Megosztott Államok, megosztó jelöltek – podcast az amerikai elnökválasztásról

Kert Attilával, az Euronews főszerkesztőjével és Nagy Gáborral, a HVG külpolitikai rovatának vezetőjével beszélgettünk az amerikai elnökválasztásról.

November 3, 2024 - 21:01

Megosztott Államok, megosztó jelöltek – podcast az amerikai elnökválasztásról

Eddigi cikkeinkben igyekeztünk részletesen földolgozni az amerikai elnökválasztással kapcsolatos tényeket. Ezúttal az adatok mögé nézve, kötetlenebb formában beszélgettünk a fejleményekről és lehetőségekről Kert Attilával, az Euronews főszerkesztőjével és Nagy Gáborral, a HVG külpolitikai rovatának vezetőjével.

Kedden lesz megválasztott elnök… vagy szerdán… vagy csütörtökön… vagy egy hét múlva… vagy ki tudja, mikor. Nagyjából ez hangzott el a beszélgetésben azzal kapcsolatban, hogy mi várható november ötödikén. A verseny ugyanis annyira szoros, hogy elképzelhető, napokig számolnak majd, és a jogi csatározások még csak azután kezdődnek. De az is ott van a lehetőségek közt, hogy végül sima győzelmet arat az egyik jelölt. Így jelenleg minden kiszámíthatatlan, ahogy az is, hogy mit jelent bármelyikük győzelme.

Éppen ezek miatt két tapasztalt, az amerikai politikában (is) jártas újságírót kértünk meg, hogy beszéljenek az amerikai elnökválasztásról, annak előzményeiről és körülményeiről, valamint arról, hogy mit hozhat a jövő. A beszélgetést Hont András moderálta.

Nagy Gábor a Közgáz nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát, a nyolcvanas években kezdett dolgozni a HVG-nél, melynek ma ő a külpolitikai rovatvezetője. Kert Attila a pécsi jogi karon végzett, dolgozott a közrádiónál és a köztelevíziónál, majd a TV2-nél volt több műsor szerkesztője, és 2013 óta ő vezeti az Euronews magyar adását.

A podcastban több minden más mellett a következő témákat jártuk körül:

Ki az esélyese a keddi választásnak?
Mennyire megbízhatóak a közvélemény-kutatások, és milyen korábbi események intenek óvatosságra a kimutatásaikat böngészve?
Hogyan élte túl Donald Trump a választási bukást, az ellene indított eljárásokat, egykori szövetségesei elpártolását?
Miként lett jelölt a már leírt Kamala Harris?
Hogyan viszonyul a két nagy párt a saját jelöltjeihez?
Milyen indulatok hajtják a közvéleményt egyik, illetve a másik oldalon?
Miért maradt el több lapnál is a szokásosnak tekinthető endorsment, azaz a valamelyik jelöltet támogató szerkesztőségi állásfoglalás?
Mire lehet számítani az egyik, illetve a másik jelölt győzelme esetén?
Van-e jelentősége Magyarország szempontjából a mostani választásnak?