Hiába támadták meg a kórházak takarításáról szóló 300 milliárdos tendert, a B+N Zrt. nyert
A Döntőbizottság megszüntette a jogorvoslati eljárást, mert szerintük a kérelmet benyújtó cég nem tudta igazolni az ügyfélképességét.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a B+N Referencia Zrt. nyerte el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 3 részből álló, összesen 300 milliárd forint összértékű tenderét. Akkor még csak az volt biztos, hogy két részben lettek befutók, mostanra viszont nagyjából biztossá vált, hogy a harmadik részt is behúzzák. Már tavaly, a tender kiírásakor megjósoltuk, hogy a B+N kapja a megbízást, tekintve, hogy az elvárt referenciák nagyon hasonlóak voltak az 5 évvel ezelőtti kiíráséhoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. Részben erre hivatkozva támadta meg az eljárást egy gazdasági szereplő is, de a kifogásait végül lesöpörték az asztalról. Így viszont ismét a „takarítás Mészáros Lőrincének” nevezett B+N Zrt.-é a teljes keretmegállapodás.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a hozzájuk tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarítására és egyéb higiéniás szolgáltatásokra írt ki tendert. A nyertes feladata a teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtása, valamint a higiéniai töltőanyag kihelyezése lesz. A felhívás 3 részből állt: Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények illetve Nyugat-Magyarország területe.
Az EKR-be feltöltött bírálat szerint mindhárom rész esetén a B+N Referencia Zrt. adta a legkedvezőbb árajánlatot, vagyis elvileg ők nyerték el a 300 milliárd összértékű tendert. A B+N Zrt. mellett további 2 cég tett ajánlatot: a Jánosik és Társai Kft., valamint a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. a Future Facility Service Kft.-vel közösen. Viszont mivel ők drágábbak lettek volna, el sem bírálták a pályázatukat.
Mégsem ők, hanem egy olyan gazdasági szereplő támadta meg az eljárás első, Kelet-Magyarországra vonatkozó részét a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB), amely nem is jelentkezett a felhívásra. Cikkünk megjelenésekor még nem lehetett tudni, hogy az érintett O.M.T. Controll Hungária Zrt. pontosan milyen okból tette ezt. Most viszont felkerült a Közbeszerzési Hatóság honlapjára a vizsgálatot lezáró határozat.
Eszerint az O.M.T. Controll főként a következőket kifogásolta:
- az ajánlatkérő ugyan biztosította formailag a részekre való ajánlattételt, de nem eléggé, hiszen a teljes országos fekvőbeteg egészségügyi intézmény takarítási igényt csupán 3 régióra osztotta. Az egyes részek mennyiségéből adódóan rendkívül összetett és a referencia tekintetében jelentős mennyiségű korábbi feladatok teljesítésére vonatkozó alkalmassági és nagy eszközigényű teljesítési feltételeket kapcsolt, indokolatlanul szűkítve ezzel a versenyt. A kisebb cégeket ugyanis ezzel eleve kizárták.
- A közbeszerzési dokumentáció a szakmai ajánlatra vonatkozó rendelkezései körében az ajánlatkérő úgy határozta meg a műszaki leírását, és az alapján a szakmai ajánlat megtételére vonatkozó követelményét, hogy nem adta meg egyértelműen a szolgáltatás tárgyi feltételeire vonatkozó előírásait, és a szakmai ajánlat megfelelő megtételéhez szükséges adatokat (így pl. a helyek alapterületeit).
- Emellett a KEF olyan referenciakövetelményeket támasztott, amelyek a cég véleménye szerint jogsértők, és amelyek miatt a teljesítésre alkalmas és eddig is egészségügyi intézmények napi takarítását végző piaci szereplők nem tudtak indulni a tenderen.
Az O.M.T. Controll szerint „az eljárásban a korábbi (2020-as) eljárás feltételeinek megismétléséből nem lehet másra következtetni, mint hogy ajánlatkérő a korábbival azonos, csekély számú ajánlatra számítva a verseny tényleges kizárásával kívánja jelen eljárását is lefolytatni.”
Mindezek miatt a cég maga sem tudott indulni a tender első részén, ezért kérte a jogsértés megállapítását, és az ajánlatkérő minden döntésének a jogorvoslattal támadott 1. rész tekintetében történő megsemmisítését.
„Csak az eljárást akarta gátolni”
Az ajánlatkérő KEF elsősorban a jogorvoslati kérelem elutasítását kéret a hatóságtól a cég „ügyfélképességének hiányában”.
Szerintük ugyanis az O.M.T. Controll akkor sem lett volna alkalmas a szerződés teljesítésére, ha sokkal kisebb részekre bontják az első részt. Emellett többek között azt is kifogásolták, hogy a kérelmező kiegészítő tájékoztatáskéréssel nem élt, és az előzetes vitarendezés, valamint a jogorvoslat vonatkozásában is csak az eljárási határidő utolsó napján tett eljárási cselekményeket. A KEF szerint ez arra utal, hogy
„a kérelmezőnek nem állt szándékában az eljárás során ajánlatot tenni, csak az eljárás folyamatát kívánta gátolni.”
A KEF szerint a központosítással a kormány célja az, hogy a kórházak ne eltérő módon és tartalommal végezzék a takarítási tevékenységet, hanem egységesen, emiatt a beszerzés egy szerves egészet képez, további részekre bontással a kormányzati elvárás teljesítése kerülne veszélybe.
Emellett is hozzátették, hogy a KEF kötelessége, hogy csak olyan szolgáltatóval kössön keretmegállapodást, amely valóban alkalmas az elvárt takarítási szolgáltatás teljesítésére, továbbá szerintük az elvárt referenciák sem versenykorlátozók.
Megszüntették az eljárást
A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó ügyfélképessége nem áll fenn, hiszen a cégnek nem volt valós lehetősége a közbeszerzés elnyerésére (megfelelő referenciák híján), és a kérelemben kifogásolt jogsértések megállapítása esetén sem került volna kedvezőbb helyzetbe.
A Döntőbizottság arra is rámutatott, hogy a tendert az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések szabályai szerint folytatták le, „amelyre tekintettel a tárgyi közbeszerzés potenciális ajánlattevői körét az Unió egységes piaca figyelembevételével kell megítélni.” Vagyis: más országokban lehetnek olyan cégek, amelyek alkalmasak a teljesítésre ilyen feltételek mellett is.
A Döntőbizottság ezért megszüntette a jogorvoslati eljárást.
Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a B+N Referencia Zrt. a tender első részét is megnyeri. A piacot leuraló cégről többször írtunk már, például itt, itt és itt.
Arról pedig, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság működése alatt milyen kormányközeli cégek kaptak megbízásokat az egészségügyi intézményekben, és hogy kinek a munkájával milyen problémák merültek fel, ebben a cikkben számoltunk be:
Nem tudni, kihez és mennyi közpénz jut
Zeisler Judit, Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője szerint az, hogy az egészségügyi létesítmények takarítására, illetve üzemeltetésére kiírt több száz milliárd forint értékű közbeszerzéseket évek óta ugyanaz a szereplő nyeri el, két szempontból is aggályos.
„Egyrészt versenykorlátozónak tekinthető, mivel amellett, hogy az elvárt referenciáknak csak a piaci szereplők egy rendkívül szűk köre felel meg, az eljárásokat egyszereplős keretmegállapodásokkal valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy az eljárás későbbi szakaszaiban sem nyitják újra versenyt, noha erre a törvény lehetőséget biztosít.
Másrészt a folyamat nem átlátható, mivel a keretmegállapodások alapján születő megrendelések adatai már nem hozzáférhetőek nyilvánosan.
Vagyis sem a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatokban, sem az ajánlatkérő, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság saját felületén nem elérhető az az információ, hogy a több száz milliárd adóforintból végül pontosan mennyit költenek és mire. Éppen ezért az sem indokolható, hogy miért van szükség rendszeresen ilyen kiugróan magas értékű megállapodásokra” – hangsúlyozta Zeisler Judit.
A szakértő szerint emellett a közvagyon felhasználása során elvárt átláthatóság sérül akkor is, amikor ezeket a nagy értékű megállapodásokat egy olyan szereplővel, a B+N Referencia Zrt.-vel kötik rendre, amelynek 2024 óta az LSHF Kft. mellett a Singulium I., II. és III. magántőkealapok a tulajdonosai. „Esetükben a befektetők kiléte ismeretlen, így nem tudható, hogy kik, mely magánszemélyek az ügylet valódi kedvezményezettjei” – mutatott rá Zeisler Judit.
A TI nemrég publikálta legfrissebb Tenderbajnok című elemzését, amelyből kiderült, hogy a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el a legtöbb közbeszerzést elnyerő négy tulajdonos, köztük a B+N Zrt. tulajdonosa is.
Katus Eszter
Nyitókép: A B+N takarítórobotja. Forrás: B+N/Facebook
