Nagyszabású képregény készült Tóth Ilonkáról, az ’56 után kivégzett orvostanhallgatóról

„Az elmúlt években egyre több történelmi képregény látott napvilágot itthon. Az  56-os eseményekkel eddig csak a Futaki–Tallai-féle Budapest angyala és Bán Mór – Fazekas Attila Tűzvihar című műve  foglalkozott. Ezért úgy éreztük, itt az ideje egy újabb, igazi 56-os képregénynek, ami akciószerűen végigvezeti a fiatalabb olvasókat a forradalom emblematikus eseményein, bemutatja a kevéssé ismert hősöket, a budapesti események résztvevőit” – írja a Képes Krónikák Kiadó, milyen ambíciókkal készült A népet szolgáltuk – Tóth Ilonkáék története című képregény.

Tóth Ilonka az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja. A fiatal orvostanhallgató az október 23-i diáktüntetés után csatlakozott az önkéntes mentőszolgálathoz, majd november 1-től a Domonkos utcai kórházi részleg vezetője lett. 1956. november 19-én tartóztatták le, eleinte röplapozásért. Később gyilkossággal vádolták meg: a vád szerint társaival együtt halálos mérget adtak be egy ÁVH-ügynöknek vélt rakodómunkásnak. Társaival együtt 1957 júniusában felakasztották.

Az üggyel foglalkozó történészek és kutatók egy része ma azon a véleményen van, hogy Tóth Ilonát koncepciós perben ítélték el, mert nem követett el gyilkosságot, bár az akkori események pontos menetét utólag lehetetlen teljes biztonsággal rekonstruálni.

Tóth Ilona és társai perükben azt vallották, hogy elkövették a gyilkosságot, sőt részletesen (bár nem teljesen egybehangzóan) elő is adták, miképp történt. A beismerő vallomásokat azonban a történészek többsége szerint kényszer hatására vagy más személyek fedezése érdekében tehették.

Ellentétes állásponton van Eörsi László, aki szerint Tóth Ilona vallomása őszinte volt, és ha voltak is enyhítő körülmények, ténylegesen részt vett az emberölésben.

„A forradalom leverése után éppen az ilyen átlagembereket, mint Tóth Ilonkáék, kellett megfélemlíteni: soha ne merjék újra felemelni a szavukat a szabadságért, másokért. Összetákolt, hamis vádak alapján letartóztatták, bíróság elé állították, majd rövid úton kivégezték őket.   A megtorlásokban a másik oldalon szintén magyarok álltak. Ők hitből vagy megalkuvásból részt vettek az eljárásokban, kiszolgálták az elnyomó kommunista rendszer, a szovjetek és itthoni tettestársaik igényeit.”

Mi volt a közös bennük, mindannyiukban? Az, hogy mindannyian azzal áltatták magukat, hogy a »nép« nevében dolgoznak, gyógyítanak vagy gyilkolnak

– áll a kiadó ajánlásában.

A novemberben megjelenő képregényt Mészáros János és Németh Levente írta, rajzolója Terebesi Gyula. Novemberben jelenik meg, az alkotók először a 24.hu-nak mutattak hosszabb részletet belőle, amely itt olvasható.

Az új magyar történelmi képregényekről nemrég hosszabb összeállítást közöltünk:

Kapcsolódó

Imre hercegről, tatárokról és Puskásról már van képregényünk, a felcsúti királyról még nincs

Miközben az átpolitizált történelmi filmek új divatjáról sokat hallani, egy másik művészeti ágban is reneszánszát éli a műfaj. Hogyan kapcsolódnak a politika elvárásaihoz az új magyar történelmi képregények, és mit üzennek a jelennek?

The post Nagyszabású képregény készült Tóth Ilonkáról, az ’56 után kivégzett orvostanhallgatóról first appeared on 24.hu.