KÖZÉRTHETŐEN A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKRÓL – TELT HÁZ A HCEMM SCIENCE CAFÉ BUDAPESTI RENDEZVÉNYÉN

November 22-én a szegedi központú Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ Science Café néven tartott tudományos ismeretterjesztő rendezvényt. A rendezvénysorozat, amely Szegedről indult, ezúttal egy budapesti belvárosi kávézót töltött meg kíváncsi, a tudomány iránt érdeklődő vendégekkel, akik négy témában hallhattak előadásokat a rákkutatástól egészen a sejtek átprogramozásáig. Nem volt hiány kérdésekben, ez azt is jelzi, hogy sokakat érdekelnek az egészséges öregedésről, a rákkutatásról szóló tudományos újdonságok. Jövőre jön a folytatás.

Már a kezdés előtt tíz perccel egy gombostűt sem lehetett leejteni a budapesti Magvető Kávéházban, annyian voltak kíváncsiak a HCEMM tudományos ismeretterjesztő rendezvényére. „Küldetésünk, hogy kutatásainkkal az egészséges öregedést támogassuk. Mindig is fontosnak tartottuk az intézet kutatói tevékenységét a szélesebb nyilvánossággal is megismertetni. Ennek a stratégiának a része a HCEMM Science Café, amelyet először május végén, Szegeden rendeztünk” – kezdi Kiss Nóra kommunikációs és PR-menedzser. Helyszínként a steril kutatói környezet helyett inkább a kötetlenebb hangulatot teremtő irodalmi kávéház mellett döntöttek. A szervezők arra kérték a kutatókat, hogy klasszikus prezentáció helyett TED-szerű formában, az átlagember számára is érthetően adjanak elő, vonják be a közönséget, teremtsék meg a párbeszéd lehetőségét. Az események előkészítésében részt vett Kuti Márton is, a HCEMM science bloggere is.

Budapesten négy előadást hallgathatott meg a hetven érdeklődő, de az élő Facebook-közvetítésnek köszönhetően összesen közel háromszázan követték az eseményt.

Dr. Pircs Karolina előadásából kiderült, hogy az öregedés és a gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegségek (például a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy a Huntington-kór) vizsgálatára egyedülálló lehetőséget nyújt az indukált neuronális modell, amely emberi eredetű bőrsejtek közvetlen átprogramozásával hoz létre „öreg” idegsejteket. Azzal a régebbi eljárással szemben, ahol a bőrsejteket először őssejtté, majd az őssejtet idegsejtté alakítják, a sejtek ennek az eljárásnak a folyamán megtartják a donorra jellemző életkori sajátosságokat. A különböző korú emberek bőréből átprogramozott indukált neuronok összehasonlításával teljesen új és az emberi gyógyászat számára fontos információkat nyerhetünk az öregedés során bekövetkező változásokról és az ahhoz köthető betegségekről is. Ez a direkt átprogramozási technika és az indukált neuronális modell Magyarországon elsőként és egyedülálló módon a dr. Pircs Karolina által vezetett HCEMM-SE Neurobiológiai és neurodegeneratív betegségek kutatócsoportban alkalmazott módszertan, amely egészen új távlatokat nyit meg az idegtudományi kutatások területén.

Dr. Enyedi Balázs a sejtmozgás rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket, azon belül is abba, hogyan találnak célba a fehérvérsejtjeink. Immunrendszerünk fehérvérsejtjei biztosítják a védelmet a külvilági kórokozókkal szemben szövetsérülés esetén, de honnan tudják ezek a sejtek a szervezetünkben, hogy merre keressék a hívatlan behatolókat? A HCEMM szövetsérüléssel, illetve gyulladásbiológiával foglalkozó kutatócsoportjának munkatársaival az immunsejtek mozgásának és érzékelésének folyamatát vizsgálják sebzést követően a zebrahal mint modellállat használatával. Céljuk annak feltérképezése, hogy miként kommunikálnak egymással a sejtek gyulladással járó folyamatok során.

Dr. Szegedi Viktor a HCEMM kötelékében sejtszinten vizsgálja az emberi idegsejtek elektromos jeleit, morfológiáját és génexpressziós változásait. Az emberi agyat és más emlősök agyát vetette össze az előadása során, arra keresve a választ, hogy miben különbözik a mi agyunk a többi emlős agyától. Valóban igazak lennének azok a népszerű elképzelések, melyek szerint egészen különleges idegrendszerünk van, vagy hogy főleg az agy mérete számít? A gyógyszerkutatásban világszerte a leggyakoribb modellállat az egér, ezért az emberi idegsejtek jellegzetességeit rágcsálókéval hasonlítják össze. Elsősorban olyan, csak az emberre jellemző sajátosságokat keresnek, amelyek kiindulási alapként szolgálhatnak új gyógyszermolekulák kifejlesztéséhez.

Dr. Pankotai Tibor a HCEMM Genomintegritás és DNS-hiba-javítás kutatócsoportját vezeti, munkatársaival a daganatok kialakulásának korai lépéseit vizsgálja. Előadásában két fő témát érintett: beszélt arról, mi okozhatja a rákos folyamatok elindulását, mennyire számít a genetikai háttér, és mennyire az életmód. Ezután bepillanthattunk abba is, hogy milyen sejtbiológiai folyamatok indulnak be a rákos sejtekben, és ezen folyamatok megismerése hogyan segítheti a daganatok korai felderítését vagy akár a kezelést. Ugyan ekkor már majdnem két órája tartott a Science Café, de nem csökkent a hallgatóság figyelme, az előadóra záporoztak a kérdések.

„Egy új platformot hoztunk létre a HCEMM-nek tudományos ismeretterjesztés céljából a Science Café rendezvénysorozattal. Kiemelten fontos számunkra, hogy kutatóink is nagyon jól érezték magukat. Ritkán beszélnek laikusoknak kötetlen formában a munkájukról, ám ezt rendszeresíteni kívánjuk a jövőben”– fogalmaz Kiss Nóra, hozzátéve, hogy lesz folytatásuk az eseményeknek. A HCEMM célja, hogy jövőre akár már 2-2 rendezvénnyel is várja a tudományos kutatások iránt érdeklődőket barátságos kávéházi környezetben Budapesten és Szegeden.

Aki nem tudott eljönni az eseményre, de érdeklődik a téma iránt, az a HCEMM Facebook-oldalán visszanézheti az egész Science Cafét.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM Program jelenleg többek között a H2020 Teaming Projekt támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez, ez jelenleg a Tématerületi Kiválósági Program és a Nemzeti Laboratóriumok Program projektjein keresztül valósul meg. A HCEMM célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez. A szervezet sokrétű munkáját a szegedi székhelyű HCEMM Nonprofit Kft. irányítja.

The post KÖZÉRTHETŐEN A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKRÓL – TELT HÁZ A HCEMM SCIENCE CAFÉ BUDAPESTI RENDEZVÉNYÉN appeared first on csaladilap.hu.