Megszületett Francis William Aston Nobel-díjas angol kémikus és fizikus. (147 éve)

Aston kémiát tanult Birminghamben és Cambridge-ben, majd miután felfedezték a röntgensugarakat és a radiaktivitást, vizsgálni kezdte, hogy gázzal töltött csőben folyó áram hatására miként keletkezik röntgensugárzás. 1910-ben Cambridge-ben J. J. Thomson asszisztense lett. Az I. világháborúban a légierőknél szolgált, 1919-ben visszatért a Cavendish-laboratoriumba, amelynek később professzora, majd igazgatója lett. 1919 után pozitív töltésű sugarakkal működő berendezést készített, amelyet tömegspek [...]

Megszületett Francis William Aston Nobel-díjas angol kémikus és fizikus.  (147 éve)
Aston kémiát tanult Birminghamben és Cambridge-ben, majd miután felfedezték a röntgensugarakat és a radiaktivitást, vizsgálni kezdte, hogy gázzal töltött csőben folyó áram hatására miként keletkezik röntgensugárzás. 1910-ben Cambridge-ben J. J. Thomson asszisztense lett. Az I. világháborúban a légierőknél szolgált, 1919-ben visszatért a Cavendish-laboratoriumba, amelynek később professzora, majd igazgatója lett. 1919 után pozitív töltésű sugarakkal működő berendezést készített, amelyet tömegspektrográfnak nevezett el. A műszerrel a különböző tömegű atomok és molekulatöredékek szétválaszthatók, és tömegük e berendezéssel meg is mérhető. Széles körben alkalmazzák a geológiában, a kémiában, a biológiában és a magfizikában. A természetben előforduló 287 vuklid (csak tömegükben különböző atommag) közül 217-et Aston fedezett fel. Ő állította fel az egész-szám szabályt, eszerint, ha, az oxigénatom tömegét 16-nak vesszük, minden izotop atomsúlya egész szám. A tömcgspektrográfia alkalmazásával nagyszámú, nem radioaktív elem izotópjainak felfedezéséért és az egészszám - szabály felállításáért 1922-ben kémiai Nobel-díjat kapott. (Meghalt 1945.11.20)