Miközben mindenki a csodatinit figyelte, egy 28 éves dartsos a pánikrohamoktól a világbajnoki címig jutott

Amikor Luke Humphries rájött, hogy pánikrohamot kap, ha közönség előtt, színpadon kell teljesítenie, még csak álomnak is merész volt, hogy egy nap a világbajnoki címért játszhat. Egyszer szüneteltette is a pályafutását, majd azon is elgondolkozott, hogy végleg abbahagyja a dartsot. Végül azonban úgy döntött, feladni mindig könnyebb, mint szembenézni a félelmekkel, a jutalma pedig az lett, hogy ő a darts újdonsült világbajnoka. The post Miközben mindenki a csodatinit figyelte, egy 28 éves dartsos a pánikrohamoktól a világbajnoki címig jutott first appeared on 24.hu.

Miközben mindenki a csodatinit figyelte, egy 28 éves dartsos a pánikrohamoktól a világbajnoki címig jutott

Nem kérdés, hogy a dartsvilágbajnokság legnagyobb szenzációja a 16 éves Luke Littler volt. Az élete első vébéjén színpadra lépő ifjú titán úgy menetelt egészen a döntőig, hogy útközben Raymond van Barneveld és Rob Cross személyében korábbi világbajnokokat is kiejtett. Mivel azonban mindenki az újdonsült tinédzser sztárral volt elfoglalva, a többség szinte megfeledkezett a torna másik óriási sztorijáról, a másik döntősről, Luke Humphriesról. És ez nem biztos, hogy rosszat tett neki.

A 28 éves angol játékos 2022 végén vált végérvényesen az élmezőny tagjává. Korábban is akadtak jó meccsei, de a nagy áttörés mindig elmaradt. Az ő esetében azonban már az is nagy szó, hogy a legjobb tíz közé került a világranglistán, és nem adta fel korábban a játékot.

Volt egy időszak az életemben, amikor nagyon depressziós voltam és azt hittem, nem jutok előbbre. Nem tudtam kiteljesedni a színpadon, sok problémával küzdöttem, úgyhogy ezért is különleges érzés, hogy világbajnok és világelső lehetek

– mondta a döntő utáni nyilatkozatában.

Humphries nem túlzott, a pályafutása elején egy vb-döntő még teljesen irreálisnak tetszett számára. Tizenhárom évesen kezdett el dartsozni, és hamar kiderült, hogy jó érzéke van a játékhoz. Apránként egyre jobb lett, de az első versenyén világossá vált, hogy hatalmas hátránya van a többiekkel szemben:

pánikrohammal küzdött, ha fel kellett lépnie a színpadra.

Ezen lehet ugyan dolgozni, de talán nem szorul külön magyarázatra, mekkora hátrányt jelent mindez egy olyan sportágban, amelyben a játékosok eleve saját magukkal és korlátaikkal küzdenek. „Már önmagában az is nagy harc, hogy feljuss a csúcsra, de ha eközben még szorongással és pánikrohammal is küzdened kell, az igazán kemény” – mondta a Sky Sportsnak Humphries.

Tizenhét éves korában úgy érezte, hogy ezzel képtelen lesz megbirkózni, ezért szüneteltette pályafutását és más munka után nézett. A 2024-es döntő előtt a róla szóló cikkekben fel is bukkantak azok a bejegyzései, amelyek arról árulkodtak, hogy különböző irodai állásokra jelentkezett. Végül mégsem egy irodában kötött ki, hanem tetőfedő édesapjának segített évekig.

Mindezek ellenére nem hagyta nyugodni, hogy nem derült ki, mire vitte volna dartsosként. Húszévesen elhatározta, ad még egy esélyt a sportágnak, úgyhogy véget vetett a kényszerszünetnek. Két év gyakorlás után az első nagy durranást azzal okozta, hogy 2017-ben legyőzte a 16-szoros világbajnok Phil Taylort. Az önfeledt örömködés azonban elmaradt, mivel a pánikrohamok miatt gondok adódtak a szívével. Már nem az volt a kérdés, hogy mennyire jó játékos, hanem az, bírja-e a stresszt a szervezete.

Majdnem feladtam teljesen a dartsot emiatt, mert fogalmam sem volt, menni fog-e. Találtam rá módszereket, hogy kontrolláljam a dolgot. Nem akartam csak úgy feladni, a könnyű utat választani. Arra gondoltam, mások a fél karjukat adnák egy Tour-kártyáért, én is egész életemben ezért dolgoztam

– emlékezett vissza erre az időszakra Humphries.

A döntés megszületett, az ekkor még mindig csak 22 éves dartsos a tetőfedést is abbahagyta, mert a továbbiakban csak egy dolog számított, hogy minél jobb legyen. A Tour-kártyának hála több versenyre is eljutott, sőt első világbajnokságán is részt vett 2018-ban, ám simán kikapott Jeff Smithtől. A következő éve már sokkal jobban sikerült, a negyeddöntőig meg sem állt a vébén, miközben az U23-asnak megfelelő PDC World Youth Championshipben aranyérmes lett.

Ennél tovább azonban sokáig nem jutott. 2020-ban ismét a vb-negyeddöntő jelentette a végállomást, egy évvel később a UK Openen döntőig menetelt, ám ott kikapott James Wade-től. Valami hiányzott ahhoz, hogy az utolsó, a legnagyobb lépést megtegye. Ekkor jutott arra az elhatározásra, hogy le kell fogynia. Jóllehet, a dartsjátékosok sosem vékony testalkatukról voltak híresek, de Humphriest kifejezetten zavarta a fáradékonysága. Amikor végiggondolta, mivel lehetne javítani a játékán, arra jutott, hogy a hosszabb tornák végére teljesen kimerül, ezért nem is képes a legjobbját nyújtani.

„Úgy éreztem, a testem számára akkor jelent igazi változást a fogyás, ha közben folytatom az edzéseket. Teljesen más lett volna a hatása annak, ha úgy adtam volna le húsz kilót, hogy egy nyilat sem dobok el közben. Az egészséges táplálkozás és életvitel segített a hosszabb napokon, és nem véletlen, hogy ezt követően tudtam negyed- és elődöntőket is megnyerni, mivel nem fogyott el az energiám. A fogyás kulcsfontosságú lépés volt, az egészségtelen énem nem jutott volna idáig. Én pedig nem akarok újabb egészségügyi gondokat” – magyarázta Humphries.

Steven Paston/PA Images via Getty Images Luke Humprhies 2019-ben, még a fogyása előtt.

A világranglistán elfoglalt helyezése szépen illusztrálta a javulását. 2020 végén még a 42. helyen állt, de egy év fogyókúrát és formastabilizálást követően már a 19. pozícióba jött föl. Ezt követően 2022-ben az Európa-bajnokságon és a vébén is negyeddöntős volt, az európai Tour-versenyek közül négyet megnyert, sőt a legjobb játékosokat felvonultató Grand Slam of Dartson életében először nagyot robbantott, és az elődöntőig meg sem állt. Minden készen állt, hogy 2023-ban, immár a világranglista ötödik helyezettjeként valami óriásit alkosson.

És Humphries tényleg nagy sikerszériába kezdett. A legnagyobb versenyek közül World Grand Prix-t, Grand Slamet és Players Championship Finalst is nyert, miközben sorra gyűjtötte be a nagyobbnál nagyobb skalpokat. A magyar szurkolók számára is emlékezetes lehetett a teljesítménye, mivel a budapesti Hungarian Darts Trophyn kilenc nyílból, vagyis a lehető legkevesebb dobásból nyert egy leget.

Talán extra bizonyítási vágy is fűtötte, mivel a ranglistán elfoglalt előkelő helyezése ellenére sem hívták meg a Premier League-be. Ezt a döntést máig vitatják a rajongók, az általános vélemények szerint egyszerűen túl csöndes, visszahúzódó, unalmas fickó. Mivel a rosszmájú megjegyzések szerint nem igazán karakteres személyiség, inkább a harsányabb, figyelemfelkeltő játékosokkal akarták felturbózni a ligát.

„Egyesek szerint nem vonzó személyiségem, de ez engem nem zavar, amíg trófeákat nyerek” – mondta erről Humphries, miután a világon mindössze harmadik játékosként nyerte meg ugyanabban a naptári évben a Grand Prix-t és a Grand Slamet is.