Három év után megnyílt a Sümegi Vár

A Sümegi Vár megújult terekkel és kibővített kiállítással nyitotta meg kapuját a három éven át tartó felújítási munkálatokat követően, amely 1,119 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósult meg. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ünnepélyes keretek közt adta át a vár kulcsát Papp Imrének, a Sümegi Vár várkapitányának. Veszprém vármegye leglátogatottabb, meghatározó műemléke március 29-étől várja a hazai és nemzetközi látogatóközönséget.

A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram keretein belül országosan összesen 17 kastély és 12 vár újul meg, köztük Veszprém vármegye leglátogatottabb műemlék épülete, a Sümegi Vár. Az eseményen felszólaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a térség országgyűlési képviselője,  a Sümegi Vár megújulásának kapcsán hangsúlyozta: „Nekünk, magyaroknak nem csak a történelmi eseményeinkre, hanem a történelmi helyszíneinkre is vigyáznunk kell nagyon. A megújított és ezzel megőrzött Sümegi Vár így nem egy letűnt kor poros emléke lett, hanem olyan jelkép, amely tartást ad a múltunknak!”

A vár örökség- és műemlékvédelmi szempontokat szem előtt tartva újult meg, a fejlesztés eredményeként egész évben látogatható kulturális attrakció jött létre. A várudvar alkalmas várjátékok, lovagi tornák, szabadtéri színpadi előadások megrendezésére, a belső terekben az építéstörténetet és a középkor mindennapjait bemutató tárlat vármakettekkel, interaktív eszközökkel és vetítőteremmel várja az ide látogatókat.

Az ünnepélyes átadón Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője kifejtette: „A Sümegi Vár története szorosan összefonódott az egyház nemzetépítő szerepvállalásával. A Vár annak jelképe, hogy hittel a legnehezebb időkben is van remény az újrakezdésre. Az új turisztikai attrakciók az Európai Unió támogatásával valósultak meg.”

Veszprém vármegye meghatározó műemléke a beruházásnak köszönhetően egész évben színvonalas, élményalapú kikapcsolódást biztosít több mint 1 567 négyzetméternyi felújított területen.

A vár története dióhéjban

Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. A 14. században, az Anjou-királyok idején került sor a vár szerkezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, egy nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső Kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű, ötszög alaprajzú bástyát (Köves-bástya), majd átépítették a palotaszárnyat.

Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása, ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) tovább folytatta a vár építését, megerősíttette a Külső kaputornyot, mellé magas bástyát építtetett (Sennyei-bástya). A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárult, ám ekkor a javítások mellett még kisebb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a XVIII. század elején kezdődött, amikor a Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, erősségeit lerombolták. Ettől kezdve a vár két és fél évszázadon keresztül ki volt téve az időjárás viszontagságainak, köveinek nagy részét a környező építkezésekre szállították el. 

A felújítás lépései

1957-ben kezdődött meg és hét éven át tartott a műemlék feltárása és helyreállítása Az elmaradt folyamatos karbantartási munkák hiánya miatt azonban 1988-ra a vár élet-, és balesetveszélyes állapotba került. 1989-ben a Papp család jelentkezett a vár üzemeltetésére. Az első években megkezdték a romok eltakarítását, az élet-, és balesetveszélyes helyek helyreállítását, majd az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével megkezdődtek a felújítási munkálatok is. A vár tornyai új tetőket kaptak, a gyilokjárók, lépcsők, faszerkezetek megújultak, a fedett helyiségekben színvonalas kiállításokat rendeztek be. A karbantartott műemlék vár fejlesztései, kiállításai és az idegenforgalmi programok, lovas műsorok egyre több érdeklődőt és turistát vonzottak a Sümegi Várba. 2020-ban azonban a Vár újra bezárt és megkezdődött uniós forrásból a keleti szárny rekonstrukciója, amelynek eredményeit már élvezheti a nagyközönség.

A Sümegi Vár az ország egyik legszebb középkori erődje. Ma is impozáns látványt nyújt, ahogy a magasan kiemelkedő hegytetőről uralja környezetét.

Karácsony Zoltán

The post Három év után megnyílt a Sümegi Vár appeared first on csaladilap.hu.