Korrupciógyanú: több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg, bejelentést teszünk a hatóságoknál

Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.  

Október 9-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy feljelentést tettek versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban bűntette miatt ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A gyanú szerint 28 esetben manipulálhatták a közbeszerzéseket: szinte minden esetben ugyanazok a gazdasági szereplők és ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó bukkant fel, a nyertes pedig mindig ugyanaz a cég lett. Lapunk – az esettől függetlenül – egy közbeszerzési szakértő segítségével több száz tendert vizsgált meg, és máshol is a Hatóság által leírt mintázatokra bukkant. Kérdés, hogy vajon ezúttal is indul-e eljárás.

Az Átlátszó egy neve elhallgatását kérő független akkreditált közbeszerzési szakértőt kért fel arra, hogy segítsen elvégezni egy bizonyos a cég, a Tömb 2002 Kft. által elnyert 446 közbeszerzési eljárás adatainak részletes szakmai és statisztikai elemzését. A vizsgálatot közérdekű adatigénylésekkel és a független helyi forrásokból származó információkkal egészítettük ki. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a több hónapos munkát jelentő feldolgozás a magyar közbeszerzési korrupciós jelenségek egyik legmélyrehatóbb elemzése lett.

Meghívásos tender – a korrupció melegágya

„Nem a rendszer korrupt, hanem az egyének” – nyilatkozta Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a Bloombergnek év elején. A mi vizsgáltunk eredménye azonban egészen más képet mutat. A nyilvános közbeszerzési adatok elemzése során ugyanis olyan mintázatokba botlottunk, amelyek azt jelezhetik, hogy rendszerszintű korrupció valósult meg egyes közbeszerzések során.

A rendszerszintű korrupció egy olyan folyamat, amelynek fő jellemzője, hogy a „korrupt döntések a jogszabályokban jelennek meg, vagy azokat a jogszabályok kifejezetten lehetővé teszik.” A rendszerszintű korrupció ezen túlmenően egy olyan működésben is megnyilvánulhat, amelynek során az államigazgatás különböző szintjeinek egymástól látszólag független szereplői központilag koordinált politikai „iránymutatás” mentén végzik a tevékenységüket, egyes magáncégek érdekeit kiszolgálva. Az általunk vizsgált esetekben pedig látszólag mindez megvalósult. 

A mintázatok felderítéséhez nagy segítséget nyújtott az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer új keresőfunkciója, amely a jogállamisági eljárás keretében az Európai Bizottság kérésére került bele a rendszerbe, és amelynek segítségével azonosítani tudtuk a legtöbb meghívásos (Kbt. 115.§ szerinti eljárás alapján lebonyolított) közbeszerzést elnyerő cégeket.

A lista első 50 helyén lévő cégek között meglepetésre kevés NER-kedvenc nagyágyút találunk. Ennek fő oka az lehet, hogy

a meghívásos közbeszerzések csak „alacsonyabb értékű”, nettó 300 millió forint alatti beruházások esetén írhatók ki.

A sok kicsi viszont sokra megy, és a lista első két helyén szereplő Strabag és Swietelsky esetében ez összesen 67 és 59 nyertes közbeszerzést jelentett 2018 óta. Ezen cégek helyezése talán nem tekinthető nagy meglepetésnek, hiszen mindkettő országos lefedettséggel rendelkező útépítő cég, és méretük is indokolja, hogy a lista élén végezzenek.

A harmadik helyezett Tömb 2002 Kft. 58 nyertes, összesen nettó 5,6 milliárd forint értékű tendere viszont annál inkább okot adhat a csodálkozásra, hiszen egy olyan hajdúböszörményi cégről beszélünk, amelynek megnyert közbeszerzései egy jól meghatározott földrajzi területhez – Hajdú-Bihar megyéhez – kapcsolódnak, és jóval kevesebb számú megrendelőnél nyerték el ezeket a tendereket, mint a két építőipari „multi”.

A Tömb 2002 Kft. logója

Több olyan kérdés is felmerült tehát ennek a cégnek a közbeszerzési sikertörténetével kapcsolatban, amely indokolttá tette ezeknek a közbeszerzéseknek a részletesebb vizsgálatát.

Ugyanazok a cégek voltak a versenytársak

Ahogyan azt a sorozatindító cikkünkben írtuk, a meghívásos tenderek „természetüknél” fogva szinte felkínálják a lehetőséget arra, hogy a kiíró megállapodjon előre egy kiszemelt céggel, aki után „hozza magával” a többi meghívottat, akik a közbeszerzés során nyilván vesztes ajánlatot fognak produkálni.

Amennyiben feltételezzük, hogy a Tömb 2002 rekordszámú nyertessége mögött is ezen módszer áll, akkor ennek nyoma kellett legyen a nyilvános közbeszerzési adatokban is. Összegyűjtöttük ezért a cég által megnyert 58 meghívásos tender valamennyi releváns adatát. Több olyan jelet is találtuk, amelyek arra utalnak, hogy a Tömb a tenderek elsöprő többségét „irányított” közbeszerzéseken nyerhette meg.

Az első és legfontosabb jele annak, hogy nem valódi verseny valósult meg, hogy a Tömb 2002 a tendereit jellemzően ugyanazon cégekkel szemben nyerte meg. A teljes lista megtekinthető ide kattintva, ahol a cégneveket átpörgetve azonnal láthatóak az ismétlődések.

Pár példával illusztrálva: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a „TOP-4.2.1-15-HB1-2016-00030-Szoc. Szolg. Központ” elnevezésű közbeszerzésben az alábbi cégeket hívta fel az ajánlattételre a Tömb 2002 mellett:

1. Credo Trade Kft.
2. UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
3. DRYVIT PROFI Kft.
4. GÉSZ-2000 Kft.

Meglepő módon pontosan ugyanezeket a cégeket hívta meg Debreceni Egyetem a „DEK-631 Balásházy Kollégium belső felújítás munkái”, a „DEK-585_DE, Hajdúböszörmény, Iskolafelújítás” és a „DEK-839 DE ML Kollégium felújítási munkái” tárgyú közbeszerzéseiben is.

De nem módosult sokat a meghívott cégek köre az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat által megrendelt „Piac utca 9/B. számú ingatlan felújítása” során sem:

1. Credo Trade Kft.
2. UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
3. GÉSZ-2000 Kft.
4. NYAK-ÉP Építőipari Szolgáltató Kft. (Ez a cég ugyan új szereplő, de nem is nyújtott be ajánlatot.)

A Hajdúböszörményi Tankerületi Központ „Dr. Molnár I. EGYMI felújítása és tetőszigetelése” közbeszerzésében megint egyetlen szereplő módosult:

1. Credo Trade Kft.
2. UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
3. GÉSZ-2000 Kft.
4. GARA-ÉP-KER Kft. (Ő az új szereplő, de ő sem nyújtott be ajánlatot.)

Az alábbi interaktív grafikonon azt összesítettük, hogy mely cégeket és hány alkalommal kérték fel az érintett intézmények a Tömb ellenében, akik aztán rendre vagy nem nyújtottak be ajánlatot, vagy vesztes ajánlatot nyújtottak be:

Azt is láthatjuk, hogy az egyes állami vagy önkormányzati szervezetek sokadjára is ugyanazokat a cégeket hívták meg annak ellenére, hogy az adott cégek soha nem adtak jobb ajánlatot a Tömb 2002-nél, vagy egyáltalán be sem nyújtottak ajánlatot.

Ezen mintázatot láthatjuk visszaköszönni az állami és önkormányzati szervezetrendszer legkülönbözőbb szintjein működő intézményeknél, amelyek között találunk helyi önkormányzatokat, tankerületeket, egyetemet, egyházmegyét, kormányhivatalt, de még bíróságot is.

Több száz cégből válogathattak volna

Egy ideáltipikus helyzetben, ahol feltételezzük, hogy a kiírók piackutatást végeznek a teljesítésre legalkalmasabb cégek azonosítására, továbbá a meghívottak is azért versenyeznek, hogy megnyerjék ezeket a közbeszerzéseket,

a Tömb 2002-nek matematikailag minimális esélye lett volna arra, hogy egymás után 58 alkalommal felkérjék az ajánlatadásra,

arra pedig végképp, hogy kivétel nélkül meg is nyerje azokat.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kivitelezői névjegyzéke alapján Hajdú-Bihar megyében 638 olyan építőipari cég van, amelyek magasépítési tevékenységet végeznek. Ezek közül nyilván vannak olyanok, amelyek kapacitás vagy tapasztalat hiányában nem alkalmasak a közbeszerzések tárgyát képező munkák elvégzésére. Ettől függetlenül valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy több száz cég közül válogathattak volna a kiírók a meghívott cégek kiválasztásánál.

Mégsem ezt történt.

Az alábbi ábrán jelenítettük meg a Tömb 2002 által megnyert meghívásos közbeszerzések kapcsolati hálóit. A kiírókat a sárga, a meghívottakat a kék csomópontok jelölik, míg a Tömb 2002 a „pókháló” központjában piros pontként került megjelenítésre.

Az egyes csomópontok mérete a kapcsolatok (ajánlattételre való felkérések) számával arányosan nő, míg az egyes csomópontokat összekötő vonalak vastagsága az egyes szereplők közötti interakciók számát képezi le. Vagyis minél többször került felkérésre egy cég egy kiíró által, annál vastagabb a vonal.

Racionális piaci működés esetén a kapcsolati hálónak egyenletes eloszlást kellene mutatnia,

mint ahogyan az ábra szélein lévő „magányos” szereplők (pl. a Magyar Posta) esetében látszik.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egymástól független kiírók nagy valószínűséggel nem ugyanarra az eredményre jutottak a felkérendő cégek listájának összeállításakor, így a teljes ábrán vékony vonalakkal összekötött csillagszóró-szerű kapcsolati szigeteket kellene látnunk, azt jelezve, hogy az egyes kiírók eltérő cégeket hívtak fel az ajánlattételre, és az átfedések esetlegesek.

A fenti ábrán viszont a kiírók és a cégek rendkívül sűrű koncentrációja jelenik meg, szemléltetve ezzel a normál üzleti logikának ellentmondó működésmódot.

Ismerős, megbízható, alkalmas

Felmerül a kérdés, hogy vajon mi köti össze ezeket az intézményeket, cégeket, vagy mi lehet a magyarázata annak, hogy az egymástól elviekben teljesen független szervezetek rendre ugyanazokat a cégeket találták meg és kérték fel az ajánlattételre azokban az esetekben, amikor a Tömb 2002 nyert.

Hogy válaszokat kapjunk, a következő kérdésekkel tettük fel néhány ajánlatkérőnek, akiknél több közbeszerzést is nyert a Tömb 2002:

• honnan szereztek tudomást a meghívott cégekről, hogyan találtak rájuk?
• Személy szerint ki tett javaslatot a meghívandó cégek személyéről és ki hozott döntést?
• Végeztek-e a hatósági útmutató alapján előzetes piackutatást? Ha nem, miért nem került erre sor?

A hajdúböszörményi önkormányzat (3 tender) megkeresésünkre azt írta, a cégeket az Iparkamara nyilvántartásából válogatták ki figyelemmel arra, hogy – a diszkrimináció elkerülése érdekében – ne csak helyi cégek legyenek a meghívottak között, valamint kis- és középvállalkozásokat is meg tudjanak szólítani, illetve, hogy a meghívottak szakmailag megbízhatóak legyenek. A felkért gazdasági szereplőkről az önkormányzat közbeszerzési bizottsága döntött. Piackutatást viszont nem végeztek, csak előzetes értékbecslésre került sor.

Hajdúböszörmény vezetése látogatóban a Tömb 2002 Kft.-nél

Körösszegapáti önkormányzata (2 tender) olyan ismerős cégeket kért fel ajánlattételre, amelyek korábban már dolgoztak náluk vagy a környező településeken. Mint írták, több forrásból is ellenőrizték a vállalkozásokat, és mivel nem álltak eltiltás hatálya alatt, továbbá a cégadatbázis szerint a tulajdonosi hátterük sem volt közös, nem volt akadálya a megkeresésüknek. A cégek kiválasztásáért a polgármester volt felelős, piackutatást itt sem végeztek.

A Berettyóújfalui Tankerületi Központ (4 tender) olyan cégeket keresett, amelyek helyben vagy a környéken működnek, van megfelelő referenciájuk, végeztek már hasonló munkákat, és más intézmények is elégedettek voltak velük. A döntést a tankerületi igazgató hozta meg, piacfelmérés nem történt.

Az új zeneiskola épülete Berettyóújfaluban. Fotó: Facebook

A Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő (TIFE) Nonprofit Kft. (3 tender) pedig azt írta, a közbeszerzési eljárásokban törekednek a meghívandó gazdasági szereplők esetében minél szélesebb spektrumon (cégjegyzék, helyi kamarák, internet, korábbi kivitelezések résztvevői) tájékozódni, hogy arra alkalmas szereplők kerüljenek meghívásra. Javaslatot mindenhonnan/bárkitől szívesen fogadnak, de a ténylegesen meghívott gazdasági szereplői kör a TIFE Nkft. ügyvezetőjének hatáskörébe tartozó döntés. A Közbeszerzési Hatóság által javasolt piackutatásra azonban az épületek sürgető felújítására tekintettel nem került sor.

Körösszakál község önkormányzata  (1 tender) nem válaszolt megkeresésünkre, a Debreceni Egyetem (9 tender) pedig csak a válaszuk szó szerinti közléséhez járult hozzá (a levél ide kattintva olvasható).