Sírok, emlékművek és bizarr épületek a modern kor magyar piramisai
Összegyűjtöttük az ország különböző részein álló, különböző korú és méretű példákat. The post Sírok, emlékművek és bizarr épületek a modern kor magyar piramisai first appeared on 24.hu.
Az egyiptomi piramisokat mindenki jól ismeri, hasonló építményekkel azonban Egyiptomon kívül is találkozunk: a Szudán északi részén lévő Núbiában egy évezredes késéssel születtek meg a fáraók sírjai által ihletett, jóval kisebb méretű kőgúlák, de Közép-Amerika országai, illetve Kína is számtalan hasonmást rejtenek, többségük pedig sírként (is) szolgált.
Nekünk, magyaroknak nem kell persze feltétlenül ilyen messze utaznunk, hogy több ezer éves piramist lássunk: elég, ha veszünk egy római repülőjegyet, és megkeressük Cestius i. e. 12 óta álló síremlékét, ami egykor három társával együtt emlékeztetett a Római Birodalom terjeszkedéseire, hiszen a császár katonái i. e. 30-ban elfoglalták Egyiptomot, hét évvel később pedig Núbiát is megtámadták. A carrarai márvánnyal borított, harminchat méter magas épületet VII. Sándor pápa 1656 és 1663 között felújíttatta, állapotára pedig azóta is vigyáznak, így a ritkán látható belső térben ma is több fennmaradt freskóval találkozhatunk.
Ha engedünk az elvárásainkból, akkor a repülőjegy ára is megspórolható, hiszen az országhatárokon belül is találkozhatunk jó állapotú, vagy épp elhagyatott piramisokkal – ma ezeket mutatjuk be, sőt, egy példa erejéig a tervasztalon maradt álmok világába is bepillantunk.
A festő nyughelye
Koroknyai (Trost) Ottó (1856-1898) neve ma már csak keveseknek mond valamit: a Budapesten született, de Bécsben felnőtt festő 1871-ben lett a bécsi képzőművészeti akadémia diákja, aminek elvégzése után Baranyában, Somogyban, illetve Bács-Bodrog vármegyében töltött hosszabb időt.
Vásznán számos paraszti arckép, illetve magyaros életkép született, első igazi sikerét azonban röviddel harmincadik születésnapja után aratta: az 1885-ben Benczúr Gyula mesteriskolájának diákjává vált Koroknyay Javíthatatlan című képével elnyerte az első Munkácsy-ösztöndíjat, így élete következő öt évét (1887-1892) Párizsban, Munkácsy segédjeinek egyikeként töltötte.
Saját munkáira is maradt persze ideje: míg idehaza zsáner-, addig Franciaországban portréfestőként vált ismertté, egy munkáját pedig a Párizsi Szalon is kiállította (1891). Ez nem jelentett persze gátat abban, hogy Budapestre való visszatérését követően, a millenniumi kiállítás közeledtével figyelme a történelmi alakok, illetve képek felé forduljon: Mátyás király Bécs előtt című vázlatát a Városligetben is kiállították, az pedig annyira tetszett az államnak, hogy felkérte a végleges verzió kidolgozására.
Koroknyai elfogadta a felkérést, a műteremben azonban meghűlt, állapota pedig egyre rosszabbodott: 1897 őszén feleségével, a szintén festőművész Kotsi-Horváth Jolánnal Olaszországba utazott, de ez sem javított az állapotán. Röviddel hazatérése után, 1898. április 27-én, Budapesten hunyt el.
Sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában, Ybl Miklósétól néhány lépésnyire áll. Képeit ma több nagy gyűjtemény, köztük a Nemzeti Galéria is őrzi.
A Nagy Háború emléke
A Székesfőváros már alig néhány héttel az első világháború kitörése után úgy gondolta, hogy szükség van egy olyan, központi emlékműre, aminél a különböző európai harctereken, jeltelen sírokban fekvő honvédek hozzátartozói megemlékezhetnek az elhunyt családfőről, testvérről, vagy gyermekről.
A városvezetés mindenszentek apropóján el is készíttetett egy gyászemelvényt – egy méretes fekete piramist –, amit a Soproni Napló riportere három héttel később már nem talált a helyén, a lap november 26-i számában azonban emlékezetből mégiscsak bemutatta a Kossuth-mauzóleum mellé felállított művet:
Impozáns, megrendítően szép volt ez a kép. Emeletmagasságú, fekete piramis. Mintha egy egész ország reménysége és bánata nyugodna és lázongna alatta. A fekete piramis négy oldalán óriási fehér kereszt. Minden sarkon 3—3, arannyal diszes, csonkaoszlop lebontva virággal, koszorúval. A legnagyobb s legszebb koszorú a pálmás emelvény kegyelet-disze, a főváros virágai… Köröskörül négy lépcsőfok megrakva sorba, sűrűn, tengernyi virággal, csokorral, koszoruval, pálmaággal. A „nagy sir” előtt tábortűzhöz, vagy pásztortűzhöz hasonló, 2-3 méter magas lángoszlop ég, lobog, szikrázik s emelkedik belőle füst fölfelé, messze, széjjel a látóhatáron s beborítja szürke, simogató fátyollal az egész óriás piramist. Messziről látszott a tűz. Szokatlan, más, ember arató csaták emlékéhez méltó. A közönség, a gyászolók s a kegyelethozók tartják ébren a tüzet. Gyertyát dobálnak bele: egy szálat, kettőt, sokat, egész marokkal, csomaggal. A stearin azonnal szétolvad, de kialudni nem tud, mert jön az újabb marok gyertya, szüntelenül dobálják bele nagy, szívszaggató szomorúsággal a nagyok és játékkeresően a gyermekek. Az üzlet persze ellepi a térséget. Bántóan orditanak a gyertyaárusok: kettőt ötér! Négyet egy hatosér! Tejgyertya, stearingyertya, tessék!
A főváros 1915. november 1-re ugyanitt egy földpiramist építtetett, ami meglepően hosszú ideig megmaradt: pusztulását végül csak a kommunista hatalomátvétel hozta el.
A sírkertben ma egy harmadik, azonos célú művet találunk: a harcokat lezáró fegyverszünet századik évfordulóján, 2018. november 11-én felavatott emlékhely Zsigmond Attila tervei nyomán vált valósággá.
Tiszelgés a győri mártírok előtt
Az ország mai határain belülről a vészkorszak során elhurcolt zsidók közül 200 ezren sosem tértek haza: ennek a számnak a győri, illetve Győr környéki közösség komoly részét tette ki, hiszen 1944-ben ötezer helyi polgárt – a város akkori lakosságának több mint tizedét – zártak gettóba, majd onnan marhavagonokba zsúfolva Auschwitzba, illetve más táborokba szállították őket.
Nevüket a Győr-szigeti zsidó temetőben 1947. június 15-én felavatott,
építmény őrzi: a többek közt Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, illetve Dr. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében leleplezett, hat méter magas mű terveit Adler Manó építész jegyzi, fémmunkáit pedig Schima Bandi készítette.
A vasműves nem csak a menórát, illetve kohanita és lévita jelképeket mutató kovácsoltvas rácsokért felelt, de a márványból faragott koporsót, illetve Roth Emil mártír rabbi emléktábláját is rejtő belső tér legérdekesebb részéért is felelt: ő készítette el ugyanis az egy fülkébe helyezett Mártírok Könyve borítóinak ötvösmunkáját, lapjain pedig saját kézírásával szerepel az elhunytak és eltűntek névsora.
Az értékes munkát ma a Győri Zsidó Hitközség imatermében őrzik, az emlékmű pedig 2001-es felújításának köszönhetően újra eredeti arcával köszönti az emlékezőket.
Egy családtag halála
Iszkaszentgyörgyön egykor grófi család is élt: a Pappenheimek kedvelt kirándulóhelyükön, a kastélyuk kertjéhez csatlakozó huszonöt hektáros erdőben, a Piramitákban egy rejtélyes piramist is felállítottak.
Gróf Pappenheim Szigfrid egy közeli rokona, egy tiltott szerelem miatt öngyilkosságba menekülő fiatal férfi emlékére a legenda szerint saját maga építette a néhány méter magas műtárgyat, amit az ötvenes és hatvanas évek folyamán a környék lakói az utolsó apró maradványt sem meghagyva elhordtak, köveit pedig saját otthonaikba építették.
A település vezetői ötven évvel később, 2013-2014-ben szintén helyi kövekből végül újjáépítették a lerombolt emlékhelyet, a hatmilliós beruházás pedig szemmel láthatóan nem volt felesleges, hiszen az építmény szinte azonnal vonzani kezdte a látogatókat.
„A világ egyetlen működő piramisa, gyógyító zarándokhely”
A fenti, kerítésre erősített felirattal köszöntötte az embereket hosszú időn át a kiskunfélegyházai Tesco közelében álló épület, ami röviddel 1990 karácsonya előtt, december 21-én Fáraó Disco néven nyitotta meg a kapuit, alakját pedig
– mondta el az egykori tulajdonosok egyike 2019-ben az Indexnek, némiképp szembemenve a város Wikipédia-lapjával, ami szerint azt egy kecskeméti Egyiptom-kutató tervezte, így nyilvánvalóan a gizai piramisok egyike lehetett csak az ötletadó.
A belső falain hieroglifákat és egyéb díszeket rejtő, eleinte filmvetítéseknek is helyet adó diszkó még a kilencvenes években bezárt, 2004-ig pedig üresen állt: akkor a Bioenergia Ismeretterjesztő Egyesület kezdte el használni, ami mindenféle bizonyíték nélkül azt állította, hogy az
a Gízai Keopsz Piramis pontos 1:12 kicsinyítése, tökéletes precizitással tájolva,
sőt, a belső térben mérhetőhöz hasonló
életenergia-sűrűséget ismereteink szerint sehol a világon nem találni.
Ez szerintük máris okot adott arra, hogy a korábbi klubban való tartózkodással az embernek
- eltűnjenek a félelmei,
- optimistává váljanak,
- a beteg testrészek bizseregni, majd melegedni kezdjenek,
sőt, a később beszerelt erőtérsűrító technikának köszönhetően a bevitt ivóvíz is selymesebbé váljon.
Innen már tényleg csak egy lépés volt az, hogy az egyesület Életenergiával telített, páratlan gyógyvizet „gyárthasson” benn, ami valójában azt jelentette, hogy bevitték a nagykerektől megvásárolt ásványvizeket, majd egy teljes éjszakán át való raktározás után rájuk ragasztották a Piramis Víz címkét, és magasabb áron adták tovább a gyógyulni, fiatalodni, energizálódni, vagy szimplán csak felfrissülni akaróknak.
Az Index szerint a kis befektetéssel járó nagy siker nem tartott sokáig: a sztoriból bírósági ügy lett, az érintetteket csalással vádolták, az energizáló technikát a hatóság elkobozta, és végül megtiltotta a csodavíz árusítását.
Az egyesülettel párhuzamosan a Magyar Boszorkányszövetség főpapjai és mágusai is lecsaptak az épületre, annak ugyanis szerintük rendkívüli tisztítóereje van, ez pedig a rontáslevételekhez, a negatív energiák semlegesítéséhez, a saját tárgyaik (így többek közt kristálygömbök, varázspálcák, ingák, tőrök, vudubabák és tűk) tisztításához, valamint a különféle szertartásokhoz is nagyon jól jött.
A lapnak Binger Vilmos főpap arról mesélt, hogy
A piramis öntisztító, tehát az nem volt probléma, hogy előtte diszkóként használták, és sokan ott dorbézoltak. Ettől nem lett tisztátalan. Sőt, nyilvánvalóan volt egy olyan hatása, hogy ösztönösen jól érezték ott magukat az emberek. Volt egy olyan kisugárzása, hogy felhőtlenül, gondtalanul érezhették magukat az emberek. Úgy jöhettek ki, mintha kicserélték volna őket. Megsemmisültek a negatív energiák, anélkül, hogy az ott lévők tudták volna.
Közel tizenöt éve aztán ők is elhagyták a helyszínt, az pedig utána hosszú időn át üresen állt, és csak a tulajdonos egy-egy születésnapi bulijának, vagy egy csapatépítőnek adott otthont. A helyzet végül 2021-ben változott meg újra: azóta a kiskunfélegyházi Victoria Fitness Sportegyesület Piramis Dance csoportja használja, a gyerekek és felnőttek pedig akrobatikus látványtánc-koreográfiákat tanulnak a falak közt, amik egyikén még mindig ott a Fáraó Disco felirat:
Diszkóból kaszinó
Listánk második, klubként indult épülete Cserkeszőlőn áll: a Piramis Disco 2010-ben már javában épült, de csak 2012 decemberében nyitotta meg a kapuit, hogy aztán – a ma is létező hivatalos Facebook-oldalán hirdetett legutóbbi buli időpontjából kiindulva – alig több mint fél évvel később örökre be is zárjon.
Az Internet Archive által megőrzött honlap semmit sem bízott a véletlenre, hiszen két barokkos körmondatban a következőket ígérte:
Ne tévessze meg a név, kaszinónkba kellemes környezetbe várjuk szeretettel napközben is, az akár kávézni, teázni vágyó vendégeinket, de az éjszakai életet elõnyben részesítõknek is remek szórakozási lehetõséget kínálunk, legyen az egy fergeteges party vagy maga a szerencsejáték. Profi kiszolgálással két pult is a fogyasztóvendégek rendelkezésére áll és ha játék közben egy kis felfrissülésre vágyna, két szintes tetõteraszunkon találhat nyugalmat.
A legfelsõ szinten, a piramis csúcsában, klimatizált helységben, körpanorámás VIP asztal várja a legkomolyabb játékosokat.
Az üresen állás meglepő módon nem tett igazán rosszat a csodálatos nevű Beton utat figyelő épülettel, a 2023 őszén készült fotók alig mutatnak változást a két évvel korábbiakhoz képest.
Giza helyett irány Demjén
Egerszalóktól néhány kilométerre, a kétezres évek végén nyitotta meg a kapuit Közép-Európa legnagyobb barlangfürdője, a Demjéni Gyógyfürdő és Aquapark – talán ennek, illetve az egerszalóki gyógyvíznek is köszönhető, hogy a környéken hirtelen gombamód kezdtek megjelenni a különböző méretű szálláshelyek, amik közt teljesen indokolatlannak tűnő példák is vannak: jó példa erre a Piramis Fürdő és Üdülőpark is, ami 2015-ös megnyitása óta három, belső terében termálvizes medencéket rejtő piramissal, kültéri medencékkel, illetve tizenkét, gombaházakba, egy mézeskalácsházba, illetve egy várba rejtett apartmannal várja a vendégeit.
A hely azóta kissé átalakult, a gombaházak ugyanis elveszítették a mintázatukat, a honlap szerint a Kheopsz-piramis ihlette fürdőtérrel együtt azonban továbbra is nyitva áll.
A belső tér itt magáért beszél:
Dzsószer Zuglóban
A piramisok nem csak pofonegyszerű, háromszög alakú lapokból összeragasztott formák lehetnek: kitűnő példa ere Dzsószer fáraó szakkarai piramisa, ami az időszámításunk előtt 2649 évvel elhunyt uralkodó sírhelyeként a világ ma ismert legidősebb hasonló építménye.
Ennek formáját próbálja utánozni az M3-as autópálya bevezetője mellett álló Kassai téri Atlantis Casino, ami a Kacsóh Pongrác úti lakótelep 1968-ban már működő, eredetileg egy ABC-nek, illetve egy presszónak, majd a Hermina Étteremnek otthont adó szolgáltatóházának átépítésével 2004-ben nyitotta meg a kapuit.
Az azóta eltelt húsz év nem hozott igazán nagy változásokat, a kétezertízes évek elején azonban rövid időre bezárt, majd 2015-2019 között Andy Vajna kaszinóbirodalmának egyik fontos pontjaként működött.
A filmproducer halála után a lánc nem szűnt meg: ma is éves szintén súlyos milliárdokat fial az új tulajdonosoknak.
Csillaghegy gúlája
A Kruppa István által tervezett Ford Piramis harminc évvel ezelőtt űrhajóként szállt le a századforduló után üdülőtelepként benépesült Csillaghegy szívében, két évvel később pedig falai közt nyílt meg a téren új autókkal osztozó Piramis Galéria, ami kortárs magyar képzőművészek munkáit ismertette meg az autóvásárlókkal, vagy épp az arra vetődő kíváncsi műélvezőkkel.
1996 folyamán Gulyás Judit textilművész vitte talán tökélyre a belső tér adottságainak kihasználását: a belső térben
pasztell színű, filozofikus hangvételű, aprólékos gonddal szőtt gobelinek és áttetsző képek fogadták az érkezőket. […] Gulyás Judit »belement« a játékba: legyenek a Ford Piramisban szövött, sík piramisok! De nem akárhogy: lent a földön, vastagon körbeszórva finom fűrészporral (vagy homokkal?), idézendő általa az igazi sivatagi piramisóriások titokzatos világát.
Figyeltem az embereket. Mindenki gondosan és állandóan a lába alá nézett. Nehogy belelépjen a homokba és ezzel szennyezze a csarnok makulátlan tisztaságát, vagy a lábunk előtt alázattal elnyújtózó műalkotást. Érdekes lélektani helyzet teremtődött. Nem provokált, nem okozott kényelmetlenséget, de odafigyelésre, lelassulásra késztetett.
Az első látásra ideális helyzet aztán gyorsan megváltozott, hiszen a szalon építtetője nem tudta fizetni a projekt elindítására felvett banki hitelt, és hiába húzta ki őket a szirupból a Ford Motor Hungária – megvették az épületet, amit aztán bérlőként továbbra is a szalon használt –, 1999-ben egy elmérgesedő vita miatt azonban mégis bezártak a kapuk. Az ügy bíróságig jutott, ahol a Ford hazai képviselete győzött, a Piramis pedig időközben csődöt jelentett, így a név örökre eltűnt a süllyesztőben.
Az épület 2002-ben újra csak Ford-szalonként tért vissza a város vérkeringésébe, néhány évvel ezelőtt azonban lebontották, a helyén pedig egy német áruházlánc üzlete épült fel.
Autószalonból autószervíz
Szintén harminc évvel ezelőtt született meg a Miskolchoz közeli Mályiban az előbb Olaszországból származó használtautókat árusító T&M Autóügynökség, ami az egyik tulajdonos kivásárlása után a Rovereket és BMW-ket forgalmazó Fábián Autóházzá, illetve szervízzé alakult.
Az üzlet kevesebb mint húsz éven át maradt talpon, az elhagyott falak azonban ma is büszkén, de kihasználatlanul állnak – derül ki egy, a környéken élő olvasónk néhány hónapja készített fotóiról:
Álom maradt
Hogyan lehetne méltóképpen megünnepelni az államalapítás ezredik évfordulóját? – százharminc éve már a magyar állam, illetve a leggazdagabb gyárosok is erre keresték az ideális választ, azt azonban végül egy mára elfeledett nevű művész, vagy építész adta meg.
Egy Wekerle Sándor miniszterelnöknek küldött hosszú, illusztrált levélben
A témában néhány éve írt hosszú cikkünk szerint az ötletgazda úgy érezte, hogy a három vagy négyoldalú test minden oldalát
A már az első pillanatban is statikailag, valamint anyagi szemszögből egyaránt megvalósíthatatlan, csúcsán Hungária, Árpád fejedelem, Szent István, illetve Ferenc József lovasszobrát mutató terv mögött álló ismeretlennek a belső hasznosítására is volt ötlete: úgy gondolta, hogy a tíz, elektromos izzók munkájának, illetve az ólomüvegablakokon beáramló fénynek köszönhetően mindig világos szint mindegyike egy-egy százéves periódus történetét ölelhetné fel, bemutatva annak művészetét, iparát, illetve hétköznapjait.
Az eredeti rajzokat Vadas Ferenc az 1994 tavaszán megjelent Budapesti Negyed-számban mutatta be, Kőnig Frigyes (1955) pedig a pontos helyet is meghatározta: az a 130 méteres Gellérthegy mellett nyújtózó Lágymányoson, a hegy magasságát bőven túlszárnyalva állhatna.
The post Sírok, emlékművek és bizarr épületek a modern kor magyar piramisai first appeared on 24.hu.
