Hogyan halhatott meg néhány nap alatt 1300 mekkai zarándok?

Az idén június 14. és 19. közé eső mekkai zarándoklaton, azaz haddzson hivatalosan 1,8 millió zarándok vett részt, és ez idő alatt több mint 1300 ember hunyt el a hatalmas hőségben – erősítette meg Szaúd-Arábia. A hőmérséklet olykor elérte az 51 Celsius-fokot, más források szerint a legmagasabb hőmérséklet az egyes napokon 46 és 49 fok között mozgott. 95 zarándokot még mindig kórházban ápolnak.

A haddzs az iszlám vallás öt pilléréből az utolsó: egy felnőtt muszlimnak élete során – ha anyagilag és fizikailag képes rá – legalább egyszer kötelessége teljesíteni. A zarándoklat azonban időjárástól függetlenül is komoly fizikai megterhelést jelent sokaknak.

Nem ez volt az első tömeges haláleset a zarándoklat alatt.

• 2015-ben a zsúfoltság és a tömegpánik okozta a zarándoklat egyik fontos állomásán, Minában több mint 2400 zarándok halálát (Szaúd-Arábia soha nem ismerte el az áldozatok tényleges számát, mindössze 769-et).
• Ugyanebben az évben, de pár nappal a haddzs előtt egy daru rádőlt a mekkai nagymecsetre 111 ember halálát okozva.
• 1990-ben több mint 1426 ember halt meg, amikor egy gyalogosalagútban a zarándokok agyontaposták egymást.

A hőség miatt is szoktak halálesetek bekövetkezni, tavaly például a legnépesebb muszlim többségű ország, Indonézia 774 zarándokuk halálát jelentette be – de az idei szám így is kiemelkedő.

Az áldozatok pontos számát azonban nem lehet tudni, mert Szaúd-Arábia nem szokta rendszeresen közölni ezeket a statisztikákat.

A szaúdi hatóságok közlése szerint az idei áldozatok 83 százaléka nem regisztrált zarándok volt. Ők az 1,8 millió feletti regisztrált zarándok mellett egy több százezres csoportot alkottak. Az AFP-nek egy névtelen szaúdi forrás arról beszélt, hogy az idén mintegy 400 ezren vettek részt a zarándokúton engedély nélkül.

A résztvevőknek ugyanis egy speciális vízumra van szükségük, hogy bejussanak Mekkába a haddzs alatt, ami elvileg ingyenes ugyan, valójában azonban egy több ezer dollárba kerülő csomag része. Ezt évente több százezren próbálják megkerülni például azzal, hogy csak a turisztikai vízumot váltják ki, amivel ilyenkor is be lehet lépni Szaúd-Arábiába.

Általában nem hivatalos utazásszervezők segítik a kiutazásukat, majd ott helyben csempészek, illegális idegenvezetők biztosítják a haddzs teljesítését. Ez szintén sokba kerül, de a hivatalos árnak csak a töredékét kell így kifizetni. Csakhogy ezeknek a zarándokoknak nincs hozzáférésük a hatóságok által biztosított infrastruktúrához: a légkondicionált létesítményekbe való belépéshez, a közlekedési eszközökhöz, a vízelosztó pontokhoz. Ráadásul a regisztrálatlan zarándokok távolabb szállnak meg a zarándokhelyektől, így nagyobb utat is kellett megtenniük az időjárás viszontagságainak kitéve.

Elkerülhető lett volna?

A szaúdi hatóságok a sok halálos áldozat miatt azokat azokat hibáztatták, akik nem regisztráltak náluk, illetve az illegális utazásszervezőket, ugyanakkor azt minden évben előre lehet tudni, hogy az ország egy puskaporos hordó a haddzs ideje alatt.

A nonprofit Climate Central szerint az extrém hőhullámok ötször valószínűbbek lettek az klímaváltozás hatására. Ráadásul Szaúd-Arábia az elmúlt négy évtizedben 50 százalékkal gyorsabban melegedett, mint az északi félteke többi része. Az Amerikai Meteorológiai Társaság tanulmánya szerint, amennyiben ez így folytatódik,

az emberi túlélés a régióban lehetetlenné válik, ha nem lesz folyamatos hozzáférés a légkondicionálókhoz.

Másrészt a megélhetési válság természetesen a muszlimokra is hatással van, miközben az a tény, hogy kevesebb pénzük van, nem tántoríthatja el őket attól, hogy a vallásuk egyik legfontosabb előírását teljesítsék – ha kell, akkor a szabályok megkerülésével, akár pénzbírságtól, kitoloncolástól fenyegetve.

Az adatok szerint a halálos áldozatok közül 658-an Egyiptomból érkeztek, és közülük 630-an nem voltak regisztrálva. Egyiptomban – ahonnan az idén mintegy 50 ezren érkezhettek Mekkába – egy hivatalos haddzs-csomag több mint 6000 dollárba került most, mikor az egyiptomi valuta szinte teljesen elértéktelenedett: ma egy amerikai dollár több mint 48 egyiptomi font, miközben 2022 márciusában még harmadennyi volt a váltószám. Egyiptomban sokan azért is igyekeztek még az idén elindulni, nehogy jövőre még kevesebbet érjen a pénzük.

A New York Timesnak egy egyiptomi nő arról beszélt, hogy a szülei kétezer dollárt fizettek az útjukért, amit egy egyiptomi utazásszervező és ott helyben egy szaúdi hozott össze. Egy 55 éves, a zarándoklat alatt életét vesztő egyiptomi nő háromezer dollárt fizetett, de átverték, semmi nem volt igaz a szabályoknak megfelelő útból, a légkondicionált buszokból, a szállásból. Megtiltották neki, hogy elhagyja a szállását, és kilométereket kellett a busz helyett a forróságban sétálnia – számolt be a testvére.

Egy egyiptomi férfi hasonló történetet mondott el a nagynénjéről a Washington Postnak. Őt a falujuk egyik véne beszélte rá, hogy a nem hivatalos vízum majdnem ugyanolyan jó, de Mekkában egy túlzsúfolt szállodában helyezték el, a szervező férfi pedig eltűnt. A 70 éves nő talán busszal még elért Arafatba, de visszafelé fájdalmai és légzési nehézségei lettek. Egy orvos megszervezte, hogy kórházba szállítsák, ám útközben meghalt.

Vannak egyiptomi falvak, ahol az emberek egyetlen helybelinek gyűjtötték össze, hogy elmehessen teljesíteni a haddzsot, sokaknál közösségi erőfeszítés eredménye ez

– számolt be róla a Guardian isztambuli tudósítója. Már csak azért is, mert a haddzs megváltható helyettes küldésével is.

Egyesek egy egész életen át gyűjtenek a zarándokútra, illetve minden országra kiszabott létszámkvóta van, vagyis nemcsak drága, de még nehéz is vízumot szerezni. A zarándokok jelentős része idős és/vagy egészségügyi problémákkal küzd, a hőség pedig a fizikai megterhelés mellett csak még inkább megfeszíti őket.

Ugyanakkor sokan vannak, akik nagy áldásnak gondolják, ha életük utolsó lépéseként a haddzs alatt halhatnak meg.

A szaúdi kormány a zarándokok biztonsága érdekében több egészségügyi ellenőrzőpontot, hűtött helyiséget és őrt biztosított az idén, de még így is olyan posztok jelentek meg a közösségi oldalokon, melyek tönkrement légkondikról, kevés mentőről, hiányos személyzetről, túlzsúfolt mecsetekről számoltak be. Zarándokok tudósításai szerint gyakran lehetett látni az utcákon ájult vagy földön fekvő embereket. A sürgősségi eseteket nem látták el, és a holttesteket sem távolították el.

Visszafelé sok halott zarándokot láttam. Szinte néhány száz méterenként feküdt egy holttest

– nyilatkozta a CNN-nek egy indonéz résztvevő, aki ez alatt nem látott se egy egészségügyi dolgozót, se egy mentőautót.

Noha a zarándoklat után az egészségügyi minisztérium azt közölte, több mint félmillió embert láttak el – közülük 141 ezren nem rendelkeztek engedéllyel –, az első napokban nem is foglalkoztak a hatóságok kiemelten a hőség okozta halálozásokkal, és túl későn létesítettek kapcsolatot a családtagokkal.

Azzal a problémával is keveset foglalkozott Rijád, hogy az általuk biztosított engedélyek egyre kevesebb ember számára megfizethetők, vagyis egyre többen keresnek alternatív megoldásokat.

Bár a hatóságok több tízezer ember kitoloncolását jelentették, a Timesnak számos résztvevő is arról beszélt, hogy könnyen kijátszhatók voltak a bevándorlási és biztonsági szabályok, a zarándoklat előtt már hetekkel felállított biztonsági kordon Mekka körül sem volt hatásos, hiszen vannak, akik már korábban odautaztak és elbújtak, másokat pedig csempészek juttattak át rajta.

Egyes arab államok saját országukban is bűnügyi vizsgálatot rendeltek el (már csak azért is, mert az országkvóták bevezetése óta az államok a zarándoklaton részt vevő saját állampolgáraikért is felelősek). Egyiptomban 16 utazásszervező engedélyét vették el, mert illegális utakat szerveztek Mekkába, Jordánia több utazásszervezőt őrizetbe is vett. Tunézia elnöke, Kaisz Szaíd menesztette a vallásügyi miniszterét „felügyeleti hanyagság” miatt.

Az áldozatok között 200 indonéz, csaknem 100 indiai lehet, mellettük az Egyesült Államok, Pakisztán, Malajzia, Jordánia, Irán, Szenegál és Szudán is erősített meg haláleseteket.

A jövő

Régen a mostaninál jóval kevesebben engedhették meg maguknak, hogy részt vegyenek egy zarándokkaravánban. A modern közlekedési eszközök megjelenése azonban drasztikus változást hozott.

A minél zökkenőmentesebb lebonyolítás része a szent helyek őrzőjeként fellépő királyi ház legitimitásának

– nyilatkozta a Tagesspiegelnek a Freiburgi Egyetem iszlám tanulmányok professzora, Johanna Pink. N. Rózsa Erzsébet Az államiság modelljei a Közel-Keleten című kötetében ezt a gondolatot is kifejti. A szaúdi király egyik címe éppen „a két szent hely őrzője”, ugyanis Mekka mellett Medina, az iszlám vallás második legszentebb városa is itt található. Másrészt a Szaúd-ház uralkodásának jogosságát részben arra alapozza, hogy elődeiket azért kellett leváltani, mert „nem tudták biztosítani a zarándoklat békés és biztonságos végrehajtását.” Ha a Szaúdoknak sem sikerül, az csorbát ejt a legitimitásukon – ezért is költenek évről évre több millió dollárt az esemény biztosítására.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem 2019-es tanulmánya arra jutott, hogy a hőhullámok „rendkívüli veszélyt” jelentenek a zarándokokra a következő évtizedekben. Főként 2047 és 2052, valamint 2079 és 2086 között. Ez abból fakad, hogy az iszlám a holdnaptárt követi, így a haddzs minden évben körülbelül 11 nappal korábban kezdődik. 2029-ben a zarándoklat ideje már áprilisban lesz, majd azt követően pár éven át télen.

A szaúd-arábiai KAUST Egyetem kutatása szerint az évszázad végére az Arab-félszigeten 5,6 fokkal emelkedhetett a hőmérséklet, ami a gyakoribb hőhullámok mellett további homokviharokat és a vízhez való hozzáférés csökkenését jelenti.

Egyes előrejelzések szerint a Közel-Kelet nagy része az évszázad végére lakhatatlanná válik.

Ugyanakkor már most is komoly problémát jelent a hőség, korábban legalább az éjszakák lehetőséget adtak a pihenésre a nappal forrósága után, de ma már ez sincs így.

The post Hogyan halhatott meg néhány nap alatt 1300 mekkai zarándok? first appeared on 24.hu.