Megszületett III. Henrik angol király, aki apja, Földnélküli János halála után kilencévesen került a trónra. (817 éve)

Uralkodása idején (1216-1272) zajlott a "bárók háborúja" Angliában 1258-tól 1265-ig. A háborúhoz a király és a szabadságaikra féltékeny rendek ellentéte vezetett, amelyben először játszott politikai szerepet a köznemesség. Vezérük, Simon de Monfort 1264-ben Lewesnél győzelmet aratott a király és a bárók fölött, és 1265-ben összehívta az első rendi gyűlést (a parlamentet), amelyben már részt vettek a városok követei is. 1265.04.08-án Eveshamnél az angol trónörökös, Eduárd herceg legyőzte ugyan a [...]

Megszületett III. Henrik angol király, aki apja, Földnélküli János halála után kilencévesen került a trónra. (817 éve)
Uralkodása idején (1216-1272) zajlott a "bárók háborúja" Angliában 1258-tól 1265-ig. A háborúhoz a király és a szabadságaikra féltékeny rendek ellentéte vezetett, amelyben először játszott politikai szerepet a köznemesség. Vezérük, Simon de Monfort 1264-ben Lewesnél győzelmet aratott a király és a bárók fölött, és 1265-ben összehívta az első rendi gyűlést (a parlamentet), amelyben már részt vettek a városok követei is. 1265.04.08-án Eveshamnél az angol trónörökös, Eduárd herceg legyőzte ugyan a felkelő vidéki nemességet, de a király a továbbiakban kénytelen volt a parlamenttel egyetértésben kormányozni. Mind Angliában, mind Európa legtöbb más országában a XIV-XV. század a rendi monarchia korszaka volt. Az ország képviseletében mint annak "rendjei" léptek fel a társadalom kiváltságos csoportjai (papság, nemesség, városok) az uralkodóval szemben, és országgyűlés (rendi gyűlés, parlament) formájában lehetőség szerint korlátozták és ellenőrzésük alá vonták a királyi hatalmat. A rendi kiváltságokkal nem rendelkező csoportok (elsősorban a parasztság) ki voltak rekesztve a politikai jogokból.