Kisüzem-ügy: belépünk a KDNP-be!

Van-e mélyebb tanulsága, hogy a művészvilágban és a fiatalok körében népszerű pesti vendéglátóhelytől az ellenzéki önkormányzat megvonja az éjjeli nyitvatartásra vonatkozó engedélyét? Milyen érdekeket kéne összehangolni? Mit mondanak a hivatalos személyek, és tényleg azoknak van kizárólag igaza, akiknek kedvében járni igyekeznek? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána videónkban.

Az Átlátszót arról ismerik olvasói, hogy visszaéléseket tár föl és mutat be. Így szokatlannak tűnhet, hogy egy pesti vendéglátóhely sorsával foglalkozunk. Pedig a közélet tisztaságához képest nem kevésbé lényeges kérdés, hogy létezik-e valódi közélet. Van-e terepe megvitatni a különböző elképzeléseket, ütköztetni az eltérő érdekeket?

Ezt a kérdést leginkább olyan ügyeken keresztül lehet megvizsgálni, amelyek komolyan megosztják a közvéleményt, legalábbis egy adott közösséget. Az, hogy egy szórakozóhely éjfél után is nyitva tarthat-e, ilyen ügy. Mást gondol erről a szomszédban lakók egy része, mást a színházból késő este hazatérő, mást a turizmusból élő vállalkozó vagy munkavállaló, mást a reggel a hely előtt munkába igyekvő, mást a bulizni vágyó fiatal.

Össze lehet-e egyeztetni ezeket az igényeket? Egyáltalán legitimnek ismeri-e el az egyik vagy másik fél az övétől eltérő igényeket, avagy abszolutizálja saját élethelyzetét, és szentül hiszi: mindenkinek úgy kell élnie, ahogy neki. És miként reagál erre a politika? Képes-e a felszínre hozni a különféle kívánalmakat, és megjeleníteni azok jogosságát, avagy minden erő egy feltételezett átlagigényt kíván kielégíteni, aminek az a vége, hogy végül minden csoport képviselet nélkül marad, és csupán az motiválja a választót, hogy ne a másik oldal kedvencei győzedelmeskedjenek?

A címben a KDNP feltűntetése éppen arra utal, hogy ennek a videónak a készítői nem vitatták, hogy vannak sokan, akik éjjel leginkább pihenni szeretnének, úgy általában is attól boldogok, ha csend és rendezettség van körülöttük, a szabadidejüket a plébánia vagy a helyi polgári kör szervezte program keretében kívánják eltölteni, és az a véleményük, hogy a fiatalok igazán elmehetnének borbélyhoz. Teljesen érthető és jogos, ha a KDNP-re kívánnak szavazni. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy ellenzéki oldalon meg pont azokat a szavazókat kívánják egybegyűjteni, akik nem akarnak kizárólagossá tenni egyetlen életvitelt, életformát sem, majd egy ellenzéki győzelemmel megkapják a turbóKDNP-t. Számos meglepetés ért minket ennek körüljárása során.

Igyekeztünk a legtöbb oldalról bemutatni a témát, megszólaltattuk Niedermüller polgármestert és momentumos helyettesét, elértük a vendéglátóhely feljelentőjét, és természetesen beszéltünk a tulajdonosokkal és a törzsvendég művészekkel is. Bár nem titkoljuk, hogy többen ismerjük és kedveljük a helyet, számunkra ez az ügy egy modell, amelyben a fent érintett szempontok bemutathatóak.

Mindazonáltal az eset önmagában is érdekes. Nem mellékes, hogy mi lesz a főváros éjszakai életével, kultúrájával, mulatóhagyományaival. Ráadásul ebben mindegyik oldalnak megvan a maga felelőssége, a kerületek többségét és a fővárosi önkormányzatot az ellenzék irányítja, és nagyon úgy tűnik, hogy a gondoknak csak az egyik feléről hajlandó tudomást venni. Hasonlóan az ellenzéki törzsközönséghez és a hozzájuk szóló orgánumokhoz, amelyeknél a „lakók” kifejezés úgy rögzült, mint az orbáni retorikában a „mi magyarok” fordulat, azaz azt a képet sugallják, mintha egyféle érdek, egyféle gondolkodás volna, és nem sokszínű, sokféle akarattal rendelkező közösségben kéne harmóniát teremteni.

Ugyanakkor a fővárosra vonatkozó szabályozás a parlament dolga, az ő felelőssége lenne, hogy legyen olyan szerv, amely a város egészéért felel, és legyen hatásköre is hozzá, hogy azokban a komplex kérdésekben – mint például a fiatalok helyzete a városban, a turizmus, a vendéglátás – ne partikuláris érdekek érvényesüljenek. A Fidesz kétharmados többsége birtokában ezt simán megtehette volna, de fontosabb volt számára a vezetési káosz fenntartása, és az, hogy ne teremtsen potenciális kihívót a miniszterelnöknek.

Holott az egész ügynek nem csupán a már részletezett okok miatt van jelentősége, de fontos az ország hosszabb távú működése, a gazdaság szempontjából is. Nemrég egy összeállítás jelent meg a Dél-Alföldet érintő elvándorlásról, és a régió demográfiai viszonyainak megváltozásáról. A megszólaltatott fiatalok szinte mindegyike elégedett volt a környezettel, még a munkalehetőségeket sem kevesellte, viszont lakhelyváltoztatásának indokaként az ingerszegény környezetet, a szórakozási lehetőségek hiányát jelölte meg.

Amennyiben ezt a példát a Kisüzemre, és az ügy által fölvetett kérdésekre vonatkoztatjuk, akkor láthatjuk, hogy az ügy bőven túlmutat önmagán, és olyasmi, amellyel mindenképpen foglalkozni kell.

Riporter: Hont András — Videó: Sebő Ferenc

The post Kisüzem-ügy: belépünk a KDNP-be! first appeared on atlatszo.hu.