Miért félnek ennyire a kutyák a tűzijátéktól, és tehetünk-e valamit, hogy könnyebb legyen nekik a szilveszter?

Akinek félős kutyája vagy macskája van, az egészen biztosan nem várja úgy a szilveszteri bulizást, tűzijátékozást, mint azok, akiknek nincs háziállatuk vagy olyanjuk van, ami simán átalussza a durrogtatást. Én személy szerint három éve küzdök minden szilveszterkor a mennydörgéstől és a platós autók zörgésétől is rettegő vizslakutyámmal, ezért idén úgy döntöttem, hogy kiderítem, egyáltalán miért fél, mit lehet kezdeni vele.

A rettegés okai

Nem könnyű megmondani, hogy pontosan mi miatt félnek a háziállatok ennyire a hangos zajoktól, de azért vannak erre vonatkozó elméletek, kutatások.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa, biológus, etológus a 444-nek azt mondta, hogy a zajérzékenységnek van egy örökölhető komponense. A heritabilitás (örökölhetőség) 0 és 1 között skáláján azonban a zajérzékenység csak 0,2-es értéket vesz fel, szóval egészen biztos, hogy nem minden kutyánál öröklött félelemről van szó.

A Kubinyi Enikő által is hivatkozott tanulmány, melyet a bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézete készített, azt állítja, hogy a zajérzékenység kutyák esetében már az első 1-2 évben jelentkezik, melyet egyes traumák tovább ronthatnak. Azonban ha kutyánknak idősebb korában és hirtelen alakul ki a zajfélelem, akkor érdemes elmennünk állatorvoshoz, mert lehet, hogy valamilyen betegség áll a háttérben.

A tanulmányban vizsgálták fajta szerint is, hogy mely kutyák félnek jobban, és az derült ki, hogy a keverékek a félősebbek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a keverék kutyák gyakran már a menhelyen vagy utcán tapasztalt traumákkal érkeznek gazdához.

Sok kutya azonban a mennydörgéstől egyáltalán nem fél, a tűzijátéktól viszont igen. Kubinyi Enikő szerint az például lehet egy ok, hogy a szilveszteri tűzijátékozás sokkal hosszabb ideig tart, mint általában egy vihar, illetve sokkal közelebbi is a zajforrás, ugyanis csak ritkán csap be közvetlen mellénk a villám, míg egy petárda közvetlen a kutya mellett robbanhat fel.

Fodor Kinga állatorvos a 444-nek azt mondta, hogy a különbség talán az lehet, hogy ezeknek az állatoknak nagyon kifinomult a hallásuk, és a tűzijáték teljesen más frekvencián szól, mint a mennydörgés. Ezt a mesterségesen generált hangot pedig az állatok nem tudják hova tenni. Másrészt míg egy viharnak vannak előjelei, például beborul az ég, megnő a légnyomás, és az állatok menedékbe húzódhatnak, addig a tűzijáték teljesen váratlanul éri őket.

„Mivel a tűzijáték egyik pillanatról a másikra történik, pánikreakciót vált ki. Ráadásul nem csak hirtelen éri az állatokat, de nem előre sejthető ritmusban érkeznek a hanghatások” - magyarázza Fodor Kinga.

Jó hír azonban, hogy ahogyan a kutyák összekötik a zajt a félelemmel, az ellenkezőjét is megtanulhatják.

Hosszabb távú, hatásos megoldások

A hosszútávú megoldásokhoz ugyan több idő kell, de érdemes lehet már most szilveszterkor elkezdeni, és aztán következetesnek maradni.

Kubinyi Enikő és a kutatások szerint a leghatékonyabb módszer az ellenkondicionálás, vagyis ha a zajokat pozitív élményekkel asszociáltatjuk, például jutalomfalatot adunk vagy játszunk a kutyával, miközben vihar van vagy tűzijáték. Egy idő után a kutya össze fogja kötni, hogy a hangos zaj=jutalom, emellett figyelemelterelésnek is jó lehet. A biológus szerint arra kell figyelni, hogy jó pillanatban jutalmazzuk a kutyát, amikor még nincs sokkhatás alatt, mert akkor már könnyen lehet, hogy se az étel, se a játék nem fogja érdekelni.

Régóta fennáll az a tévhit, hogy ha nem figyelünk a kutyára és nem jutalmazzuk azt a viselkedést, amikor fél, akkor majd „magától abbahagyja”. A valóság viszont az, hogy ezek a módszerek akaratlanul is erősíthetik a kutyában a félelmet, mivel a félelem a tanulmány szerint egy érzelem, nem pedig operáns viselkedés. Ha a rettegő kutyát magára hagyják, nem azt tanulja meg, hogy ne rettegjen, hanem azt, hogy nem számíthat másokra ebben a helyzetben. Ha viszont sikerül kimozdítani a félelemből, például játékkal vagy jutalomfalattal, akkor a félelem elmúlhat, mert helyette pozitív érzelmek jelentkeznek. A jutalmazás nem teszi negatívabbá az érzelmeket, épp ellenkezőleg, pozitív érzelmeket válthat ki, amelyek később viselkedésbeli változásokat okozhatnak

Szintén jó, bár hosszadalmas módszer lehet, ha a kutyákat trenírozzuk ezekre a hanghatásokra. Például tűzijáték vagy mennydörgés hangját játsszuk le nekik, egyre többször, egyre hangosabban. Kubinyi Enikő szerint ennél a módszernél a fokozatosság a fontos, hogy ne pánikoltassuk be a kutyát.

Rövid távú megoldások

Amíg fenn leírt hosszabb távú megoldások a kutatások szerint a leghatékonyabb módszerek, addig a következők nagyon kutyafüggőek, de érdemes őket kipróbálni, hátha beválik valamelyik.

Fodor Kinga szerint az egyik legfontosabb, ha az állatunk már pánikban van, hogy ne haragudjunk rá, ne szidalmazzuk, ugyanis azzal csak rontunk a helyzeten, tovább traumatizáljuk az állatot. Szintén nagyon fontos, hogy ha félős háziállatunk van, akkor maradjunk vele otthon, ne hagyjuk egyedül még a lakásban se.

„A felelős állattartás nem csak annyiban merül ki, hogy évente egyszer elvisszük a kutyát beoltani, hanem bizony abban is, hogy ilyenkor nem megyünk el bulizni, mert a kutyának a gazda jelenti a biztonságot” - mondja az állatorvos.

Ilyenkor a kinti kutyákat is legalább az előszobába be kell engedni, megkötni pedig szigorúan tilos, ugyanis a pánik okozta menekülési kényszer közben felakaszthatják magukat. Ha benti kutyáról van szó, akkor jó megoldás lehet, ha becsukjuk egy szobakennelbe, hogy ne tehessen kárt magában, miközben megpróbál menekülni vagy elbújni. Fodor Kinga azt mondja, hogy az is nagyon fontos, hogy a kutya chipjéhez rendelt adatok naprakészek legyenek, hogy ha valahogy mégis elszökik a kutya, könnyebben megtalálják a gazdáját.

A lakásban élő kutyákat érdemes még a tűzijátékozás kezdete előtt, 4-5 óra körül levinni egy utolsó pisire, később nehogy kitépje magát az állat a kezünkből menekülés közben. Legközelebb pedig csak hajnalban vigyük le, amikor már a bulizók nagy része is elment aludni. Az állatorvos azonban azt mondja, hogy sajnos ilyenkor benne van a pakliban, hogy a kutya félelmében bepisil, bekakil a lakásba, ezért érdemes lehet kutyapelenkát használni.

A tanulmány, az állatorvos és a biológus is jó módszernek tartja, ha a kutyát próbáljuk óvni valahogy a hang és fényhatásoktól. Engedjük le a redőnyt, menjünk le a pincébe, takarjuk le a kutya ládáját, vagy esetleg menjünk be vele a fürdőszobába, ahol kevésbé látja a fényt. Hangosítsuk fel a tévét, kapcsoljunk zenét. A tanulmány szerint érdemes olyan zenét választani, ami hasonló frekvencián szól, mint a tűzijáték durranása, tehát például a dob hangja jól el tudja nyomni azt. Fodor Kinga szerint van olyan kutya is, amelyiknek az segít, ha hozzáér a gazdája, megöleli, simogatja.

Egy ideje már terjed az interneten az úgynevezett nyugicsomó, vagy különböző kötések, mellények használata. Fodor Kinga elmondása szerint ezek azon az alapon működnek, mint a babáknál a pólya, ami biztonság érzetét kelti. Kubinyi Enikő az autista gyerekeknél is használatos nyomást kifejtő mellényeket és a rosszul alvó, szorongó gyerekeknél használható súlyozott takarót említi példaként, de mindkét szakember egyetértett abban, hogy ezek bizonyos kutyáknál működnek, másoknál meg nem. Érdemes tenni egy próbát.

Ha pedig minden kötél szakad, akkor jöhet a nehéztüzérség: különböző gyógyhatású vagy vényköteles gyógyszerek. A bécsi tanulmány szerint feromonok, homeopátiás szerek, gyógynövényes termékek, illóolajok eredményei nagyon ellentmondásosak. A kutatás során a legtöbb esetben csak placebo hatást érzékeltek, és még a nyugicsomó is hatásosabbnak bizonyult, mint például az illóolajok használata.

Ha ezek az alternatív módszerek sem működnek, akkor viszont állatorvoshoz kell fordulni valamilyen nyugtatószerért. Fodor Kinga elmondja, hogy tilos az állatoknak embereknek előállított készítményeket adni, ugyanis ezek akár ellentétes hatást fejthetnek ki, például egy népszerű emberi nyugtatószer kifejezetten bepörget egy macskát.

Azonban sajnos az állatorvostól kapott nyugtató is lehet kétélű fegyver. Fodor Kinga szerint ezek a szerek csak a kutyák egy részének lehet jó megoldás. Ugyanis van olyan kutya, amely a bódítás ellenére sem nyugszik le ilyenkor, viszont maga a bódítás is stresszt okoz neki, mert nem érti mitől bódult be, nem tud menekülni a hanghatások elől, ráadásul még másnap is látszódik a hatásuk: szédeleghet, nem érzi jól magát.

„Évente kétszer, szilveszterkor és augusztus 20-án ezt vészhelyzetnek kell felfogni és egyszerűen túl kell esni rajta, csodaszer, ami minden kutyánál, macskánál működik sajnos nincs”

- mondja Fodor Kinga.