„Karácsony Gergely vízdíj-emelést kényszerített ki” – Lantos Csaba minisztériuma úgy magyarázkodik, ahogy nem magyarázkodott még senki

„Karácsony Gergely és a baloldal vízdíj-emelést kényszerített ki a nem lakossági fogyasztók esetében” – a trumpista stílusú passzív-agresszív hantázás műfajában világrekordot döntő kommunikációs húzással kezdődik az energiaminisztérium szerdán késő este kiadott közleménye arról, hogy januártól országosan egységesen emelkedni fognak a nem lakossági vízdíjak (a lakosságiak nem, mondjuk együtt: rezsicsökkentés!).

A vízdíjak emelésének a mértékét a közlemény szerint

„a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján az energiaügyi miniszter rendeletben határozta meg”.

Tehát a tarifát egy állami hivatal javasolta, és az emelésről Lantos Csaba energetikai miniszter döntött. Azt hihetnénk (hihetnők!), hogy Karácsony Gergely álruhás vízóra-leolvasóként vagy a hivatalba, vagy a minisztériumba tudott bejutni, hogy szabotázsakcióval megnyomja a ceruzát, ahol csak érte. De nem, a minisztérium közleménye mindent megmagyaráz.

„Karácsony Gergely főpolgármester azzal fenyegette meg az agglomerációban lévő településeket, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie, akkor egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket” – magyarázza a közlemény. Ez azzal járt volna, hogy a főváros körüli települések nem jutnak hozzá a kitermelt vízhez, márpedig a kormánynak nem kenyere a zsarolás: „nem engedi, hogy Budapest zsarolja az agglomerációt, ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett”.

Ebből fakadna, hogy árat emelnek? Nem, ebből az fakad, hogy törvényt módosítanak, ami „biztosítja, hogy a víziközmű-szolgáltató ne mondhassa fel egyoldalúan az átadási szerződést akkor, ha az - az adott terület műszaki körülményei miatt - elengedhetetlen egy másik víziközmű-szolgáltató kötelezettségének teljesítéséhez”. De ha már törvény módosítottak, akkor már módosítsanak rendesen!

„A módosítás emellett – a lakossági rezsicsökkentés fenntartásával – lehetővé teszi az országosan egységes nem lakossági díjak bevezetését”. Értik, nem a minisztérium, hanem az az önálló életre kelt törvénymódosítás, az a felelős. A lényeg: „a 2024. január elsejétől érvényes egységes alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező több mint 900-féle víz és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget”.

És hogy mennyi lesz az új vízdíj? A vízdíjemelést bejelentő közleményből az nem derül ki!Csak az, hogy a díjak mértéke országszerte eltérő mértékben módosul – mármint az eddigihez képest többel vagy kevesebbel nő. Szerencsére a Közlönyben kijött az erről szóló rendelet is, így tudhatjuk, hogy

januártól 576 forint lesz az ivóvízellátás köbméterenkénti díja, a bekötési díjak az átfolyási átmérőtől függően havi 841 és 609 654 forint között változnak majd; a szennyvízdíj köbméterenként 881 forintra nő, az alapdíj havi 1661 és 1 204 247 forint között változik majd.Ahogy a közlemény is hangsúlyozza: a nem lakossági fogyasztóknál.

A minisztérium megemlíti azt is, csak úgy szőrmentén, hogy a törvénymódosítás – ismét csak az, nem a kormány! – „emellett létrehozta a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot, amely az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítését szolgálja”. Magyarán bizonyos cégek fizetnek bele, mások kivesznek belőle.

Fura mód azt nem tették hozzá, hogy melyik az a mindössze 8 cég, amely befizet (hogy nagyjából harminc kivehessen belőle). Talán nem is meglepetés, messze a legtöbbet a Fővárosi Csatornázási Művek, 3,174 milliárd forintot, a harmadik legtöbbet pedig a Fővárosi Vízművek, 709 millió forintot (a második a Debreceni Vízművek 739 millióval). Vagyis a kormány – illetve hát tudjuk, az öntudatra kelt jogszabály! – nemcsak összekarácsonyozza a díjemelést, hanem újabb csaknem 4 milliárd forintot el is vesz a fővárostól.