Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Rudolfot, akit jobban érdekelt az asztrológia mint a politika. (452 éve)

II. Rudolf néven német-római császár és cseh király volt. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték, Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. 1552-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként. 1563-tól 1571-ig nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett. 1572-ben koronázták magyar királlyá Pozsonyban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon. 1608-ban II. Mátyásnak részben sikerült kiszorítania a hatalomból az osztrák, a magyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeités tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. 1612-ben halt meg, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.