátorokat kétévente – a félidős választásokon, illetve az elnökválasztással egy időben – választják, ám sosem egyszerre az összeset, hanem csak a szenátus egyharmadát.
Például Arizonában 2022-ben, a félidős választáson Mark Kelly egykori űrhajós nyerte meg az egyik szenátori helyet, amelyet 2028-ig birtokolhat, idén pedig a másik szenátori helyért folyik majd a versengés. A választás után Kelly lesz a senior szenátor, a kollégája pedig a junior, mivel az eddigi szenátor, Kyrsten Sinema nem indul újra a pozícióért.
A képviselőházban 435, szavazati joggal rendelkező helyért versengenek a képviselők, és van hat olyan delegált, akik nem szavazhatnak, de beülhetnek különféle bizottságokba. Köztük van az amerikai főváros, Washington D.C. delegáltja is, az ott élők ugyanis az amerikai alkotmány értelmében nem tartoznak egyik államhoz sem, ezért nem voksolhatnak a kongresszusi választásokon (az elnökre azonban szavazhatnak).
A képviselőház tagjait kétévente választják az egyes választási körzetekben, és ugyanúgy részletekben, mint a szenátus tagjait. A képviselőház tagjai választják a házelnököt is, akinek a szerepe hasonló a magyar parlament házelnökéhez és annak a pártnak a képviselői közül kerül ki, amelyik többségben van.
A Kongresszus szabályzata szerint egy törvényjavaslat előbb a releváns képviselőházi bizottságokat járja végig, majd ezután a képviselők szavaznak róla. Ha átmegy a javaslat, akkor a szenátusi bizottságok rágják át, és ezt követően döntenek róla a szenátorok. Ha a képviselőház és a szenátus irányítása két különböző párt kezében van, akkor a helyzet persze bonyolódik.
A szenátusban nincs házelnök, ám előfordulhat az, hogy a republikánus oldal és a demokrata oldal is 50-50 szenátorral rendelkezik, akár úgy is, hogy vannak független szenátorok, de ők rendre valamelyik párttal szavaznak. Ha ilyen felállás esetén szavazni kell valamiről, akkor vagy meg kell győzni a másik oldal politikusát, ha pedig ez nem sikerül és szavazategyenlőség alakul ki, akkor az amerikai alelnök szava dönt, aki pedig nyilvánvalóan a saját pártjának fog segíteni.
Hol várható izgalmas verseny?
A két évvel ezelőtti félidős választásokat követően a szenátusban éppen a fenti helyzet alakult ki, és végül a Demokrata Pártnak kedvezett az, hogy az alelnök, Kamala Harris demokrata. Ez, valamint az a tény, hogy a Demokrata Párt és a Republikánus Párt támogatottsága nagyon hasonló arányú, ma a képviselőházi és a szenátusi választások jelentőségét is emeli. Egy pártnak akkor van a legegyszerűbb dolga, ha a Fehér Ház, a szenátus és a képviselőház is az ő kezében van, ez azonban idén valószínűleg nem fog megtörténni, ami a következő években bonyolíthatja a törvényhozást és megnehezítheti a következő elnök dolgát.
- A már említett Arizona se nem kék (demokrata), se nem piros (republikánus), hanem inkább lila, így kétesélyes a választás kimenetele.
- Michigan inkább kékbe hajlik, de csatatérnek számít,
- míg Montanában az elnökválasztást a republikánus jelölt szokta nyerni, ezért nem lesz könnyű dolga a demokrata jelöltnek, aki szeretné megtartani a szenátori székét.
- Nevada csatatér államnak tekinthető,
- míg Ohio inkább pirosba hajlik, ezért itt a republikánus jelölt tűnik esélyesebbnek.
- Pennsylvania nem csak kongresszusi szinten, hanem az elnökválasztás szempontjából is az egyik legfontosabb csatatér állam, így több szempontból is kétesélyes,
- míg a sötétvörös Nyugat-Virginiában a visszavonulását bejelentő konzervatív demokrata szenátor után kicsi az esélye, hogy nem egy republikánust választanak helyette.
- Wisconsinban a mostani választásban érintett szenátori hely egy demokratáé, aki meg is szeretné tartani azt, de ez az állam is rendre ingadozik a piros és a kék között.
A mostani szenátusi választáson a több mint 30 érintett székből mindössze 11 olyan lesz, amelyet egy republikánus szenátor foglal el, ami azt jelenti, hogy ha két helyen tudnak fordítani, akkor teljesen mindegy, ki lesz az elnök és az alelnök, a szenátusban mindenképpen republikánus többség lesz. Nem véletlen tehát, hogy a Washington Post szerint több száz millió dollárnyi pénzt költ a Republikánus Párt a szenátusi kampányra Montanában, Ohióban és Pennsylvaniában.
mert ehhez a mostani helyek megtartása mellett mindössze négy helyen kell fordítania. Az AP összeállításából kiderül, hogy 16 olyan körzet van, ahol az elnökválasztást Joe Biden nyerte, de republikánus a képviselő, valamint öt olyan, demokrata képviselőt választó körzet, ahol Donald Trumpra szavaztak, így az eredmény nagy valószínűséggel ezeken a helyeken, például Arizona, Kalifornia vagy Washington állam egy-egy körzetében, dől majd el.
Jelen állás szerint nagyon valószínű, hogy jövő évtől republikánus többségű szenátusa és a demokraták által irányított képviselőháza lesz az Egyesült Államoknak, az viszont egyelőre nagyon nehezen jósolható meg, hogy az elnök és az alelnök melyik pártból kerül majd ki.
The post Harc a Kongresszusért: éles csaták várhatók a szenátusi és képviselőházi választásokon is first appeared on 24.hu.
