Lehet-e a Fidesz retorikájával választást nyerni Németországban?
Az egykori NDK részét képező Szászország és Türingia remek példája annak, hogy a növekvő infláció, a migrációs helyzet, valamint a magas energiaárak hogyan nyitnak teret a populista pártoknak.
Vasárnap fontos tartományi választásokat tartanak két keletnémet tartományban. Az egykori NDK részét képező Szászország és Türingia remek példája annak, hogy a növekvő infláció, a migrációs helyzet, valamint a magas energiaárak hogyan nyitnak teret a populista pártoknak, ugyanis a szélsőjobboldali AfD, valamint a baloldalból kivált, populista elemeket hangoztató Sahra Wagenknecht pártja (BSW) mindkét tartományban jó eredményekkel számolhat.
Orosz-ukrán háború, szankciók, migrációs nyomás. Három olyan téma, amelyhez alapvetően a helyi önkormányzati – Németországban tartományi – vezetés nem tud sokat hozzátenni. Mégis ezek a témák tematizálják a közbeszédet a szeptember elsején tartandó szárországi és türingiai tartományi választásokon.
Az elmúlt öt évben sok minden történt a világpolitikában és a világgazdaságban, ami kihatott a keleti német tartományokban élők életére is. Az erre adott – inkább kormányzati, mintsem helyi – válaszok, az ottani, a nyugatnémetektől továbbra is elmaradó életszínvonal teret adott a populista pártoknak, hogy az elégedetlenség hangját felemeljék, ezzel politikai tőkét kovácsolva maguknak.
Türingiában a hagyományosan erős, munkásokra és szociális igazságosságra építő Linke az elmúlt öt évben 17 százalékot vesztett a támogatottságából, míg a szélsőjobboldali AfD toronymagasan a legerősebb párt lett, emellett a Linkéből kiváló, populista Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) párt a semmiből néhány hónap alatt 18 százalékos támogatottságot ért el, mellyel már a harmadik legerősebb párt a tartományban. Szászországban, ahol a jobboldali CDU kormányoz, az AfD már holtversenyben áll velük az élen, míg a BSW itt is a harmadik helyen áll.
A két tartományban a legnagyobb problémákat a gyorsuló népességcsökkenés, a romló demográfiai mutatók, a szakképzett munkaerő hiánya, az infrastruktúra leépülése, különösen a kisebb falvakban, valamint az energiaárak emelkedése okozza. Ezek égető problémák, különösen azért, mert a kelet-német régió gazdasága hagyományosan az iparra épül, amelynek teljesítménye a költségek növekedése, valamint a szakemberhiány miatt folyamatosan csökken. Az ezekből fakadó életszínvonal-csökkenés és elégedetlenség, valamint a szövetségi kormányzat népszerűtlensége pedig remek táptalajt biztosított a populista pártoknak.
Az AfD és a BSW is kísértetiesen hasonló politikát folytat, mint a magyar kormánypártok, nevezetesen, hogy a fenti problémák okozói a migráció, a fegyverszállítások, a szankciós politika és úgy kompletten a Nyugat.
A keleti tartományokra jellemző nyugatellenesség, antikapitalista szemlélet pedig remek táptalajt jelentett a populizmusnak, és a két párt úgy uralta le a közvélemény-kutatásokat, hogy a helyi problémákra egyáltalán nem kínált valós megoldásokat. A BSW – amely Magyar Péter pártjához hasonlóan egy one (wo)man showként funkcionál – arra építette a kampányát, hogy a helyi jelöltjeit szinte kizárva, a pártelnök a fegyverszállítások leállítását követelte a szövetségi kormányzattól. Ebben ugyanazt az álláspontot képviselik, mint a szélsőjobboldali AfD; a két párt gyakran Orbán Viktor politikáját emeli piedesztálra és tartja követendő példának.
A háború kérdése annyira befolyásolta a helyi politikát is, hogy a két tartomány CDU-s vezetése, Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök és Mario Voigt, a CDU türingiai miniszterelnök-jelöltje a szavazatvesztés elkerülése miatt többször emelt hangot a háború befejezéséért és a diplomáciai megoldás szorgalmazásáért, ami radikálisan szembemegy a pártvezetés álláspontjával, amely még intenzívebb fegyverszállítást követel a kormányzattól.
A másik kiemelt kampánytéma a migráció kérdése volt. Az AfD régóta ismert idegen-ellenességéről, és következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az Angela Merkel által meghonosított wilkommenskultur hozta el Németország hanyatlását, és minden menekültet ki kellene toloncolni az országból, valamint kilépni az EU-ból is. Ebben egy fokkal konszolidáltabb álláspontot képvisel a BSW, amely a szakképzett munkaerőhiányra reagálva megkönnyítené a munkaalapú migrációt, ugyanakkor a menekültpolitikát radikálisan szigorítaná.
Ez a fajta politika is ismerős lehet nekünk, magyaroknak, hiszen a FIDESZ az illegális migráció melletti ádáz küzdelem mellett egyre több vendégmunkást fogad be Magyarországra, ezzel is enyhíteni próbálva a szakképzett munkaerőhiányt.
A populizmus és a fasizmus térnyerése miatt a helyi gazdasági élet is kifejezte már aggodalmát. Az idegen-ellenesség, valamint az EU-ból való kilépéssel fenyegetés több befektetőt is elijeszthet a tartományokból, amely újabb pénzügyi kiesést és gazdasági lejtmenetet jelentene. Nem beszélve arról, hogy a szakképzett munkaerő hiányát még nehezebb kezelni akkor, ha a migrációs hátterű alkalmazottak nem tudnak vagy nem akarnak Türingiában vagy Szászországban dolgozni. Emellett a turizmus is visszaesésre számíthat, mivel egy olyan kép alakul ki a két tartományról, hogy magas a szélsőjobboldali szavazók aránya, amely idegen-ellenességre és a neonácik jelenlétére utal, amely visszatarthatja az oda utazókat.
A legutóbbi mérések alapján, csak a számokra hagyatkozva, elképzelhetetlennek tűnik, hogy az AfD vagy a BSW ne kerülne be a tartományi kormányzatba a vasárnapi választások után. Azonban nagy különbség a pártok között, hogy míg a BSW-vel eddig egyetlen párt sem zárt ki egy koalíciós kormányzást, addig az AfD-vel szemben egyértelműen és egységesen falat emeltek a pártok, a BSW is.
Források a közvélemény-kutatási adatokra:
- https://dawum.de/Sachsen/
- https://dawum.de/Thueringen/
- https://www.wahlrecht.de/umfragen/landtage/thueringen.htm
- https://www.wahlrecht.de/umfragen/landtage/sachsen.htm
A német történelmi múltra alapozva a fasiszta, szélsőjobboldali pártok ellen továbbra is érvényben van az úgynevezett Brandmauer (tűzfal), ami szinte kizárja, hogy az AfD adja a következő tartományi miniszterelnököt Türingiában vagy Szászországban, hiába vezet előbbiben 8 százalékponttal a második CDU előtt. Az ottani pártvezető, Björn Höcke is tisztában van ezzel, aki fellépésein és beszédeiben tudatosan emeli be a szélsőjobboldali elemeket, gyakran akár Hitlert is idézve.
Az AfD nem titkolt célja ugyanis mindkét tartományban a szavazatok egyharmadának megszerzése, amivel már blokkolni tudnak minden olyan javaslatot, amihez minősített többség kell, akár jogszabályokról, akár személyi kinevezésekről van szó, megbénítva ezzel a tartományi parlamentek munkáját. Szintén a malmukra hajtja a vizet az a tény, hogy a jelenlegi számok alapján a CDU nem tud kormányt alakítani a baloldali-populista BSW nélkül, és az együttműködésük sikeressége eléggé kétséges. Az AfD minden lehetséges eszközzel támadni fog egy ilyen koalíciót, rámutatva arra, hogy a velük szemben érvényben lévő együttműködési tilalom miatt megy tönkre Németország.
Az AfD nem titkolt módon használja a keleti tartományokat egyfajta kísérleti helyszínként, ami óva intheti a nagy mainstream pártokat is, hiszen jövő év végén újra országos választásokat tartanak Németországban. És ha a kormányzattal szembeni elégedetlenség tovább nő, a populista pártok térnyerése ezzel egyenesen arányos lesz, és az AfD akár megkerülhetetlen erővé nőheti ki magát az országos politikában is.
Dóka Milán (Berlin)
Címlapkép: Björn Höcke, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt türingiai tartományi szervezetének vezetője (k) a meghallgatására érkezik a pere első tárgyalási napján, 2024. április 18-án a Szász-Anhalt tartománybeli Halle bíróságán. A vád szerint Höcke 2021-ben egy merseburgi pártgyűlést a náci rohamosztag által egykor használt „Alles für Deutschland” („Mindent Németországért”) felkiáltással zárt le, amelynek használata Németországban bűncselekménynek számít. 2024 szeptemberében tartományi választásokat tartanak Türingiában, ahol a felmérések szerint jelenleg az AfD vezet. MTI/EPA pool/Filip Singer
