Itt a lista – Ezek az új női keresztnevek anyakönyezhetőek most már Magyarországon

2023-ban a Nyelvtudományi Kutatóközpont újabb fejezetet nyitott a magyar névdivatban, elfogadva 70 új nevet a választható nevek hosszú listájához. A szülők igénye egyre inkább az egyediség felé hajlik, és a kutatóközpont ezt támogatva mindig újabb és kreatívabb nevek bevezetését engedélyezi. Az újítások között szerepelnek olyanok, mint az Emilin, az Annarózsa, az Ájlá, a Pipó […] The post Itt a lista – Ezek az új női keresztnevek anyakönyezhetőek most már Magyarországon appeared first on Tudasfaja.com.

Január 18, 2024 - 07:55

Itt a lista – Ezek az új női keresztnevek anyakönyezhetőek most már Magyarországon

2023-ban a Nyelvtudományi Kutatóközpont újabb fejezetet nyitott a magyar névdivatban, elfogadva 70 új nevet a választható nevek hosszú listájához.

A szülők igénye egyre inkább az egyediség felé hajlik, és a kutatóközpont ezt támogatva mindig újabb és kreatívabb nevek bevezetését engedélyezi. Az újítások között szerepelnek olyanok, mint az Emilin, az Annarózsa, az Ájlá, a Pipó és a Legolász, tovább bővítve a névválasztás lehetőségeit.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont 2023-ban összesen 469 névkérelemről döntött, és bár ez egy csökkenést mutat az előző évi számokhoz képest, az elfogadott nevek kiválasztása továbbra is sokszínű és egyedi.

A választható nevek listája így már 4570 névből áll, ahol 2607 lánynév és 1963 fiúnév található. A szülők egyre inkább szeretnék gyermekeiknek személyre szabott, ritka neveket adni, és néhányuk még levédetné is azokat, hogy az egyediség megmaradjon.

Az elfogadott nevek között találhatunk olyanokat, mint az Emilin, Annarózsa, Ájlá, Pipó és Nazir, miközben más, különlegesebb neveket, például Katamari és Dzsánszu, elutasítottak. A Nyelvtudományi Kutatóközpont az idegen eredetű nevek iránti kereslettel is számol, és évről évre népszerűek olyan nevek, mint Riley vagy Noah.

Az Utónévbizottság a változatosság jegyében továbbra is hajlandó elbírálni az alakváltozatokat és új írásmódokat bizonyos nevek esetében. A kettős keresztnevek is népszerűek maradnak, például az Emilin és Annarózsa, és egyre többen keresik az egyedi névalkotás lehetőségeit.

Az Utónévbizottság szempontjából egyre jellemzőbbek azok a kérelmek, amikor valaki saját magának vagy meglévő becenevének hivatalossá tételét kéri, és ezek a kérelmek közel tíz százalékát teszik ki. A következő években várhatóan csökkenés következik be a névválasztási igények terén, mivel már rendelkezésre áll egy bőséges névkínálat.

Az Utónévbizottság tervei között szerepelnek az új követelmények bevezetése is, például az idegen helyesírású nevekre vonatkozó irányelvek pontosítása és az alakváltozatok kezelése.

Dr. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elmondta, hogy bár a törvény előírja a magyar helyesírási szabályok betartását, egyre több kérelem külföldről származó, idegen eredetű nevekre vonatkozik.

Az elfogadott nevek között török, japán, koreai és más nemzetiségekből származó nevek is találhatók, például Ájlá, Kjókó, Nabi és Szvjatoszláv. A Nyelvtudományi Kutatóközpont azonban figyel arra is, hogy az igényeket kielégítse, és a változatos névválaszték megőrizze egyediségét.

Dr. Raátz Judit hangsúlyozta, hogy a szülők továbbra is szeretnék, ha gyermekük neve ritka és egyedi lenne, és sokszor olyan neveket választanak, amelyek csak egyszer fordultak elő a múltban.

Végül, ha valaki családnevét szeretné utónévként használni, vagy külföldi jogszabályok alapján nevet választana gyermekének, az igazolásukra bizonyos esetekben szükség lehet. A Nyelvtudományi Kutatóközpont ezzel is biztosítja, hogy a névválasztás során minden jogszabályi előírásnak megfeleljenek, miközben a szülők kreativitását és egyediségét támogatják.