Karikó Katalin: Nincs jachtom, és nem is lesz, oktatásra és kutatásra szánom a Nobellel járó összeget

A friss Nobel-díjas magyar kutatót Szegeden ünnepelték. Beszélt a Facebookon tanult immunológia veszélyeiről és arról, hogy lenne-e mRNS-vakcina, ha nem hagyja el Szegedet.

Karikó Katalin: Nincs jachtom, és nem is lesz, oktatásra és kutatásra szánom a Nobellel járó összeget

Szegeden ünnepelték csütörtökön Karikó Katalint, aki idén orvosi-élettani Nobel-díjat kapott amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért. Karikót a városban mintegy ezren üdvözölték – természetesen Botka László polgármester, Rovó László rektor és a megyei főispán, Salgó László –, majd a Szegedi Tudományegyetemen ünnepi ülést tartottak a tiszteletére, ezután a sajtó előre feltett kérdéseire is válaszolt.

Az ünnepségen bejelentették, hogy az SZTE felajánlotta Szent-Györgyi Albert egykori dolgozószobáját Karikó Katalinnak, aki el is fogadta azt. Botka arról beszélt, hogy Szeged legmagasabb épületét, a Bertalan híd lábánál álló 17 emeletes toronyházat a jövőben Karikó Katalin, a város díszpolgára és Szent-Györgyi Albert arcképe díszíti majd. Karikó több helyen is beszélt, az MTI és a lapok beszámolói alapján összeszedtük a legfontosabb és legérdekesebb mondatait.

  • Minden jó itt történt vele Szegeden, itt tanult, itt ment férjhez és itt született a lánya is.
  • A Nobel-díj bejelentését követő sajtótájékoztató után kutatótársa, Drew Weissman kollégáival elment ünnepelni, ő pedig eljött Szegedre, hogy itt ünnepeljen.
  • Próbálkozott Magyarországon maradni, azután pedig, amikor tehette, visszatért ide. Nem azért hagyta el Magyarországot, mert soha nem akart visszajönni – azért adta el mindenét, hogy megvehesse a repülőjegyét, és ki tudjon jutni külföldre.
  • „Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni”. A figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba.
  • A mostani érdeklődés lehetőséget teremt egy olyan, az újságírókkal közös munkára, aminek a célja az, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.
  • A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel, és olyanok jutottak szóhoz, akik „akik a Facebookon tanulták az immunológiát”. Szerinte az oltásellenes és az áltudományos mozgalmakat egyértelműen az ismerethiány fűti.
  • „Akik arról beszélnek, hogy valójában nem volt járvány, mert egy kis köhögésen kívül semmi bajuk sem volt, azért mondhatják el ezt, mert el tudják mondani. Azokat ugyanis már nem lehet megkérdezni arról, hogy milyen is volt a fertőzés, akik a temetőben fekszenek, mert kevésbé voltak szerencsések”.
  • Már 2000-ben megalakultak az első cégek, melyek rákellenes vakcinát szerettek volna fejleszteni az mRNS-technológia segítségével, ő ma is ezt tartja az eljárás egyik legfontosabb felhasználási lehetőségének.
  • Arra a kérdésre, hogy mihez kezd a díjjal járó pénzjutalommal (félmillió dollár, nagyjából 185 millió forint), azt mondta: egyelőre még nem találta ki. „Ékszereket nem viselek, nincs egy olyan költséges hobbim, mint például a lovaglás. Jachtom nincs, és nem is lesz soha. Az oktatásra és a kutatásra szeretném fordítani az összeget. Hogy pontosan hol és kikkel, azt a jövő fogja eldönteni”.
  • Arra a kérdésre, hogy lenne-e ma mRNS-alapú koronavírus elleni védőoltás, ha nem hagyja el Szegedet, azt mondta, ez egyáltalán nincs kizárva. „Minden, amit felfedeznek, előbb-utóbb más is felfedezné. Valószínűleg így lett volna az mRNS-vakcinával is, legfeljebb csak később készült volna el. De az is lehet, hogy itt, Szegeden fejlesztettük volna ki jóval hamarabb, mint ahogy kirobbant a mostani pandémia. Talán már az AIDS elleni védőoltás is elkészülhetett volna”.